Szijjártó: a kormány megtette a lépéseket a magyar-török együttműködés elmélyítésére

Az MKIK török gazdasági szemináriuma
Az MKIK török gazdasági szemináriuma - © MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest, 2013. április 3., szerda (MTI) – A magyar kormány megtette a szükséges politikai lépéseket a magyar-török gazdasági együttműködés elmélyítésére, és a kabinet célja az, hogy rövid időn belül megduplázódjon a két ország közötti kereskedelmi forgalom – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) török gazdasági szemináriumán Szijjártó Péter kiemelte: a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve Törökország Magyarország 19. legfontosabb partnere, az Európai Unión kívüli országok sorában pedig az ötödik legjelentősebb. Tavaly 2 milliárd dollár felett volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között, és a mérleg Magyarország javára billent: az ország 1,6 milliárd dollár értékben exportált Törökországba és 0,5 milliárd dollár értékben importált onnan.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a török-magyar külkereskedelmi kapcsolat nemcsak kétoldalú viszony, mivel Törökországon keresztül Magyarország egy egész régiót – az arab világot, a kaukázusi köztársaságokat – is elér.

Az államtitkár hozzáfűzte, hogy jelenleg 38 magyar vállalat működik Törökországban, és 293 török vállalat Magyarországon, ilyen például a budapesti repülőtéren a földi kiszolgálást végző Celebi, vagy a Duna Döner Kft.

A külkereskedelmi forgalmat elsősorban a szarvasmarhaexport, az építőipar, valamint a vízgazdálkodás és környezetipar területén lehet növelni – mondta Szijjártó Péter. Kifejtette: Magyarország tavaly 110 ezer élő szarvasmarhát exportált, ebből 70 ezret Törökországba.

Orbán Viktor magyar és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő megállapodása értelmében felállt az a török-magyar mezőgazdasági munkacsoport, amelynek célja, hogy magyar szarvasmarhaexport növelése érdekében közösen rugalmasabbá tegyék a török állategészségügyi szabályozást – mondta az államtitkár.

Az építőipari együttműködésről kifejtette: Törökországban kórházépítési program indul, amelynek keretében négy év alatt 15 milliárd dollárból 30 kórházat építenek fel, ezek földrengésvédelmének kiépítésében magyarok is részt vehetnek, az ezzel kapcsolatos tárgyalások már folynak.

A vízgazdálkodás és környezetipar területén például közműhálózatok építésében, víztisztításban, szennyvízkezelésben nyílhat lehetőség a magyar vízipari és környezetipari klaszter vállalatai számára; erről is elkezdődtek az egyeztetések – mondta az államtitkár.

Szijjártó Péter kifejtette: a légi közlekedés is sűrűbbé válik a két ország között, emellett április elsejei hatállyal Magyarország felfüggesztette a biometrikus adatok felvételi kötelezettségét az ankarai magyar nagykövetségen és az isztambuli főkonzulátuson. Ezenkívül ugyancsak április elsejétől a 6 és 12 év közötti török állampolgárok számára eltörölte Magyarország a vízumeljárás díját.

Magyarország kezdeményezte azt is, hogy 30-ról 90 napra emelkedjen a vízummentesség a diplomata szolgálati és speciális útlevelek tekintetében.

Megkezdődtek az egyeztetéseket a magyarországi török emlékhelyek felújításáról is, és tárgyalnak a nukleáris képzési együttműködésről is.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Moszkvában április 22-én nyílik a magyar kereskedőház, és ha egy törökországi nyitásra is érkezik javaslat, akkor Magyarország abban is partner, hogy Törökországban kereskedőházat nyisson.

Az államtitkár kifejtette: az MKIK szerdai rendezvénye méltó folytatása annak az együttműködésnek, amit idén megkezdtek a többi között a magyar-török üzleti fórummal és a két miniszterelnök találkozójával.

A válság után semmi nem lesz ugyanolyan mint előtte, nem lehet ugyanazokkal a gazdaságpolitikai eszközökkel sikeressé tenni egy országot vagy egy vállalatot – mondta Szijjártó Péter. Jelezte: a külgazdaság területén is új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség; ezek közül a legfontosabb, hogy Magyarországnak is be kellett neveznie abba a szövetségkötési versenybe, amibe a nyugat-európai versenytársak már régen beneveztek. Ezért indult a keleti nyitás politikája, amely a gyors növekedést produkáló piacokra koncentrál – hangsúlyozta az államtitkár.

©

Szijjártó Péter hozzáfűzte: a válság átrendezi a világgazdaság térképét, új centrumok és erőviszonyok jönnek létre, és az egyik legerősebb és legfontosabb szereplő Törökország lesz. Törökország a válság legnehezebb éveiben 8 százalékos gazdasági növekedést tudott produkálni, és képes volt 40 százalék környékén tartani államadósságát.

Kérdésre válaszolva elmondta: várhatóan idén az év második felében Ankarába látogat, hogy áttekintsék, hol tart a két miniszterelnök találkozóján kötött megállapodások végrehajtása.

Parragh László, az MKIK elnöke előadásában hangsúlyozta: az MKIK már korábban megkezdte a keleti nyitást, létrehoztak számos vegyes kamarát a legfontosabb partnerországokkal, hogy segítsék a magyar áru- és szolgáltatásexportot. Az MKIK magyar-török tagozatától azt várják, hogy tovább erősítse az üzleti kapcsolatot Törökországgal; ehhez minden feltétel adott – vélekedett az elnök.

– MTI –