Szigorúbb büntetés, gyorsabb eljárás

Akt.:
Szigorúbb büntetés, gyorsabb eljárás
© Illusztráció
Debrecen – A tiltott határátlépés és az embercsempészet szankciói is súlyosbodnak.

Ha nem is fognak tömegével börtönbe kerülni a határt illegálisan átlépő migránsok a szeptember 15-ei törvényi változások következtében, a szigorításnak lesz visszatartó ereje – véli dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke.

Legálisan határátkelőkön, forgalomellenőrző pontokon lehet átlépni az országhatárt, még úgy is, ha valakinek nincsenek érvényes útiokmányai, személyes iratai. Utóbbi esetben a belépőt regisztrálják és tartózkodási engedélyt kérhet. Azok a migránsok, akik nem a fenti helyeken lépnek hazánk területére, illegálisan érkeznek, tudatosan határt sértenek, s ennek a cselekedetnek a megítélése szigorodik majd szeptember közepétől, igaz, csak a szerb-magyar szakaszt érintően – magyarázta Balla Lajos.

A kerítésnél bűncselekmény

– A tiltott határátlépés szabálysértésnek minősül és elvileg 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, holnaptól azonban ott, ahol határzár van, már bűncselekménynek számít. Ez azt jelenti, ha valaki a műszaki záron, vagyis köznevén a kerítésen átmászik, alatta átbújik, akkor bűncselekményt követ el. De ez vonatkozik azokra is, akik a kerítést – akár határátlépés nélkül – megrongálják, építését vagy karbantartását akadályozzák, például bántalmazzák a munkásokat vagy kárt tesznek a járművekben – részletezte a bíró a törvénymódosítás legfontosabb elemét. A büntetési tétel alapesetben 3 év, ha fentieket fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás részeként követik el, akkor 2-8 év, míg ha a tett halált okoz, például agyontaposnak valakit, akkor 5-10 év a kiszabható szabadságvesztés.

Mivel tömegek lépik át illegálisan a határt, az ügymenet meggyorsítására az eljárási törvény is módosult: tetten érés esetén 8, egyéb esetben 15 napon belül bíróság elé állítják az érintetteket (másként ez 30 nap), illetve bizonyos egyszerűsítések segítik majd a gördülékenységet, többek közt adott feltételekkel lemondhat a vádlott a tárgyalásról, és nem tanács, hanem – nyilvános ülésen – egy-egy bíró hoz döntést – mutatott rá Balla Lajos. Hangsúlyozta: elvileg a kerítést naponta átlépő százak, ezrek mind börtönbe zárhatók az új törvény szerint, a gyakorlatban valószínűleg felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki rájuk és kiutasítják őket az országból. Habár ez enyhe szankciónak tűnhet, a rutinos bíró szerint a tényleges büntetés miatti fenyegetettségnek lesz visszatartó ereje. Hogy hogyan győzi majd a szegedi bíróság a rengeteg ügyet, azzal kapcsolatban azt feltételezi, hogy más törvényszékektől irányítanak át oda embereket.

„Vékony jég”

– Fontos, hogy szigorodik az embercsempészet büntetése is. Most 1-5 év szabadságvesztés jár érte, ez 2-8 évre módosul majd, ha pedig üzletszerűen, bűnszervezetben, vagy felfegyverkezve, netán máok sanyargatásával történik, akkor 5-10 év is kiszabható – mondta Balla Lajos. Hangsúlyozta: csempészetet nem csak a határnál, az átkelés segítésével lehet elkövetni, hanem az ország belsejében is, minden olyan cselekménnyel, ami hozzásegíti az illegálisan itt tartózkodókat, hogy eljussanak a következő országhatárhoz. Emiatt pedig „vékony jég”, hogy mi számít csempészetnek és mi nem. – Azok a taxisok, akik tudatosan illegális migránsokat szállítanak, vagy akik pénzért szállást adnak nekik, mind bűncselekményt követnek el. És vitatható, hogy akik saját járművel, pusztán humanitárius akció keretében elvisznek egy családot az osztrák határhoz, nem csempésznek-e maguk is? – figyelmeztet a bíró.

HBN-SzT

A gyerekek maradjanak a szüleikkel!

14 éven aluli migráns gyerekekre nem vonatkozik a büntethetőség és az eljáró hatóságok mindenképpen igyekeznek a szüleik felügyelete alatt tartani őket. Így például, ha a felnőttek házi őrizetét rendelik el, az a menekülttáborokban is végrehajtható. A tiltott határálépés szankcionálásával kapcsolatban változnak a kiutasítás szabályai is, valamint néhány további, a helyzetet közvetetten érintő jogszabály.
Meghatározták, mikor lehet tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet elrendelni, például a Magyarországra adott időegység alatt érkezők száma alapján. Ilyenkor ideiglenes intézkedések alkalmazhatók, többek közt a szállítási feladatokat ellátó járművek ingyenesen használhatják az autópályákat, vagy a válsághelyzet kezelésében részt vevő szervek igénybe vehetik a számukra szükséges ingatlanokat – de csak gazdálkodó társaságokét (például önkormányzatokét).








hirdetés