Szigorúan zár „Kelet kapuja”, az ártándi határátkelő

Akt.:
Szigorúan ellenőrzik a határokat a schengeni határ hajdú-bihari szakaszán
Szigorúan ellenőrzik a határokat a schengeni határ hajdú-bihari szakaszán - © Fotó: Matey István
Ártánd, Biharkeresztes – Május végéig két embercsempészt fogtak el a közúti határátkelőnél.

Egymást érik a Románia felől érkező kamionok az ártándi határállomáson. A sor vége a távolba vész. A forgalom viszont csak nekem tűnik nagyon erősnek, a határrendészeknek átlagos. Nézzem csak meg – hívják fel a figyelmem –, egy sávon halad a beléptetés. – Jöjjek vissza szombaton! – kérik, a szombaton 22 órától érvényes kamionstop miatt akkor, illetve hétfőn vannak igazán sokan.

Orosz rendszámú kamion gurul az ellenőrzőpontra, az ajtaja nyílik, a fehérorosz Alexander kérés nélkül nyújtja az okmányokat. A Törökországot és Görögországot ellepő illegális bevándorlók (utóbbiban a legfrissebb adatok szerint napról napra 600 illegális migránssal lesz több) miatt a Dél-Európából érkező teherjárműveket különleges ellenőrzésnek vetik alá.

A magas, vékonydongájú férfi járművét is alaposan megvizsgálják. Az úti okmányai mellett ellenőrzik a fülkét is. Daróczi Tamás őrmester ezalatt körbejárja a kamiont, a járó motor miatti zajban és a megrekedő gázolajszagban pedig azt magyarázza, hány helyen lehet elbújni egy járművön. – Bele kell nézni a szerszámos ládába; lámpával vizsgáljuk az alvázat, hogy nem kapaszkodik-e rajta valaki, s arra is figyelni kell, nem sérült-e a vámzár.

Az útlevélkezelő fülkével szemközti magas kutatóhídra valósággal felszalad a 25 éves őrmester. – Ponyvás pótkocsinál figyeljük, hogy nincs-e az felvágva, esetleg nem hasal-e valaki a tetején – mutat rá, s közben elárulja: két hónapja Budapestről került a határállomásra saját kérésére. Azt mondja, a gázolajszaghoz hozzászokik az ember, akárcsak az érzéshez, hogy sokszor két sávban engedik a kamionokat, és a monstrumok közötti szűk helyen egy rossz lépés könnyen balesetet okozhat.

Tüske is akcióban

Alexander eközben az árnyékban várakozik. A határrendészek ugyanis szívdobbanásmérővel vizsgálják a pótkocsit. Az öt „csápból” és egy szuper­érzékeny mikrofonból álló eszközzel azt kutatják, nem rejtőzik-e valaki a rakomány között. Ez esetben az eredmény akkor jó, ha negatív, az EKG-hez hasonló diagram egyenes marad. Így történt. Juhász Péter főtörzsőrmester később azt is megmutatja, milyen, ha talál a műszer. 2002-ben szerelt fel, kezdetben a zöldhatáron szolgált, azóta is ott érzi jobban magát. Egy civil ruhás szolgálat alkalmával ott sikerült elkapnia társaival egy határsértőt.

Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

Az orosz járművet kábítószerkeresésre kiképzett rendőrkutya is átkutatja. Alexander Görögországból visz epret Németországba. Először jár Ártándon, nyugodtan veszi tudomásul, mikor vizsgálatra rendelik. Közben elmondja, a volt szovjet tagköztársaságokat és Dél-Európát egyaránt járja. Mikor megtudja, hogy az illegális bevándorlók miatt érkeztünk, rögtön mesélni kezd. – Görögországban félelmetes a helyzet. Ott két afrikai ugrott fel a járműre, s fizikai erővel kellett levernem róla őket – magyarázza. Örül, hogy épségben megúszta az incidenst. Ezalatt Tüske, a kutya szaglássza a járművet. Nem talál semmit, ezért azonban csak ő szomorú. Alexander viszont folytathatja útját.

Romániából jönnek

A magyar-román határszakasz azért különleges, mert nemcsak államhatár, hanem külső schengeni határ is. Dr. Péter Sándor alezredes, a Biharkeresztesi Határrendészeti Kirendeltség vezetője szerint így náluk a nemzeti mellett az uniós tagállamok érdekei is lecsapódnak. – Az Ártándnál próbálkozó illegális bevándorlók 99 százaléka romániai menekülttáborokból, főként a temesváriból érkezik azzal a céllal, hogy a schengeni határt átlépve eljussanak Nyugat-Európába, de messze nem olyan nagy mennyiségben, mint délen. A legtöbb határsértő afgán, pakisztáni, szír és moldáv állampolgár, de más nemzetiségűek is akadnak – fogalmazott.

Mozgott a szoknya

Emlékezetes elfogások persze a „Kelet kapujaként” emlegetett állomáson is akadnak. A határrendészek azt mondják, ha valami nincs rendben, annak vannak előjelei: például hamis személyi okmányoknál szokatlan tapintáskor már lehet gyanakodni, de ha a belépő személy ideges, zavart, az is árulkodó. Volt, hogy az tűnt fel, a személyautó hátsó ülésén helyet foglaló asszony nagy szoknyája mozgott. Mikor felszólították, hogy szálljon ki, kiderült, egy gyermek lapult a bő ruhanemű alatt. Egy embercsempészt pedig az buktatott le, hogy amikor megkérdezték tőle, hová tart, nem a fuvarokmányban szereplő célországot nevezte meg. Nem csalt a határőrszimat: a raktérből 11 határsértő került elő. Máskor a magasra rakott gumiabroncsokba rejtőztek illetéktelenek, de kivágott OSB lapok közé rejtőzve is találtak már 36 vietnámit.

Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

Kamerák figyelnek

A határrendészek a zöldhatárt is figyelik. A járőrök munkáját mobil és rögzített hőkamerák segítik, utóbbi képeit a határ­átkelőn követik. Június 18. éjjelén a román határőrök fogtak el öt szíriai migránst, akik Magyarországra tartottak. Szintén az eszköz buktatott le májusban három moldáv határsértőt, akik a zöldhatáron léptek be az ország területére. Kiderült róluk, hogy az osztrák hatóság beutazási tilalmat rendelt el velük szemben. Néhány héttel korábban a járőrök Nagykerekiben, a temetőnél találkoztak egy férfival, aki – rendőrségi szakzsargonnal élve – nem tudta jogszerű magyarországi tartózkodását igazolni.

A zöldhatáron, akár az átkelőn, magyar–román vegyes párok szolgálnak. A határrendészek kölcsönösen bírják a munkához szükséges nyelvi ismereteket. A román anyanyelvű Dani Nagyváradról ingázik, ottjártunkkor útlevélkezelőként teljesített szolgálatot. Magyar környezetben nőtt fel, így láthatóan jól megérti magát magyar kollégáival.

A zöldhatáron Nagy Zsolt és Nagy Tamás főtörzsőrmesterek teljesítettek hőkamerás szolgálatot. Terepjárójukkal egy földútról figyelték a határsávot. Azt mondták, jellemzően ugyanazokon az útvonalakon mozognak a tiltott határátlépők. Március elején három afgánt szúrtak ki a mobil hőkamera segítségével a Nagyzomlini-erdőnél. Elfogáskor felhívják a határsértők figyelmét arra, hogy Schengen területén vannak, ami általában megnyugtatja őket, és együttműködőek. Nagy Tamás nemrégiben lakóhelyén, Váncsodon fogott el szintén három határsértőt. Az öccse kocsmájába tértek be, ahol euróval szerettek volna fizetni. Ekkor értesítette a határrendészt, aki a körzeti megbízottal eredt a nyomukba. Végül a Berettyóújfaluba tartó buszról szállították le a szíreket.

Ez a csütörtöki nap nyugodtnak bizonyult. Hiába kémleltük a horizontot, még őz sem kóborolt a távcső vagy a hőkamera látóterébe.

Igaz – jegyezzük meg – a déli határszakaszra tervezett kerítés még nem épült fel. Ha elkészül, nem volna meglepő, ha erre vennék az irányt a migránsok.

– Szabó Zsolt László –


„Bíznom kell Tüskében”

Tüske, a drogkereső magyar vizsla Alexander kamionján nem lelt kábítószert. Az elrejtett mintadarab megtalálása viszont nem okozott neki különösebb nehézséget. – Nekem ő a társam – kezdi Kovács László törzszászlós a hat éves kutyáról. – Büszkén mondom, kiváló minősítésű eb, tízből tízszer megtalálja a kábítószert. Öt alapanyagra van kiképezve: marihuána, hasis, kokain, heroin és amfetamin. Ezt két hónap alatt sajátította el a kiképzésen, másik két hónapot pedig velem gyakorolt – avatott be a részletekbe a törzszászlós.

Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

Azt mondja, bármelyik kutyafajta kiképezhető kábítószerkeresésre. Az a döntő, hogy az eb mennyire játékos. A titok ugyanis az – fogalmazott –, hogy a kutya valójában nem a kábítószert keresi, hanem a játékát, ugyanis a tréningeken a labda mellé kerül a kábítószer, a robbanóanyagokra kiképzetteknél pedig a robbanószer. – Amikor átvizsgálunk öt kamiont, s negatívak, hatodikként egy civil szolgálati járműbe mintát rejtek neki. Nagyon fontos számára a sikerélmény. Egyébként pedig bízni kell Tüskében. Úgy kell ismernem őt, mint más rendőrnek a járőrtársát. Egy farokemelésnek, vagy éppen nézésnek is jelentése van. Amikor például házkutatáshoz hívnak bennünket, s a mennyezetbe rejtették a kábítószert, akkor ugrálással jelez.


Sokkal kevesebb a határsértő, mint délen

Összesen 83 személyt tartóztattak fel tiltott határátlépés miatt a Biharkeresztesi Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területén az év első öt hónapjában. Közülük 67 befelé, 16 személy pedig a schengeni zónából kifelé tartott – tájékoztatott dr. Péter Sándor alezredes, a kirendeltség vezetője. Az illetékességi területen szinte kizárólag a romániai menekülttáborokból érkező migránsok lépik át illegálisan a határt. A 36 kilométeres zöldhatárszakaszon a leggyakrabban éjszaka mozognak a határsértők, főként afgánok, szírek, pakisztániak, moldávok.








hirdetés