Szétszakadó Európa, lassuló Kína – Bátor jóslat a világ jövőképéről

Egy speciális harcoló egység tagjai egy dél-kínai kikötőben. Talán nem éri meg háborúzni
Egy speciális harcoló egység tagjai egy dél-kínai kikötőben. Talán nem éri meg háborúzni
Debrecen – Továbbra is konfliktusos a jövő, és a stratégiai hangsúlyok áthelyeződhetnek a világban egy elemzés szerint.

Kevésbé optimista, de annál érdekesebb írás jelent meg a portfolio.hu-n: a portál a magánhírszerzéssel foglalkozó cég, a Strategic Forecasting (SF) tízéves előrejelzéséből szemezget, amely a világ politikai és gazdasági fejleményeit próbálja megjósolni a jelenlegi trendek alapján. Eszerint…

Oroszország összeomlik: a nyugati szankciók, a csökkenő olajárak, a gyengülő rubel, a növekvő katonai kiadások és a belső nyugtalanság meggyengíti a föderális kormány hatalmát az ország fölött; a SF szerint a regionális önkormányzatok kezébe kerülhet a tényleges hatalom, amelyek közt akár konfliktusok is kialakulhatnak.

Az Egyesült Államok katonailag beavatkozik Oroszországban: az orosz atomfegyverek az ország minden részén szét vannak szórva, és ha a SF várakozásának megfelelő decentralizáció megtörténik, az ország atomfegyverei fölötti felügyelet is gyengül. Könnyen lehet, hogy az amerikaiaknak a katonai beavatkozás mellett kell majd dönteniük, hogy egy nukleáris katasztrófát elkerüljenek, de szinte lehetetlen lesz, hogy a számtalan kilövőállomást incidens nélkül biztosítani tudják majd.

Németország stagnálni kezd: az euroszkepticizmus és az euroválság mélyülése miatt az eddig nagymértékben európai exportra támaszkodó németek gazdasági visszaesés áldozatai lesznek, a csökkenő népességszám miatt a belső fogyasztás az export kiesését nem fogja tudni ellensúlyozni.

Lengyelország európai nagyhatalom lesz: az ország népessége nem csökken annyira, mint más európai országoké, emellett földrajzilag stratégiai fontosságot fog élvezni, az Egyesült Államok támogatása mellett.

Négy részre szakad Európa: ha meg is marad az EU, működését tekintve régiós egységekre oszlik majd, a nyugat-európai, kelet-európai, skandináv és brit-szigeteki ország csoportok közelebbi kapcsolatot fognak ápolni egymással egy régión belül.

Amerika és Törökország közeli szövetségesek lesznek: a közel-keleti kaotikus helyzet tíz év múlva is fennmaradhat, az Egyesült Államok pedig Törökországot fogja előretolt támaszpontként használni a régiós műveleteihez, amiért cserébe Törökország az oroszok távoltartását kéri majd a szövetségesétől.

Kína bekeményít: az ázsiai ország növekedése lassul, amely miatt a kommunista párt népszerűsége visszaesik, a hatalmához viszont foggal-körömmel ragaszkodni fog, így szélsőségesebb eszközökhöz nyúlhat majd a kínai vezetés, hogy rendet tartson az országban. Emellett ellentét alakul majd ki a gyorsabban fejlődő part menti és a lassabban fejlődő belső régiók között.

Nem lesz háború a Dél-kínai-tengeren: a jelenleg látszólag eszkalálódó konfliktus nem fajul nyílt hadviseléssé, az országok rájönnek majd, hogy nem éri meg háborút indítani a régió minimális mennyiségű energiahordozóiért. Oroszország viszont nem fogja tudni megvédeni a régióban található érdekeltségét, ezt a helyi nagyhatalmak felosztják majd egymás közt.

16 „mini-Kína” lesz: a kínai lassulás miatt az olcsó munkaerőt kereső gyártók áthelyezik a tevékenységüket más fejlődő országokba, ilyen lehet Mexikó, Peru, Kenya, Vietnam, Kambodzsa, Tanzánia, stb.

Az Egyesült Államok hatalmi befolyása csökken: a megnövekedett nemzetközi kockázatok miatt az Egyesült Államok kevésbé fogja a világ rendőrét játszani, inkább arra törekszik majd, hogy izolálja magát a világ kríziseitől.

HBN








hirdetés