Szeszélyesre sikerült a húsvét utáni időjárás

Szeszélyesre sikerült a húsvét utáni időjárás
© Fotó: Molnár Péter, archív
Debrecen – A húsvéti ünnepek idején még az évszakos átlagnak megfelelő hőmérséklet, száraz idő volt.

Szeszélyesre sikeredett április dereka, az enyhe, tavaszi napok után a harmadik héten a télből kaptunk ízelítőt. Az erős lehűlést szinte mindenütt kiadós csapadék is kísérte.

Hideget, meleget

A húsvéti ünnepek idején az évszakos átlagnak megfelelő hőmérséklet, száraz idő volt jellemző a Tiszántúl északi felén, ám ekkor már kialakulófélben volt az a légörvény, mely az elmúlt hét időjárását meghatározta. A heti középhőmérséklet 5-6 fokkal maradt el az ilyenkor szokásostól, melyhez főként a hét közepén társult nagyon alacsony, mindössze +4-+8 fokos napi csúcsérték. Ekkor a napot is alig láttuk, s a hőérzetet a nagy nedvességtartalmú levegő mellett az olykor élénk, vagy erős szél is rontotta. A legalacsonyabb hajnali értékek mindvégig jobbára 0-+5 °C között alakultak, de a hideg levegő nyugalomba jutásakor, valamint az időszak lején többfelé fordult elő két méteres magasságban is gyenge fagy. A téli epizódot igazán drámaivá az országban többfelé hullott, tél derekán sem hétköznapi mennyiségű megmaradó hó tette, ebből azonban Kelet-Magyarországra kisebb havazásnál, havas esőnél több nem jutott.

Csapadék kellett, de…

A márciusi meleg napok alatt meglódult vegetáció fejlődését a hideg periódus alaposan visszavetette, s csupán a kitartóan fújó szél és a sok felhő mentette meg térségünket a pusztító fagytól. A napokig elhúzódó mostoha időjárás épp a repce virágzásával, a csonthéjasok zömének terméskötésével és az almatermésűek virágzásával esett egybe, de kedvezőtlenül hatott az elvetett egyéves zöldségfélék és a korai szántóföldi állományok kelésére, fejlődésére is. A vetési mélységben a középhőmérséklet ismét tartósan 10 fok alá csökkent, mely a melegigényes kultúrák számára túl alacsony a csírázáshoz. A száraz tavasznyitány után ugyanakkor nagy szükség volt a csapadékra, talajaink a ciklon jóvoltából 20-40 milliméterrel gyarapíthatták nedvesség-készleteiket. Szabolcs és Hajdú-Bihar megye Tisza-völgyi területein 40-45 mm is lehullott, keleten és a két megye középső tájain 25-35 mm volt a jellemző mennyiség, de még Hajdú-Bihar legdélebbi részein is hullott legalább 20 mm. A művelt réteg így ismét szabadföldi vízkapacitásig telítődött, mely jó előjel a májusi, gyors ütemű növényfejlődés előtt.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –