“Szeretnénk, ha a magas kultúra nemcsak néhány kiváltságoshoz jutna el”

“Szeretnénk, ha a magas kultúra nemcsak néhány kiváltságoshoz jutna el”
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Munkánk sikere a látogatószámban méretik majd meg – mondta a Hajdú-bihari Naplónak adott interjújában Angi János, a Déri Múzeum igazgatója.

Az utóbbi években a Déri Múzeum kapcsán három fő témáról cikkezett a sajtó: a Munkácsy-trilógia, az épület felújítása, valamint a munkálatok elhúzódása, illetve az aktuális kiállítások. Az intézmény alapját képező Déri-hagyatékról kevés szó esett, hiszen több mint öt éve bezárt az állandó kiállítás. December elsején azonban újra a közönség elé tárja kincseit az intézmény. Ennek apropóján, de nem csak erről beszélgettünk dr. Angi János múzeumigazgatóval.

Angi János: 1902-ben alapították a Debreceni Városi Múzeumot, melyet kétségkívül Déri Frigyes hagyatéka emelt ki a vidéki múzeumok tömegéből. Nem véletlen hát, hogy amikor a jelenlegi főépület 1928-ban elkészült, az intézmény felvette a Déri Múzeum nevet. Kapuit pedig 1930 májusában nyitotta meg a nagyközönség előtt. Talán kevesen tudják, de az 1920-ban Debrecennek adományozott gyűjtemény nemcsak sokoldalú, de nagyon szakszerűen összeállított is. Ezt különösen fontos hangsúlyozni, hiszen a mai gyűjtők jelentős része inkább fiskális szempontok szerint, vagy ad hoc jelleggel vásárol műalkotásokat. Déri Frigyes viszont mindig szakemberek segítségét vette igénybe – mondhatjuk muzeológiai igényességgel összeállított – gyűjteménye gyarapításához. Az alkotások közül a legfontosabb az Ecce Homo, nem véletlen, hogy már 85 évvel ezelőtt külön termet építettek bemutatására, melyet csak a kilencvenes években kereszteltek Munkácsy Teremmé, miután a trilógia másik két része is megérkezett a Déri Múzeumba. Munkácsy remekműve mellett a leghíresebb talán az a két szarkofág, illetve az azokban lévő múmiák, melyek mindig is a látogatók nagy kedvencei voltak. Büszkén mondhatjuk, hogy a Magyarországon található hét egyiptomi múmiából kettő a miénk.

Ebből a gazdag hagyatékból mit láthatnak azok, akik ellátogatnak majd a december elsején nyíló új állandó kiállításra?

Angi János: Olyan gazdag a gyűjtemény, hogy válogatnunk kell belőle. A maga teljességében sosem tudjuk megmutatni, de ez a világ nagy múzeumaiban is így van. A legértékesebb darabok természetesen láthatók lesznek, de már teljesen új koncepció mentén állítjuk ki a műalkotásokat, a megszokottól eltérő lesz a látványvilág is. Déri 17–18. századi japán gyűjteményéből például a kollégáim egy szamuráj­udvart rendeztek be. De nemcsak a Déri, a történeti és néprajzi gyűjtemény bemutatásában is eltértünk az eddigi hagyományoktól. Kulturális antropológiai szempontok mentén a korra jellemző élethelyzeteket mutatunk be, amik könnyebben befogadhatóvá teszik ezeket a gyönyörű tárgyakat. Mézeskalács-készítő műhelytől kaszinón és polgári szalonon át az egykori Arany Egyszarvú patikáig több helyet keltünk életre.

Ezek szerint teremről teremre járhatjuk végig Debrecen múltját, valamint a Déri-hagyatékot? Hogyan tagolják a tereket?

Angi János: Van, ahol maga az épület nyújt a beosztáshoz kész tereket, a nagyobb termeket azonban mesterségesen választottuk kisebb egységekre. Lesznek helyek, ahol a tárgyak gazdag látványvilága adja majd az értéket, de például a két szarkofág méltó bemutatásához tér kell. A teljes első és második emeletet újranyitjuk, tehát a múzeum megtelik az állandó kiállítás darabjaival. Ez persze nem jelenti azt, hogy az állandó kiállítás időnként nem újul majd meg. Egyedül az időben később beépített udvarrészt tartjuk fenn időszaki kiállításoknak.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Ez a sok előkészítést igénylő munka is hozzájárult az épület teljes körű felújításának és megnyitásának csúszásához?

Angi János: Amikor 2013-ban Debrecen visszakapta a múzeumát, akkor a főépület felújításának, illetve az állandó kiállítások megújításának számos problémáját is megörökölte. Ezek egy része tervezési, másik része kivitelezési, harmadik része költségbecslési, negyedik része jogi természetű volt. Ezeket mind meg kellett oldania a városnak. Tulajdonképpen ehhez kellett az idő. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az eredmény majd önmagáért beszél. Remélem a Napló olvasói is meggyőződnek róla, hogy érdemes volt várni.

Kik voltak a tárlat kurátorai? Kik feleltek szakmailag azért, hogy minden a tervek szerint valósuljon meg?

Angi János: A Déri Múzeumban nagyon sok kitűnő szakember dolgozik: történészek, néprajzosok, képzőművészek, művészettörténészek, régészek. Tehát minden egyes szegmentumnak megvolt a saját gazdája, ha úgy tetszik kurátora, a kiállítás egészét pedig a múzeum vezetése fogta össze.

A múzeumok fenntarthatósága szempontjából a diákok megszólítása kulcsfontosságú, ahogyan az intézményeket irányító szakmai szervezetekkel való együttműködés is.

Angi János: A jelenkori magyar kultúrpolitika egyik fő prioritása a kultúra társadalmasítása. Szeretnénk, ha a magas kultúra nemcsak néhány kiváltságoshoz jutna el, hanem a társadalom minél szélesebb rétegeihez. Ebben a törekvésben a múzeumok kulcsszerepet játszanak. Nagyon fontos a legfiatalabb nemzedék bevonása a múzeumlátogatásba. A múzeumpedagógia a Déri Múzeumban is nagyon fontos. Az iskolák, óvodák, valamint a különböző intézményirányító rendszerek részéről is megtaláljuk az együttműködő partnereinket. Eddig azonban inkább rajtunk állt a siker, mivel bármennyire szerettük volna, hogy például rendhagyó történelem órákat tartsanak a Déri Múzeumban, ha zárva volt az állandó kiállítás. Ez a helyzet megváltozik december 1-jétől. Bízunk benne, hogy a tavaszi órarendekbe már minél több ilyen látogatást tudnak beilleszteni.

A debreceni reptér folyamatos fejlődésének köszönhetően mind több a külföldi turista a városban. Felkészültek az igényeik kiszolgálására?

Angi János: Ehhez természetesen a múzeum az önálló szellemi és anyagi kapacitásaival nem elegendő, partnereket keresünk. Itt is teszünk apró, de fontos lépéseket a turizmus szervezői irányába, tehát a különböző ügynökségek, szállodák, éttermek tekintetében is együttműködési lehetőséget kínálunk. Nagyon fontos, hogy angol nyelven is elérhetők legyenek a legfontosabb információk a múzeum kiállításairól. Célunk, hogy a turistaszezon beköszöntével angol, lengyel és német nyelvű információkat is tudjunk adni a látogatóinknak.

Sz. Fabók Ágnes


Rendhagyó nyitvatartás

December elsején új időszámítás kezdődik a Déri Múzeum életében, amit rendhagyó nyitvatartással is emlékezetessé tesznek. Az új állandó kiállítást ugyanis 13 órától egészen 21 óráig tekinthetik majd meg az érdeklődők, akik az első napon az Alföldi Nyomda segítségével nyomtatott emléklapot is kapnak, ráadásul a jegyárak továbbra sem emelkednek. –A múzeum ezzel a gesztussal szeretné megköszönni a türelmet, s becsábítani a látogatókat – mondta el őszintén Angi János igazgató, hozzátéve: munkájuk sikere a látogatószámban méretik majd meg.

A teremőrök is részei a tárlatnak
Debrecen – Mint arról korábban a Naplóban beszámoltunk, a Déri Múzeum létszámbővítéséről döntött a debreceni közgyűlés. Angi János ezzel kapcsolatban elmondta, a felvett nyolc dolgozó teremőr lesz, akiket állandó státuszban foglalkoztatnak majd. –Úgy becsüljük azonban, hogy összesen húsz teremőrre van szükségünk, így tizenkettőt a kormány közfoglalkoztatási programjában alkalmazunk majd – tette hozzá az igazgató.


Kézbe fogott tárgyaké a jövő?
Debrecen – A múzeumi világban jelenleg két tendencia fut párhuzamosan – válaszolta Angi János igazgató azt firtató kérdésünkre, vajon fel tudják-e kelteni a fiatalok érdeklődését a múzeum iránt.




Sporthírek






hirdetés