Szeretettel a magyar kultúra napjára

A diákok szófelhő-verseiből nyílt kiállítás a magyar kultúra napja alkalmából Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban
A diákok szófelhő-verseiből nyílt kiállítás a magyar kultúra napja alkalmából Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Reális a fiatalok önképe és sokat gondolkodnak azon, hogy milyen irányba tartanak.

Legalábbis azok, akik részt vettek Fegyverneki Gergő rendhagyó irodalomóráján hétfőn. A meseterápiás foglalkozás a zárása volt annak a programsornak, amellyel a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban ünnepelték a magyar kultúrát.

– A tanulók munkáiból nyílt kiállítás pénteken az aulában. A szófelhő-versek minden nézőt játékra hívtak. Kitalálhatták az alkotót, s a címet. Az iskolát jelenleg is díszítik a poszterek, amelyeket a „mit jelent magyarnak lenni” témára alkottak tanulóink. A szünetekben QR-kóddal ellátott különleges irodalmi arcképcsarnokkal kapcsolatos játékok voltak szünetekben, testnevelés órákon pedig magyar táncokat tanulhatnak egymástól a fiatalok – avatott be a magyar – média szakos tanár.

A hétfőn teaházzá alakult osztályteremben különböző évfolyamokról összegyűlt diákokon kívül pedagógusok is emelték gőzölgő poharukat a népmesékre és nem maradtak ki az önismereti feladatokból sem. Mint mondta: „Boldizsár Ildikó módszeréről tartottam egy kis ismertetőt, aki szerint minden létező emberi gondnak, szituációnak van magyar népmesebeli párja. A jelenlévő néptáncos diákok pontosan tudták, hogy ezeket régen nem a gyerekeknek találták ki, hanem a falu bölcsei regélték, s beleszólhatott a hallgatóság, ha nem értett egyet azzal. Így egy komplex tudás kristályosodott ki a történetekben. Aztán a szimbólumokon át tudtak meg magukról néhány dolgot a jelenlévők. Sokat mondó, hogy a hármas úton melyik elágazódásra lépne rá valaki szíve szerint.

A diákok szófelhő-verseiből nyílt kiállítás a magyar kultúra napja alkalmából Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban Fotó: Derencsényi István ©

Arra, amelyről visszatérhet a jelenlegi ponthoz, arra, amelyről soha vagy arra, amelyről talán igen, talán nem. Eztán a fiúk és a lányok csapatokban szedtek össze jó és rossz tulajdonságokat a másik nemről, átbeszéltük ezek sztereotípia jellegét. Én magam is meséltem a párkapcsolatomban megélt élményeimről, a felmerülő kérdéseimről, konfliktushelyzetekről. Az afrikai tanító mese közös befejezéséből kiderült a résztvevők közül a fiúk családcentrikusabbak voltak, mint a lányok. Végül odaadtam Gary Chapman szeretetnyelv tesztjét, hogy otthon végezzék el, de tanárok és diákok nyomban hozzáfogtak, s még a helyszínen megtudták, ki miképp fejezi ki az éltető érzést.”

HBN–HABE








hirdetés