„Szeretem hinni, hogy mindig van felfelé út”

Akt.:
Sajnos minden adott volt, hogy a kezdeményezés ott és akkor kudarcra legyen ítélve – említette az Új Esély Házára utalva
Sajnos minden adott volt, hogy a kezdeményezés ott és akkor kudarcra legyen ítélve – említette az Új Esély Házára utalva - © Fotó: Matey István
Debrecen – Válaszok a Klik, a Modem, az Új Esélyek Háza és a Latinovits Színház körüli kérdésekre. Interjú Komolay Szabolccsal, Debrecen alpolgármesterével.

A város kulturális, oktatási és szociális feladatainak irányításával megbízott Komolay Szabolcsot nehéz döntés elé állította a múlt év végén életbe lépett törvény, amely nyomán megszüntetni kényszerült munkaviszonyát a József Attila Általános Iskolával. Nagyon szerettem a munkám – mondta szerkesztőségünkben a volt igazgatóhelyettes, aki 2002-ben kezdett a Fidesznél mint kampánysegítő, majd 2012-ben frakcióvezető-helyettessé vált. Ma tele van városjobbító tervekkel és feladatokkal a „debreceniség” nevében.

Melyek a legsürgetőbb feladatok az Önre bízott területeken?

Komolay Szabolcs: A szociális szférában változások várhatóak az új szociális törvény márciusi életbe lépésével. Ez jogszabályilag jól körülhatárolt, ugyanakkor nagyon érzékeny terület. Eddig tizenkilenc jogcím alapján lehetett pénzbeli vagy egyéb jellegű szociális juttatást igényelni. Ezek közül három, köztük a munkanélküli segély, átkerül a járási kormányhivatalokba. A változás kommunikációját úgy kell levezényelnünk, hogy minden érintett értesüljön. A törvény három jogcím kivételével teljesen szabad kezet adott az önkormányzatoknak azzal a megkötéssel, hogy a megítéléskor a rászorultság legyen az elsődleges szempont. Célunk, hogy a korábbi rendszer ne sérüljön, de anyagi lehetőségeinkhez mérten valamelyest felülvizsgáljuk azt. Igyekszünk érvényesíteni a törvényalkotó elvét, hogy azok kapjanak segítséget, akiknek a leginkább szükségük van rá. Nehéz kérdés, mert aki esetleg kiszorul, úgy érezheti, igazságtalanság éri. A szociális osztályon mindig törekedtek arra, hogy a törvényi keretek között maradva ne csak a papír alapján, hanem azok mögé látva döntsenek. A szociális tűzifaosztás kapcsán például bevontuk a családsegítőket és különböző civil szervezeteket. Úgy gondolom, jól működik a rendszer, a korábbi keretösszegből idén sem lépünk vissza.

Az oktatásban az egyik legnagyobb előttünk álló feladat a helyi iskolák korszerűsítése, amelyre az elfogadás előtt álló Integrált Településfejlesztési Programban milliárdos összeget határoztunk meg. Több intézményben megkezdődött már az energetikai fejlesztés. A város szeretné továbbá a nemzetközi érettségi „alsó két lábát” megteremteni, a Tóth Árpád Gimnáziumban már működő angol nyelvű oktatást „alátámasztani” óvodai és általános iskolai csoport indításával. Ebben a kérdésben még komoly egyeztetéseket kell folytatni a tankerülettel. Esetleges megvalósulásával megoldhatjuk azt a problémát, miszerint a Debrecenbe költöző külföldi családok gyerekei számára nem biztosított az angol anyanyelven zajló képzés. De komoly lehetőséget jelenthet ez a helyi diákok számára is.

Átalakulóban van a szakképzési rendszer is. A tanév végétől a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz a felelőse, ők ismerik a legjobban a hiányszakmákat. Ehhez megfelelő képzési rendszert, intézményi hátteret és a kiemelt szakmáknál a tanulók számára jelentősebb összegű ösztöndíjat is biztosítana a kormány.

Igazgatóhelyettesként átélte, hogy a Klik átvette az iskolák szakmai vezetését. A fenntartó működése megoldotta azokat a problémákat, amelyeket Ön azelőtt tapasztalt?

Komolay Szabolcs: A Klik 2013-ban hatalmas intézményi rendszert vett át. Felállása során voltak olyan problémák, amelyek minden ilyen mértékű változással együtt járnak. Ezek zömében letisztultak, a helyzet stabilizálódott, ugyanakkor a finomhangolás most is folyik.


Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Debrecen minőségében és szerkezetében is nagyon jó oktatási rendszerű város volt és maradt. Érdeksérelmek természetesen vannak, de a rendszer egésze szempontjából előrelépés történt.

Milyen volt a változás megítélése a pedagógusok körében?

Komolay Szabolcs: A nemzeti köznevelési törvény sok tekintetben újdonságot hozott. Az életpályamodellnek csak egy szegmense a pedagógusfizetés, mellette például szakmai minőségi fejlődést is céloz. Magam például a múlt év végén mestertanárrá váltam, végigcsinálva a folyamatot, amely arra készteti a pedagógust, hogy végiggondolja egész szakmai pályafutását. A minősítő vizsgabizottság előtt 15 percben el kell tudni mondani azt, hogy a 19 évem alatt milyen szakmai munkát tettem az asztalra. Ez komoly tervezést tesz szükségessé, persze többletmunkát, dokumentálást igényel a pedagógustól. De hatékonyabbá, végiggondoltabbá teszi a tevékenységüket. Ehhez kapcsolódik a most induló külső szakmai ellenőrzés, hiszen hazánkban 1985-ben eltörölték a külső kontrollt. Megjegyzem, nincs még egy olyan oktatási rendszer Európában, amelyben ne lenne ellenőrizve a pedagógiai tevékenység. A tanárok nem voltak erre felkészülve, a gyors tempó okozott bizonytalanságot. De ha a rendszer beáll, akkor eltűnik belőle az ellenállás és csak a pozitívum marad. Reményeink szerint kiválasztódnak a legjobb pedagógusok, az oktatási rendszer színvonala pedig emelkedni fog. Egy rendszer sem hibátlan, zúgolódást okozhatott például az is, hogy a minősíttetés során az évtizedes gyakorlattal rendelkező pedagógusok megkérdőjelezve érezték tudásukat. Ilyen szándék egyáltalán nem vezette a jogalkotókat, ugyanakkor megéri részt venni a minősítésben, mert a szakmai elismerésen túl a bérezés nagyon motiváló. Ha a pályán maradok, a fizetésem most januártól majdnem megduplázódott volna a 2012-es szinthez képest, tehát nem néhány ezer forintról van szó.

Milyen elképzelései vannak a kultúra vonalán?

Komolay Szabolcs: Szeretném, hogy a város kulturális élete az itteni hagyományokra, a debreceniségünkre épüljön fel, programjainkban megmutathassuk, hogy miben vagyunk mások, miért érdemes idejönni. Amiért megtudtunk maradni a „puszta közepén” az a debreceniségünk, az, ahogyan a helyi polgárok a városukhoz álltak. A nagy rendezvényeket turisztikai csomagokkal szeretnénk összekapcsolni és meg szeretnénk újítani néhány hagyományos rendezvényünket is. Idén például megújul a katona-zenekari fesztiválunk, valamint a Szabadtéri Színpadon is nívós színházi évadnak nézünk elébe, a már lekötött 15-20 meghívott között van a Thália Színház, a Játékszín és a Madách Színház előadása is.

Milyen szerepet szánnak a Modemnek? A jelenlegi vezető, Kukla Krisztián a sajtóban adott hangot csalódottságának, amiért a művészeti központot szervezetileg a Déri Múzeumba olvasztják és úgy érzi, a feje fölött egyeztetnek.

Komolay Szabolcs: A Modem mint önálló nonprofit szervezet által irányított egység megszűnéséről és a Déri Múzeumba való olvadásáról a tavaly júliusi közgyűlés döntött. Ennek oka, hogy a város úgy látta, az integrációval a két intézmény az együttes látogatószám alapján nagyobb állami támogatásra számíthat majd. Ez nem azt jelenti, hogy a Déri megkapta a Modem épületet, ahol ezentúl néprajzi kiállítások lesznek… A Modem teljes mértékben megőrzi szakmai önállóságát, feladata, hogy a modern, kortárs művészet kiállítóhelye és múzeumpedagógiai programok színtere legyen. Az intézmény a Déri Múzeum irányítása alatt saját szakmai vezetőt kap, aki önállóan szervezi a Modem életét. De nem Kukla Krisztiánban gondolkodunk, hanem olyan személyben, aki a hamarosan kiírandó pályázat alapján a legmegfelelőbbnek bizonyul. Olyan kapcsolatrendszerrel rendelkező vezetőt szeretnénk kiválasztani, aki képes a kiállítási spektrumot kiszélesítő tárlatok megteremtésére. A Kukla Krisztián vezette Modem Kft. marad nonprofit szervezet, központja a Modem épületében lesz, de feladatául a Batthyányi utcai Műterem Galéria „programozását”, a kortárs debreceni művészet támogatását kapja.

A személyi változás összefügg a Modemből eltűnt két képpel?

Komolay Szabolcs: A döntést még az előző városvezetés hozta, nem tudok róla, hogy direkt összefüggésben lenne az Antal–Lusztig-gyűjtemény két darabjának eltűnésével. A képek ügyében még tart a nyomozás, erről érdemit nem tudok mondani. Az összeolvadás első felvetésekor nem hangzott el, hogy a városvezetés ne Kukla Krisztiánnal képzelné el a jövőt. Az átszervezés során kiéleződtek a szakmai nézeteltérések, főként a Déri Múzeum és a Modem vezetése között, márpedig nem szeretnénk feszültségeket a rendszerben.


Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Találkoztam Kukla Krisztiánnal január elején, kevéssel a változást véglegesítő közgyűlés előtt. Úgy éreztem, szükséges egyeztetnünk, hogy ne a közgyűlésen szembesüljön a tényekkel.

A Boróka utcai Új Esély Háza súlyos szociális problémát hivatott megoldani. Mi lesz az ellátás sorsa?

Komolay Szabolcs: A tevékenység támogatandó és társadalmi szempontból rendkívül hasznos. De körültekintőbben kell kommunikálni és kiválasztani a megvalósítás helyszínét. Sajnos a Lencz-telepieket nem tájékoztatták, az általam képviselt lakóövezetben fals információk terjedtek el „drogambulanciáról”, „alkoholista személyekről” beszéltek a helyi lakosok. Miközben a valóság az, hogy gyógyult, dolgozni járó szenvedélybetegeknek biztosítanak bentlakásos intézményt. A kezdeményezésről tavaly augusztusban lakossági jelzés alapján értesültem, megkerestem a Baptista Tevékeny Szeretet Missziót és világosan közöltem, milyen paraméterek mentén valósítható meg egy ilyen ellátás. Azt is elmondtam, hogy az önkormányzati választások előtt állva a lehető legrosszabb időpontban vannak. Politikai ellenfeleim fel is használták az ügyet, ezért vált indulatossá a helyzet. Én az aláírásgyűjtés és utcai tüntetések idején kerültem képbe újra, ekkor már csak tompítani lehetett a feszültséget. Sajnos minden adott volt, hogy a kezdeményezés ott és akkor kudarcra legyen ítélve, miközben a környéken öt lakásotthon működik, tehát a helyiek nem nevezhetők visszautasítónak. A probléma megoldása érdekében önkormányzati tulajdonú épületeket ajánlottunk fel a baptistáknak és azt, hogyha kiválasztották a helyszínt, szívesen összehozom őket a helyi képviselővel.

Milyen lehetőségeket tartogat az Integrált Településfejlesztési Stratégia az iskolafelújításokon túl?

Komolay Szabolcs: Szeretnénk megújítani a közösségi házakat a város különböző pontjain, hogy az oda vitt programokkal ki tudjuk szolgálni azok kulturális igényeit is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni a város nagy rendezvényein. Az uniós forrású ROHU-program (utóbbi neve azért változott meg HURO-ról, mert az irányítás immár Bukarestben van – a szerk.) keretében befejezhető a Latinovits Színház, ahol a Kárpát-medencében egyedülálló színházi „bölcsőt” alakítanánk ki. Már nevek is felmerültek, akik tanárként segítenék a színészi továbbképzést. A következő év elején kezdhetünk a pénzek lehívásához és a konkrét munkálatokhoz. Megközelítőleg 2,4–2,9 milliárd forint közötti összegre számítunk. Ezután jöhet a Csokonai Színház felújítása. Ha megépül a Latinovits, akkor a társulat átköltözhet addig, amíg a Kossuth utcai teátrumon dolgoznak. Ez ügyben komoly tárgyalásokat folytatunk a kulturális tárcával állami támogatásokért. Összesen közel 4 milliárd forint szükséges.

– Horváth Borbála –


Névjegy: Komolay Szabolcs

  • A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán magyar–történelem szakos tanárként diplomázott; később a szakpár egyetemi diplomáját is megszerezte, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezető szakán szakvizsgázott
  • 1995 augusztusától 2014 novemberéig a debreceni József Attila Általános Iskolában dolgozott pedagógusként, munkaközösség-vezetőként, majd intézményvezető-helyettesként
  • stabil párkapcsolatban él, gyermektelen








hirdetés