Személyes ügye is az igazság feltárása

Akt.:
Két egyforma esemény nincs, de vannak hasonló esetek – mutat rá Balássy Szabolcs
Két egyforma esemény nincs, de vannak hasonló esetek – mutat rá Balássy Szabolcs - © Fotó: Matey István
Debrecen – Balássy Szabolcs munkájának fő tevékenységét a balesetek elemzése teszi ki.

– Nagy teher számomra, amikor személyi sérüléssel, sőt tragédiával járó baleset után valaki pontosan tudja, hogy a viselkedése miatt történt a baj, mégsem vállalja fel ezt. Ráadásul sok esetben elkezdődik a különféle kifogások keresése, és akár mások hibáztatása is ahelyett, hogy az illető magába nézne, és beismerné, hogy felelős – mondta Balássy Szabolcs igazságügyi közlekedési-műszaki szakértő, akit arra kértünk, hogy beszéljen nekünk a hivatásáról.

Kevés a szakember

A szakértők feladata a probléma előzményeinek, folyamatának szakszerű feltárása, leírása. Hivatás ez számára, nem pedig „csak” munka, hiszen több évtizedes tapasztalattal a háta mögött is rögtön feltűnik, hogy töretlen lelkesedéssel és szakmai alázattal végzi el a feladatait mindmáig. – Szeretem a becsületességet és a rendet – tette hozzá.

Az általa gyakorolt szakterületen az igazságügyi szakértő feladata a közúti balesetek okának kiderítése, gépjárművek javítását érintő minőségi vitával kapcsolatos adatok összegyűjtése és azok prezentálása, értékelése, a járművek forgalmi értékének meghatározása, illetve a közúti járművekkel kapcsolatban adódó kérdések műszaki szempontú tisztázása, a legfrissebb ismeretek felhasználásával.

Balássy Szabolcs úgy véli, manapság kevés a szakember. Szerinte ez azzal indokolható, hogy megcsappant az érdeklődés a mérnöki pálya iránt, s mérsékelten van utánpótlás. Úgy érzi, a hallgatók többségében nincs meg a motiváció ahhoz, hogy az igazságügyi szakértővé válás feltételeit teljesíthessék. Az előírt szakmai gyakorlat, tapasztalat megszerzéséhez pedig évek kellenek.

Apró jeleket vesz észre

A baleseti helyszínre bonyolultabb (például több résztvevőt érintő, tragédiával járó) esetekben hívják. Ha az érintett járművezető műszaki hibára hivatkozik, a műszaki szakértő bevonása indokolt. Szakmai ismeretekkel felvértezve pedig sok esetben már a helyszínen olyan adatokat lehet feltárni, melyek döntőek lehetnek a nyomozásban. A féknyomokból (vagy épp azok hiányából), a járművek és a tereptárgyak deformációiból például az ütközési sebességekre vagy a lassulásra lehet következtetni. Manapság a balesetelemzések folyamatában a számítógépes szimulációs programok alkalmazása természetes. A különböző fizikai összefüggések pedig előbb-utóbb kirajzolódnak, s képletekkel, számításokkal, ábrákkal alátámasztva adnak alapot objektív szakértői vélemény előterjesztéséhez.

A sérült jármű és a helyszín alapos vizsgálata sokat árul el a hozzáértőnek (a kép bemutatón készült!) | Fotó: Archív

Több nézőpont

– Nem minden esetben hívnak rögtön a baleset helyszínére. Előfordul, hogy csak hónapokkal később rendelnek ki az esethez. Ilyenkor a vizsgálatban feltárt adatok (iratok, rajzok, fényképfelvételek) alapján kell dolgozni. Ilyen esetekben feltétlenül elmegyek a helyszínre, hogy még alaposabban tudjam tanulmányozni a környezetet. Például, volt már olyan eset, amikor a jármű vezetője azt állította, hogy elé ugrott egy őz, ezért rántotta el a kormányt és sodródott a szembejövő sávba. Az ügyet vizsgáló hatóságnak ezzel kapcsolatban kétségei voltak. A helyszíni vizsgálat fényképfelvételei folyamatos út menti sövényt ábrázoltak. A helyszíni szemlén viszont pontosítani lehetett, hogy az irányváltoztatás előtti – a kritikus – útszakasznál valóban van egy rés. Tehát lehetséges (nem zárható ki) a vallomás ezen része. Vizsgálnunk kell például, honnan, mi látható, ki mit látott/láthatott, és ha látta, hogyan reagált arra – részletezte a szakember.

Elmondta, egy másik baleset után mindkét járművezető azt állította: az útkereszteződésbe zöld jelzésnél hajtott be. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnt. A jelzőrendszer vizsgálata feltárta: műszaki meghibásodás történt a lámpa vezérlésében. Tényleg mindketten a zöld jelzésnek megfelelően közlekedtek. Szerencsére csak kisebb anyagi kár keletkezett. – Volt olyan ügy, ahol egy jármű egyik fő egysége sorozatosan, ugyanolyan jelleggel meghibásodott. A javító és az üzemeltető egymásra mutogatott. Kártérítési követeléssel polgári peres eljárás indult. Megismerve a javító műhely gyakorlatát tisztázni lehetett, hogy a javítási technológiától eltérő művelet miatt törvényszerűen alakult ki ismételten a meghibásodás. A szakértői vélemény alapján a bíróság ítélkezett – idézte fel Balássy Szabolcs.

Megtudtuk, két egyforma esemény nincs, de vannak hasonló esetek. A közlekedésben például neuralgikusnak számít a balra kanyarodás, az előzés és a relatív gyorshajtás. Ezek sajnos gyakorta végződnek balesetekkel. – Az előzési folyamat értelmezésében látszólagos ellentmondás áll fenn. Az előzés egy fizikai folyamat. Ennek kezdete – fizikai szemlélettel –, amikor megmozdították a kormányt. Ám jogilag egy előzés akkor tekinthető megkezdettnek, amikor az előzésben lévő jármű teljes terjedelmével már a másik sávban halad – mondta el.

Lelkileg nehéz

A szakértői jogosultság csak műszaki témákban folytatott vizsgálatokra, értékelésekre, megállapításokra terjed ki. Szükség esetén például igazságügyi orvos szakértővel együtt elemzik a baleset körülményeit. Előfordulhat, hogy a műszaki vizsgálat alapján nem állapítható meg kategorikusan az érintettek szerepe. A nyilatkozataik tartalma műszakilag nem alátámasztható, de kizárni sem lehet. Egy vizsgálati folyamatban az igazságügyi szakértői vélemény is egy adat, adatok csoportja. Az adatok mérlegelése a jogalkalmazó feladata.

Sajnos sok esetben egy baleset tragédiában végződik, és már nincs lehetőség meghallgatni minden érintettet. – „Értelmes” halál nincs, de értelmetlen, az van! – mondja elgondolkodva a szakértő. A halálesetek mindig nagyon megrázóak, hiszen embereket és az ő családjukat érintik. De nem csak a közvetlenül érintettekre van hatással… Számomra nehéz a tevékenységnek ez a része, de teljesíthető. Ki kell bírni, túl kell tudni jutni rajta! – fogalmazott.

– Vass Kata –