Széchenyi az oktatásról

Hajdúszoboszló – Sokasodnak azok a hírek, amelyek a hazai oktatás visszásságairól tudósítanak. Számtalan írásomban szóltam arról, hogy Széchenyi írásait ma is érdemes megszívlelni.

A legnagyobb magyar a Hitel című könyvében kifejti, hogy a „tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Igazibb súly s erő az emberi agyvelőnél nincs”. Széchenyi ezen gondolata még időszerűbb a jelenben, mert a világgazdaságban érvényesülő humanizáció erősödik. A termékek értékét elsősorban nem a bennük lévő anyag határozza meg, hanem a korszerűsödést eredményező ötletek.

Széchenyi a Kelet népében rámutat arra, hogy „az istenek egyedül azokat veszik pártfogásuk alá, kik legszebb ajándékukat – az emberi tehetséget – becsülni, kifejezni tudják”. Széchenyi a Világ című könyvében megfogalmazza: „mennél több életrevaló intelligenciával bír egy nemzet, annál nagyobb a közboldogság, s nemzeti dicsőség”. A legnagyobb magyar arra is rámutat, hogy „az értelmességet tágítani kell, a Nagyot, a Halhatatlant csak azután vihetni végbe”. Széchenyi azt is kifejtette, hogy ez a „tágítás” nehezen valósul meg, „mert fajtánk anyagi, mint szellemi léte oly felette könnyű”, ami a fejlődés akadálya. A legnagyobb magyar Néhány szó a lóverseny körül című könyvében megfogalmazza, hogy „míg köztársaságunk minden ágán nem lesz elegendő tökéletesen kiképzett fő – nemzetünk sem erkölcsileg, sem anyagilag a civilizált nemzetek sorába nem áll”. Ezért is hangsúlyozza Széchenyi 1819. április 9-én Naplójában, hogy „az ifjúság nevelése egy olyan országban, mely létéhez és szabadságához ragaszkodik minden honpolgárnak hazája iránti kötelességére, tökéletes kell hogy legyen”. Azonban 1819. május 25-én a legnagyobb magyar arra is rávilágít, hogy „a nép és a tömeg nevelése a kormány kezében van. Egy nép csak akkor jelentős, ha uralkodói értelmesek, a nép pedig erős és egészséges”. Ma a kormánynak olyan oktatáspolitikát kell kidolgozni, amely Széchenyi azon megállapításából indul ki, hogy „nem a sok tanulás, könyvelnyelés és tudományt magába tömés fejti ki az embert valódi, higgadt okosságra, de a gondolkodásnak tisztasága és mélysége”.

Több mint négy évtizedes középiskolai és főiskolai tanári munkám során megtapasztaltam, hogy a pedagógusnak a problémamegoldás és a kreatív gondolkodás fejlesztésére kell törekedni. A jelenleg érvényben lévő kormányzati elgondolások ezt nem teszik lehetővé.

– Dr. Takács Imre Széchenyi-kutató, Hajdúszoboszló –








hirdetés