Százhuszonöt éve született Nadányi Zoltán

Berettyóújfaluban művelődési központot neveztek el Nadányiról
Berettyóújfaluban művelődési központot neveztek el Nadányiról - © Fotó: Matey István
Bihar – Karády Katalin énekelte a bihari levéltáros verssorait. Évszázados történetek Bihar vármegyéből.

Tősgyökeres nemesi család sarjaként jött világra a Bihar megyei Feketegyőrösön, 1892-ben a költő, levéltáros Nadányi Zoltán. Strófáit egykor Karády Katalin (is) énekelte, és kedvelte az egész ország.

Bessenyei vonzásában

Újságírónak, költőnek készült, de az atyai akarat folytán végül jogot tanult. Nagyváradi ígéretes pályakezdése után Budapesten próbált szerencsét. Onnan – főleg anyagi nehézségek miatt – visszatért a bakonszegi családi birtokra gazdálkodni. Itteni „magányának talán legértékesebb művészi hozadéka A testőr” – írja Bakó Endre, Nadányi költészetének méltó emléket állító kismonográfiájában. A versben nem nehéz felfedezni a párhuzamot, amelyet a poéta a Bécsből önkéntes magányba vonuló Bessenyei és saját sorsa között von: „Kalandozott és megpihent./A lármás, fényes Bécs után/Ölébe vette őt puhán/A csend. A bakonszegi csend. // Én nem a testőrt tisztelem,/Hanem azt, aki haza tért,/Ott hagyva minden csatatért./És állt a parton dísztelen.”

Nadányit érzékenyen érintette, hogy a pezsgő nagyváradi városi élet helyett Csonka-Bihar falusias környezetébe csöppent. Annak ellenére, hogy Trianon után szinte azonnal elkezdődött a vármegye újjászervezése és erőteljes fejlesztése, a próbálkozások ellenére az irodalmi-kulturális élet lehetőségei nem elégítették ki. Ő maga is fáradozott a vármegye egységét hirdető egyfajta Bihar-tudat építésén. Ennek egyik szép megnyilvánulása volt a berettyóújfalui leventeház falán lévő felirat:

Él Bihar, élteti szent hite!”

Piripócs, a faluváros

Berettyóújfaluról születtek a Piripócs-versei, amelyekben a „várost mímelő” falut gúnyolja ki. Urbán László szerint „a kisvárosi figurák, a vérbemártott tollal megrajzolt furcsa alakok, a komikus szituációk tökéletes pontossággal festenek egy zárt „mikrovilágot”, azaz a vidéki Magyarország többé-kevésbé polgárosult légkörét.

Havi 200 pengő fixszel

Anyagi gondjainak enyhítésére megyei hivatalt vállalt: 1926-ban lett főlevéltáros Bihar vármegyében, úgy, hogy két évig nem is voltak iratok a levéltárban: magát az archívumot ugyanis csak 1928-ban sikerült áthozni Nagyváradról. Havi 200 pengős fizetése 1929-ben a főiskolai diploma megszerzése után 255-re emelkedett. Levéltárosként kiállt munkatársai mellett. Egy levéltári irodatiszt személye ellen a megyei főjegyző és az alispán sértegetése miatt felmerült vádakra elegánsan ezt válaszolta: „lélektani rejtély volna előttem, ha bebizonyosodnék az, hogy a feljelentésben említett becsmérlésekre vetemedett volna”. Sőt, igyekezett az intézményben, közmunkaprogramban munkanélküli értelmiségieket is foglalkoztatni, több-kevesebb sikerrel: kérvényeit többnyire sorozatban utasította el az intézményfenntartó.

„Hazaköltözött”

A településeket járva felmérte és szorgalmazta a régi iratok levéltárba szállítását, így került végül az intézménybe pl. az ún. „herpályi Öregkönyv”, amely a Pázmány család majd félezer éves iratainak másolatait is tartalmazza. Működése alatt – a kor igényeihez igazodva – megkezdődött a levéltár plakát- és fotógyűjteményének kialakítása is. A második bécsi döntés után az archívum „hazaköltözött” Nagyváradra, ahol kitörő örömmel üdvözölték „a mi Nadányinkat”.

„Bihari trubadúr” jelzővel Illés Endre illette Nadányit – találóan. A szerelmes – olykor már-már erotikus – versei népszerűek voltak a kortársak körében. Ezek közül az egyik legismertebb a Mariann a kádban címet viselő, amelyben a fürdő nőtől csak egy bereteszelt ajtó választja el, s csak a kiszűrődő hangok-neszek korbácsolják fel a költő képzeletét. Méltán érdemelte ki a „szerelem hivatásos dalnoka” jelzőt is.

Karády, Tolnay, Bajor…

A Pesti Hírlap 1940 júliusában egy új magyar film kapcsán írta: „Rádió és gramofon harsogja, cigányok hegedűjén sír vagy cincog, jazz zenekarok szaxofonján olvadoz, zongorák billentyűi kalimpálják hét-nyolc hónapja az egész országban, városban és falun, kávéházban, mulatóhelyen, kocsmában, polgári lakásokban: Ez lett a veszted, mind a kettőnk veszte.

Ez lett, tagadhatatlanul, de nem mind a kettőnké, hanem mindnyájunké, akik a Halálos tavasz című Zilahy-filmen Karády Katalintól hallottuk először Polgár Tibornak ezt a szép dalát, hogy azóta éjjel-nappal kísérjen és kísértsen bennünket, amerre csak járunk. Annyi bizonyos: magyar film slágerdalának ilyen sikere még nem volt… Kevesen tudják, hogy az Ez lett a vesztünk … híressé vált szövegét Nadányi Zoltán, a kitűnő költő írta.” Valójában a dalszöveg összeállítás Nadányi különböző verseiből (Tűz, Ezüsthálóval foglak, Te nem is tudsz róla stb.), amit Zilahy – Nadányi visszaemlékezése szerint a határidő szorítása miatti kétségbeesésében egy éjszaka – a szerző tudta nélkül saját maga ollózott össze és némi változtatással tett igazán populárissá és fogyaszthatóvá.

Emiatt a művészi elveihez ragaszkodó költő meg is neheztelt a rendezőre és a filmben sem engedte feltüntetni a nevét.
Később azonban mégis elfogadta a jelentős összegű szerzői díjat. Ugyanebben az évben Zilahy rendezte a Hazajáró lélek című filmet is, aminek betétdalában – nyilván az előbbi sikeren felbuzdulva – újra Nadányi-vers hangzott fel. Szerelmes verseit – népszerűségük miatt – később Tolnay Klári és Bajor Gizi is szívesen szavalta.

Neves előadók

A költőt a Magyar Írók Szövetsége saját halottjának tekintette. Kiss Tamás nekrológjában a bihari föld termésének tekintette Nadányit és költészetét:

hallgatagsága, mozdulatai éppúgy idevalók, mint tiszta, sosem válogatott, de mindig pontosan a helyére tett szavai, egyszerű nyelve. Rengeteget tanult e föld népétől, látásmódot, bölcsességet, egyszerűséget.”

Takács Tibor szerint „Nadányi a vers kismívese.

Néhány sorban is tökéleteset ad. A kismívességére annyira jellemző formai műgond, cizelláló hajlam, pontos szóhasználata, s rímeinek ötletessége és hajlékonysága mind-mind erényeinek tárházát gazdagítja.” Később Tandori Dezső és Szabó Magda is esszét szánt költészetének. Nadányi Zoltán nevét ma utca és művelődési központ viseli Berettyóújfaluban.

– Szálkai Tamás, levéltáros –


Emlékülés is lesz

November 17-én, azaz holnap, a Bessenyei György tiszteletére rendezett nyíregyházi emlékülés tárlatán Hajdú-Bihar megye is szerepet vállal: az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának dokumentumai is szerepelnek: sok egyéb között bemutatják a költő második exhumálásakor, 1940-ben alispáni utasításra a Nadányi Zoltán főlevéltáros (aki Bessenyei nagy tisztelője és családi kapcsolatok révén távoli rokona) által Bihar vármegye levéltárában elhelyezett koporsószöget is.