Százhetven éve, hogy vonatozunk

Régi idők tanúja a püspökladányi mozdony
Régi idők tanúja a püspökladányi mozdony - © Fotó: Kovács Péter
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Tavaly a vasút a távolsági közlekedés teljesítményének közel harmadát adta.

A vonaton megtett utak 54 százalékában a távolság legfeljebb 30 kilométert, 71 százalékában pedig maximum 50 kilométert tett ki 2014-ben – olvasható abban az összeállításban, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal állított össze annak alkalmából, hogy 170 éve nyitották meg az első magyarországi vasútvonalat. A közlemény szerint 2014-ben hazánkban 7105 kilométernyi vasútvonalat működtettek, aminek 42 százaléka volt villamosított. Ebben az évben a közforgalmú vasút járműállománya 1166 mozdonyt, 460 motorvonatot, 2436 vasúti személykocsit és 9509 vasúti teherkocsit tett ki.

Július 15-én volt 170 éve, hogy megnyitották Magyarország első, 33,6 kilométer hosszúságú vasútvonalát Pest és Vác között. A vonalon Petőfi Sándor is utazott, amelynek hatására írta meg a Vasúton című versét.

Szétszakadt vonalak

A nemcsak a közlekedést, hanem a gazdaságot és az életmódot egyaránt forradalmasító vasút jelentős fejlődésen ment keresztül a 19. század második felében. A hálózat hossza 1850-ben 222 kilométer, 1860-ban 1615 kilométer, a kiegyezés évében 2283 kilo­méter volt (az ország akkori területét figyelembe véve). A dualizmus időszakában a fejlődés felgyorsult, 1913-ban már 21,5 ezer kilométer vasút hálózta be az országot. Az I. világháborút követően a vasút­hálózat 40 százaléka, 8705 kilométer maradt Magyarország területén, és a vasúti csomópontok jelentős része is a határokon kívülre került. A II. világháborúban hatalmas károkat szenvedett a vasút, mintegy a 70 százaléka elpusztult.

Azok a 60-70-es évek!

A 60-as évek elejére mind a személy-, mind az áruszállítás teljesítménye meghaladta az 1920 előtti legmagasabb szintet. A legnagyobb teljesítményt a vasút a személyszállításban az 1960-as évek második felében, a teherforgalomban ennél tíz évvel később érte el. A vonatok ekkor már hosszú ideje a legfontosabb közlekedési, szállítási módot jelentették hazánkban.

Veszített a jelentőségéből

A rendszerváltás okozta gazdasági szerkezetváltással, valamint a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan a vasúti teljesítmény visszaesett. Jelenleg a személyszállítás utaskilométerben számított teljesítménye kevesebb mint fele, az áruszállítás árutonna-kilométerben regisztrált teljesítménye mintegy négytizede a rekordévekben mértnek. 2015-ben a vasút a távolsági közlekedés teljesítményének közel harmadát adta, az utazások száma 144 millió volt, ami az összes 22 százalékát tette ki. Az áruszállításban az előzőeknél kisebb a vasút részesedése (18 százalék), de ebben a tekintetben is a második legfontosabb szállítási mód a közúti szállítást követően.

HBN

Címkék: , , ,







hirdetés