Százból 99 nem akarja eladni a földjét

Hajdú-Bihar. „Itt nálunk Nagyrábén nem igazán mozog a földpiac. A rossz ugye nem kell a kutyának se, a jó meg hiába kellene, azt nem adja el senki” – közelített rá a kérdésre saját tapasztalatain keresztül Társi László, aki a kis bihari településen a családjával közösen mintegy 70 hektáron gazdálkodik.

„Perces földek”

Társi gazda szerint összetett kérdés ez, hiszen ha tartósan megmarad a földalapú támogatás, az a gyengébb földek gazdáinak se rossz üzlet, de ha esetleg megszüntetik a dotáció ezen formáját, az a silányabb területek értékét arrafelé szinte a nullával tenné egyenlővé. „Hiába, na! A tíz aranykoronás földön küszködő bihari gazda soha nem lesz versenytársa a 40 aranykoronás kövér földet művelő nagyhegyesi termelőnek. Hiszen míg nálunk nem ritka a 10-18 mázsás gabonatermés hektáranként, Nagyhegyesen a 60 mázsás hozam is gyakori. Úgy mondják mifelénk, hogy itt perces földek vannak, amelyeken minden munkafázist rögtön el kell végezni, hiszen ha ma még elég lágy a talaj, holnapra már olyan kemény lesz, hogy nem járja az eke” – utalt hétköznapi küzdelmeikre a nagyrábéi családi gazdálkodó.

Évek óta ennyi

Kiss Zoltán, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal földművelési igazgatója szerint abból is látszik, hogy van némi mozgás Hajdú-Bihar földpiacán, hogy az elmúlt három évben legalább száz esetben igényeltek tőlük birtokösszevonási támogatást. És ez nyilván csak egy része az összes adás-vételnek. – A jelenleg tapasztalható árszintek az utóbbi két-három évben gyakorlatilag alig változtak, és azt kell mondjam, hogy száz földtulajdonosból 99 ma nem akar megválni a birtokától. Inkább az a jellemző, hogy elhalálozás miatt, vagy éppen csere okán kerül másik tulajdonoshoz egy-egy földdarab. Hajdúszoboszló és Debrecen környékén továbbra is „aranyárat”, hektáranként kétmillió forint körüli összeget kérnek egy hektár jó minőségű termőföldért, ugyanakkor 300 ezer forint alatt már nemigen lehet semmit venni – osztotta meg velünk tapasztalatait a hivatali vezető, akinek a megye földpiacára igencsak széleskörű rálátása van.
A Napló által megkérdezett szakemberek tehát nem érzékelik azt a 30-40 százalékos áremelkedést, ami az elmúlt egy-másfél évben a hazai termőföldpiacon állítólag végbement. Kivételek persze vannak, de általánosságban nem tudták megerősíteni. Ugyanígy azt a számítást sem kívánták kommentálni, hogy másfél millió forintos hektárankénti földárig a vásárlás tizenöt év alatt megtérül csupán a gazdálkodás hasznából.

Petneházi Attila

Földárak régiónként/ha

Észak-Magyarország: 250-400 ezer forint
Dél-Alföld: 250-400 ezer forint
Észak-Alföld: 350-900 ezer forint
Dél-Dunántúl: 350-900 ezer forint
Országos átlagár: 700 ezer forint

Kapcsolódó cikk:

Kétmilliót is kifizetnek érte