„Magyarország legnagyobb
problémája a demográfiai helyzet
alakulása.”
Budapest (ÉKN – KHE) –
Megalakult a Népesedési Kerekasztal. A
tömörülés célja a
népességfogyás okainak
megállapítása, és a
folyamat visszafordításához
szükséges gyakorlati
intézkedések megfogalmazása.
Magyarország egyik legnagyobb
problémájának nevezte a
demográfiai helyzet alakulását
Pálinkás József,
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
a Népesedési Kerekasztal alakuló
ülésén.
Mint mondta, sok problémával
nézünk szemben, és ezek
között az egyik, hogy nem születnek meg
azok a gyermekek, akik 30-40-50 év múlva
fenntartják az országot,
továbbviszik mindazt, amit a maiak megtesznek.
Fogyasztók
lettek
Az aggasztó demográfiai helyzet
okairól kérdeztük Veres
Edit szociológust
(Nyíregyházi Főiskola), aki
elöljáróban elmondta: gyakran
emlegetik ugyan, hogy 100-150 évvel ezelőtt
sokkal szerényebb körülmények
között éltek az emberek, mint ma, az
asszonyok mégis 8-10 gyermeket szültek.
Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezzel
együtt a csecsemő– és
gyermekhalandóság is nagy volt,
tehát nem minden gyermek érte
meg a felnőttkort.
A mai helyzet okairól szólva a szakember
rámutatott: az elmúlt 100 évben
megváltozott a családmodell.
Míg régen a gyermekek a
háztartási javak
előállítói voltak (hiszen 8
éves koruktól ugyanúgy dolgoztak a
gazdaságban, mint a felnőttek), ma a
gyerekek a háztartási javak
fogyasztói. A következő ok, hogy ezzel
együtt a család szerkezete is
megváltozott.
Régen a nagycsalád együtt
élt, mindig volt, aki a legkisebbekre
vigyázzon, gondozza őket. Ma, amikor csak
egy generáció él együtt, a
felnőtteket jobban leköti a gyermekek
felügyelete, gondozása. Azt is figyelembe
kell venni, hogy a nők lehetőségei is
megváltoztak. Ma már a nők
vállalhatnak munkát, nem kell
kényszerből férjhez menniük,
nem lesznek vagyontalanok, ha esetleg elválnak,
így tulajdonképpen a saját
döntésükre van bízva, hogy
vállalnak-e gyermeket és mennyit.
Megfigyelhető az is, hogy meghosszabbodtak a
generációs ciklusok. Ma a
gyerekek sokkal később repülnek ki a
családi fészekből, mint 100
évvel ezelőtt, a
családalapítás, a
gyermekvállalás is későbbre
tolódik.
Lehet
befolyásolni
Veres Edit szerint akkor születik
több gyermek, ha a fiatalok bíznak a
jövőben, és ha a
gyermekvállalás nem jár túl
nagy áldozatvállalással vagy
kockázattal. Épp azért a
szociális politika egyértelműen
tudja befolyásolni a születések
számát a foglalkoztatás, a
lakáshoz jutás és a gyermekek
utáni kedvezmények
támogatásával.
Kulcskérdés lehet, hogy a gyermekeknek
járó kedvezményt milyen elvek
alapján és milyen formában adja az
állam.
A feladat |
| Kopp Mária egyetemi tanár, a Népesedési Kerekasztal kezdeményezője
|
Születések száma |
Borsod-Abaúj-Zemplén
Hajdú-Bihar
Szabolcs-Szatmár-Bereg
|