Szárazság és fagykárok hónapja

Szárazság és fagykárok hónapja
© Fotó: Pixabay
Hajdú-Bihar – Az átlagos márciusi napi csúcshőmérséklet plusz 10 fok körüli, idén azonban ennél jóval melegebb volt.

Csapadékszegény március tetézte a szárazság okozta gondokat a mezőgazdaságban, s hőmérsékletben is hetekkel előbbre tart időjárásunk a naptárnál.

Legalább átlagosan csapadékos március lett volna szükséges ahhoz, hogy talajaink feltöltődése megközelítse az ilyenkor szokásos szintet. A teljes feltöltődésre a száraz február okán már csak a sokéves átlagot kétszeresen, háromszorosan meghaladó havi összeggel nyílt volna mód, a valóság azonban mindkét forgatókönyvnél kiábrándítóbb képet festett talajnedvesség tekintetében. Megyénkben a hónap területi átlagban vett 5-10 milliméteres csapadékösszege mindössze negyedét tette ki a klimatikus átlagértéknek, ez a mennyiség a havi párolgás ellensúlyozására sem volt elég. A megye keleti, szerencsésebb vidékeit leszámítva, ahol 10-15 milliméteres csapadékhozam is előfordult, máris súlyossá vált a szárazság, noha statisztikailag csak a következő hetekben lenne esedékes a vízmérleg negatívba fordulása.

A Nyírségben volt a leghidegebb

A ritkán tapasztalható korai aszályhelyzet nagyon kedvezőtlenül érintette a már eleve sokfelé károsodott őszi vetéseket, de a tavaszi árpa, borsó, napraforgó, mák, valamint a kerti magvetések is elhúzódó kelés elé néznek. Egyenletes, egészséges állomány jelen helyzetben csak öntözés mellett várható a térségben, de a nedvességkészletek ütemes fogyása miatt a fás szárúak és a mélyebb gyökérzetű évelők is egyre inkább nedvességpótlásra szorulnak. A párolgás mértéke hetek óta naponta 2-3 milliméteres csökkenést eredményez a talaj felső rétegében, ezt az átlagnál 3-4 fokkal magasabb középhőmérséklet, valamint a gyakran szeles idő tovább súlyosbította. Noha az átlagos márciusi napi csúcshőmérséklet plusz 10 fok tájára tehető, idén a harmadik hónap szinte minden napján ennél magasabbra, esetenként 20-24°C köré szökött a hőmérők higanyszála.

Átmeneti lehűlés a hónap elején, 10-12-e környékén, valamint a harmadik dekádban fordult elő, ám ez a nappali felmelegedés mérséklődése helyett sokkal inkább megmutatkozott az éjszakai lehűlés erősödésében. Többször és akár nagyobb területen is mérhettünk gyenge fagyot a hónap során, de a legerőteljesebb lehűlés épp a hónap legvégére érkezett. Március 27-31 között szerte a Tiszántúlon előfordult mínusz 2 – mínusz 5 fokos hideg, a Nyírségben ennél 2-3 fokkal hidegebb is. Fagykárokkal a korán virágzó csonthéjasokon kívül egyes bogyós gyümölcsű kultúrákban kell számolni, de többfelé károsodhattak az erre érzékeny dísznövények, valamint a fagyvédelem nélküli friss magvetések. A leghidegebb éjszakákon nagy területen maradt akár órákig mínusz 5°C közelében a hőmérséklet 2 méteres magasságban is, a talajon pedig ennél több fokkal erősebb lehűlés volt jellemző.

– Debreceni Egyetem, AKIT DTTI, Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –