Száraz áprilist zártunk

Száraz áprilist zártunk
© Fotó: Getty Images
Debrecen – A korábbi erőteljes lehűlést április utolsó napjaiban fokozatos felmelegedés követte.

A megszokottnál felével-harmadával kevesebb csapadék áztatta Kelet-Magyarországot az idei év negyedik hónapjában. A kevés eső mellett a sokéves átlagnál 2-2,5 fokkal magasabb hőmérséklet is segítette a belvízgondok megszűnését, ám a kelő vetések már sokfelé vízhiánnyal küzdenek.

A frontok ellenére

A korábbi erőteljes lehűlést április végén már ismételt felmelegedés követte, bár az időszakban több frontzóna is áthaladt a térségen. A hőmérséklet csúcsértéke újra megközelítette, majd el is érte a 20 °C-ot, az éjszakák azonban még hűvösek voltak. Hajnalonként – különösen a talaj közelében – nem volt ritka a fagypont közeli érték a héten, az ország nyugati felében tapasztalt erős fagyok azonban szerencsére megkímélték Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye térségét. A hónap során előfordult, mindösszesen 1-4 fagyesemény kisebb körzetektől eltekintve nem okozott jelentős terméskiesést, noha akadtak errefelé is olyan vidékek, ahol néhány órára -2—-4 fok közé esett a hőmérséklet. A hóvégi felmelegedéssel az áprilisi középhőmérséklet 12-14°C között zárt, mely bő két fokkal magasabb a megszokottnál. A sokszor igen szeles, esetenként viharos időjárást ellensúlyozta a sokéves átlagnál 10-20 százalékkal magasabb napos óraszám. Az általában meglehetősen száraz, jobbára 50-70 százalék között ingadozó relatív nedvességű levegő a sok napsütés hatására könnyen melegedett – igaz, éjjelente sokkal könnyebben is hűlt, magas volt tehát az átlagos napi hőingadozás mértéke. Talajaink felszíni (5 centiméter mélyen mért) hőmérséklete már tartósan 10-12 fok fölé került, a hó végére azonban néhány napra ismét 10 fok alá esett vissza.

Kéne a májusi eső

Az igen változékony, gyakran frontátvonulásokkal tarkított idő ellenére országszerte kevés csapadék hullott. A Kelet-Magyarországon mért, átlagosan 15-25 milliméter csapadék 30-60 százalékkal kevesebb volt az ilyenkor várhatónál, ráadásul a mennyisége jókora területi változékonyságot is mutatott. Míg a két észak-tiszántúli megye keleti és nyugati tájain szinte mindenütt 20 milliméter felett (keleten néhol 30 milliméter felett) alakult a havi csapadékösszeg, addig a középső területeken – ahol a megyeszékhelyek is fekszenek – alig hullott több 8-10 milliméternél. A friss vetések és a sekélyen gyökerező fiatal állományok számára így elkelne a bőséges májusi eső, hiszen a művelt réteg nedvességkészlete sokfelé csökkent már most a szabadföldi vízkapacitás 30 százaléka köré.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –



Sporthírek






hirdetés