Számokban a Debreceni Egyetem

Számokban a Debreceni Egyetem
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Hét campus, 363 épület, 27 ezer diák, 6300 dolgozó, 5,7 millió orvosi beavatkozás – országosan is vezeti a “számtant” a Debreceni Egyetem.

A Debreceni Egyetem Szenátusa márciusi 10-ei ülésen fogadta el a 2016-2020-as időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Tervet, melyet előzetesen az egyetem konzisztóriuma is egyhangúlag támogatott. A stratégiai dokumentum értékeli az intézmény oktatási, demográfiai és gazdasági környezetét, a versenytársakat, a képzési portfólióját, a képzésben résztvevő humán erőforrásokat, az intézmény K+F+I tevékenységét, nemzetközi szerepvállalását, infrastruktúráját és működési, gazdálkodási tevékenységét. Külön dokumentumban találhatjuk meg a Debreceni Egyetem Sport stratégiáját és egy Innovációs Központ kialakításának koncepcióját. Három részes sorozatunkban a dokumentumokból szemezgetünk.

Hallgatók

A Debreceni Egyetem Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézményeinek egyike, hallgatói létszámát tekintve pedig több mint 27 ezer hallgatójával az ország második legnépesebb egyeteme. A 2015/2016. tanév első szemeszterében az elsőhelyes jelentkezők alapján a debreceni a második legnépszerűbb intézmény is a magyar felsőoktatásban, a képzési szintek szerint: az elsőhelyes jelentkezők62,6%-a alapképzésre, 19,4%-a mesterképzésre, 5,9%-a felsőoktatási szakképzésre és 12,1%-a osztatlan képzésre jelentkezett.

A 2015 őszén induló képzésekre 6484 hallgatót vett fel az egyetem, állami ösztöndíjas képzésben a hallgatók 77,1%-a kezdte meg tanulmányait, azaz a felvett hallgatóknak csak 22,9%-a került önköltséges képzésbe. A felvételt nyert hazai hallgatók közel 80%-a a régió gimnáziumaiból és szakközépiskoláiból került ki. A többiek a régión kívülről érkeznek: az Észak-Magyarország régióból közel 13% a felvett hallgatók aránya, Közép-Magyarország esetében ugyanez az arány meghaladja a 4%-ot, míg egyes karok esetében Dél-alföldi jelentkezések is voltak. Debrecenben tanul a legtöbb külföldi hallgató, akik a világ minden tájáról (98 ország) érkeznek, ők az egyetem hallgatóságának 13%-át jelentik. 2015 őszén 1192 külföldi hallgatót vett fel az intézmény, ezzel 4028-ra nőtt a létszámuk.

Képzések

A Debreceni Egyetem 14 karán tizenkét különböző képzési területen 338 különböző szakon folyt felsőfokú oktatás 2015/2016. tanév első szemeszterében. A 124 alapszak és 123 mesterszak mellett az osztatlan képzések 3,5%, a felsőoktatási szakképzések 10,9%, míg a szakirányú továbbképzések 12,4% részarányt képviselnek az összes képzésen belül. 2015-ben két karon (MÉK, MK) öt szakon (állattenyésztő mérnök, élelmiszermérnök, mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök és gépészmérnök) 17 vállalattal együttműködve indított be az intézmény duális képzést, összesen 28 hallgató részvételével. Az elmúlt öt tanévben az egyetem megduplázta az idegen nyelvű szakok számát, jelenleg 33 ilyen képzés van. A 23 doktori iskolában a PhD-hallgatók jelenleg összesen 67 doktori program közül választhatnak.

A Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programot (DETEP) működtet, melyben jelenleg 555 kiválasztott hallgató vesz részt. Emellett 10 szakkollégium várja az érdeklődő diákokat. A szakkollégiumok az egyetem tehetséggondozási műhelyei, melyek lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, hogy szakterületükön, érdeklődési területükön belül többlet ismeretanyagot szerezzenek, valamint a hallgatói támogatási rendszer adta lehetőségek segítségével gyakorlati kutatásokat végezzenek.

Debrecenben az alapképzésben tanul a legtöbb hallgató, az arányokat tekintve 60−75% körüli az alapképzés dominanciája. A mesterképzésben tanuló hallgatók száma az elmúlt öt évben a Debreceni Egyetemen volt a legmagasabb, és az ezen a képzési szinten tanulók számának növekedési dinamizmusa is itt volt a legjelentősebb. A doktori képzésben résztvevők számát tekintve a Debreceni Egyetem az első helyen áll a versenytársak mezőnyében.

Oktatók

2015-ben az intézmény 1426 fő teljes és 93 fő részmunkaidős oktató vett részt az oktatásban, ők 23,9%-ot tesznek ki a foglalkoztatottak összlétszámának arányában. A korösszetétel vizsgálata alapján a 35–44 év közötti korosztály a legnépesebb, az oktatói állomány 36,6%-a tartozik ebbe a korcsoportba. 2015-ben az oktatók egyharmada már betöltötte az 50. életévét. Az oktatók több mint 73,6%-a rendelkezik tudományos fokozattal, a minősített oktatók 12,3%-a MTA doktor. Összességében a Debreceni Egyetem az egy oktatóra jutó 20 hallgatói értékével a középmezőnyben van.

Kutatások

A Debreceni Egyetem kiemelt kutatási területei: orvos- és egészségtudomány, gyógyszeripar, élelmiszeripar, természettudományok, sporttudomány, valamint elektronika és informatika. 2015-ben 14 MTA támogatott és 8 Egyetemi MTA Lendület kutatócsoport működött az intézményben, ahol széleskörű infrastruktúra segíti a magas színvonalú kutatást, a rendelkezésre álló laboratóriumok száma megközelíti az 500-at. Az egyetem tudományos kutatási potenciálját jelzi, hogy a rendelkezésre álló források – Scopus, WoS, MTMT és a DE által üzemeltetett iDEa Tudóstér – alapján 3000-3500 tudományos publikáció az éves termés.

Gyógyítás

A Debreceni Egyetem Klinikai Központja az egészségügyi progresszív ellátás vonzáskörzeti központjaként 3 millió ember ellátásáért felelős. A központot évente 95 ezer fekvő- és 887 ezer járóbeteg használja, évi kb. 1 millió esetszámmal, 5,7 millió beavatkozással nemzetközileg elismert orvos- és egészségügyi szakember gárdájával a Tiszántúl legnagyobb betegellátási központjaként működik.

K+F

A K+F tevékenységekből származó bevételek összege évről évre növekszik. 2015-ben 9,7 milliárd forint fölött volt, ami 2011-hez képest mintegy 40%-os növekedést jelent. Az elmúlt öt évben K+F feladatra 24,702 milliárd forintos pályázati támogatást nyert az intézmény, ebből 6,766 milliárd forint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól érkezett, a EU Közreműködő Szervezeten keresztül, közvetve az EU-tól 14,797 milliárd forintot és közvetlenül az EU-tól 1,819 milliárd forintot kapott. 2015-ben 346 érvényben lévő K+F szerződése volt az egyetemnek, ebből 57 nemzetközi és 289 hazai. Az intézmény az együttműködő partnerekkel úgynevezett kihelyezett tanszékeket is működtet, ezek száma jelenleg 47.

Az elmúlt 8-10 évben a Debreceni Egyetem körül öt klaszter szerveződött, ezek mindegyike akkreditált, közülük kettő nemzetközi akkreditációval is rendelkezik. A klaszterek révén strukturált formában több száz vállalat, piaci szereplő áll az egyetem vonzáskörében, a hallgatók gyakorlati képzésének vonatkozásában ezernél is több vállalattal áll szerződéses kapcsolatban.

Nemzetközi kapcsolatok

A intézménynek − kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően − több száz partneregyetemmel van együttműködési megállapodása. A debreceni hallgatók között a tanulmányi célú mobilitások a legnépszerűbbek, éves szinten általában 150 hallgató megy külföldre ilyen mobilitási programmal.

Az Erasmus mellett a 2012–2015 közötti időszak másik jelentős mobilitást ösztönző programja a Campus Hungary program volt, melyben a Debreceni Egyetem kiemelkedő sikerrel vett részt, a Konvergencia Régiók egyetemei közül – az első 5 Campus Hungary pályázati felhívást alapul véve – a legjobban teljesített, ezáltal külföldi mobilitási lehetőséghez juttatva mintegy 3000 hallgatót és dolgozót.

A Debreceni Egyetem az oktatási együttműködései mellett nemzetközi kutatási együttműködései révén is igen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az Európai Unió Kutatási és Technológiafejlesztési 7. Keretprogramjában a Debreceni Egyetem együttműködve európai partnereivel több, mint 50 projektet nyert el, így kiemelkedő helyen szerepel az FP7 projektek lehívási rangsorában a hazai egyetemek és főiskolák között.

Munkatársak

2015-ben 6339 fő dolgozott az egyetemen, közülük 4661 fő, az összes munkatárs 73,5%-a dolgozott nem oktató, kutató, tanár munkakörben. A betegellátási feladatokhoz kapcsolódó humán erőforrás egyéb alkalmazotti létszáma 2673 fő volt, ez az összes dolgozó 42,2%-a. Az oktatásban, kutatásban, központi irányításban, stb. dolgozó egyéb alkalmazottak aránya az összes dolgozókon belül 31,4%. Közvetlenül a karok alá tartozó egyéb munkatársak létszáma 829 fő.

Gazdálkodás és vagyongazdálkodás

A Debreceni Egyetem 2011–2015 időszakban az állami fenntartású felsőoktatási intézményeknek juttatott állami támogatási keretéből átlagosan 11%-os támogatásban részesült, megelőzve a második helyen lévő Eötvös Lóránd Tudományegyetemet, illetve a harmadik helyen álló Szegedi Tudományegyetemet.

Az intézmény 2015. évi 104,8 milliárd forintos összbevételén belül az állami ösztöndíjban részesülő hallgatók után és egyéb speciális és kötött feladatokra kapott állami forrás aránya 22% volt, amely az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, miközben a saját bevételek részaránya jelentősen nőtt. A Debreceni Egyetem 2015. évi bevételeinek összetételében a saját bevételek 18,5%-ot tettek ki. Az elmúlt 5 év során a saját bevételek összege évről évre növekedett, összesen 11,63%-kal. 2015-ben a Debreceni Egyetemen csaknem 200 megvalósítás alatt álló pályázat volt, mintegy 17,5 milliárd forint projekt összköltséggel. A futó projektek több mint felét a hazai forrásból megvalósuló projektek teszik ki, de számos közvetlen EU finanszírozott pályázata is van az egyetemnek (113 db OTKA, 9 db KTIA, 22 Operatív Program, 31 közvetlen EU-s finanszírozású pályázat, 1 db alapítványi, 9 db egyéb hazai és 10 db egyéb külföldi). A 2015-ben futó projektek összköltségvetésének legnagyobb részét (51%) az EU-s és hazai társfinanszírozással megvalósuló Operatív programok teszik ki. A projektek 16,7%-a OTKA, 16,6%-a KTIA, 10,7%-a közvetlen EU-s finanszírozással valósult meg.

A Debreceni Egyetem A 2015-ben megjelent felhívásokból csaknem 2,5 milliárd forint összegű támogatást nyert el, megelőzve az első 5 között szereplő Pécsi Tudományegyetemet (2,251 milliárd forint), a Miskolci Egyetemet (2,123 milliárd forint), a Szegedi Tudományegyetemet (2,078 milliárd forint) és a Kaposvári Egyetemet (1,522 milliárd forint). Ezeknek a projekteknek a nagy része a felsőoktatás minőségének és színvonalának emelésére irányul.

Az elmúlt 5 év alatt a Debreceni Egyetem vagyona 24,87 milliárd forinttal nőtt, 2015-ben 103,56 milliárd forint volt, ami 31,6%-os növekedést jelent. 2015-ben az összes vagyonból a befektetett eszközökértéke 75 838 millió forint volt, ez az összes eszköz értékének 73,2%-át jelenti. A befektetett eszközök döntő részét a tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, járművek, tenyészállatok) jelentik, ennek összértéke 75 092 millió forint volt.

Infrastruktúra

A Debreceni Egyetem 363 épületének alapterülete több mint 500 ezer négyzetméter és 94 postai cím tartozik hozzá. Ezt az infrastruktúrát egy átlagos évben közel 30 ezer hallgató, 2800 köznevelésben tanuló diák, több mint 6300 közalkalmazott, 95 ezer fekvőbeteg és 887 ezer járóbeteg használja, tehát összesen több mint egymillió főt szolgál ki évente. Ilyen nagy mennyiségű épített infrastruktúra folyamatos állagmegóvást igényel, a 2010 és 2015 közötti években az intézmény 34,7 milliárd forint összegben végzett beruházást és 4,5 milliárd forint összegben felújítást. Az elmúlt két évben megvalósult legnagyobb beruházások között a Sporttudomány Oktatóközpont megépülését, a nyíregyházi Szaktanácsadási Központ létrejöttét és számos klinikai épület rekonstrukcióját lehet megemlíteni.

A 14 kar 7 campuson összesen több mint 150 ezer négyzetméteren helyezkedik el. Az intézmény közvetlenül felsőfokú oktatási tevékenységre 840 helyiséget használ: 100 előadó, 530 szeminárium és gyakorló, 60 számítógépes tanterem, 135 labor és nyelvi labor és 15 tornaterem áll a hallgatók rendelkezésére. Az oktatási célt szolgáló laborok mellett pedig 500 kutatólaboratóriuma is van a Debreceni Egyetemnek.

Az intézmény épületeinek közterein több mint 130 „hot-zone” helyszín működik ingyenes WiFi eléréssel. Az egyetemi életet, az operatív munkavégzést számos informatikai alkalmazás segíti, ezek egy része intézményi fejlesztés. Jelenleg 22 saját fejlesztésű alkalmazást használ az intézmény.

Forrás: A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016–2020

– unideb.hu –








hirdetés