Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta az idei Hit pajzsa díjat

Budapest, 2019. február 23. Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án.
Budapest, 2019. február 23. Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án. - © MTI/Kovács Tamás
Budapest – Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat. Az elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte: “sokan gondoljuk, hogy változásra van szükség Európában, hogy az európai vezetők ne szégyelljék a kereszténységüket, hanem legyenek rá büszkék, ne rombolják a keresztény közösségeket, hanem segítsék megerősödni azokat”. Mert keresztény kultúra és közösségek nélkül az az Európa, amely az elmúlt évszázadokban, évezredben létezett, nem létezhet – jelentette ki.

Az államtitkár kitért arra: “sokan temették az egyházat az elmúlt évszázadokban, de az egyház eddig mindannyiukat eltemette”. A 20. században két diktatúra is létezett, amely rendszert épített az istentelenségre. Mindkettőnek vége szakadt, ugyanakkor az egyház, amelyet üldöztek, túlélte a megpróbáltatásokat, “mert túlmutat rajtunk”. Az egyház sokkal több, mint tagjainak közössége, ha csak annyi lenne, elbukott volna a történelem viharaiban – mondta.

Arról is beszélt: Szabó Ferenc szellemi értelemben egész életében hordozta a hit pajzsát. “Nekünk is el kell döntenünk, hogy hova akarjuk tenni ezt a pajzsot a keresztény értékrend védelmében: a saját lakásunk küszöbére, a templomaink ajtajára vagy Európa külső határára. Mert ez az egész életmódunkat és a közösségünk jövőjét is befolyásolja” – jelentette ki az államtitkár.

“Mi azt képviseljük, hogy Európa kapujára és mindenhova, ahol keresztény ember van, ki kell tenni ezt a pajzsot és meg kell védeni közösségeinket” – fogalmazott Rétvári Bence.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az alkalomra küldött levelében úgy fogalmazott: “a kommunista hatalom pontosan tudta, hogy a legnagyobb ellensége a kereszténység. Ezért záratta be az egyházi iskolákat, tiltotta be a szerzetesrendeket”, ezért félemlítette meg, börtönözte be, üldözte el vagy ölte meg papok, szerzetesek százait.

“De a terror és az erőszak a szívekben csak kitartást eredményezett” – írta a miniszter, aki szerint a történelem mindig kihívások elé állította az egyes népeket, de az igazi tragédiák akkor következtek be, amikor az emberiség megkérdőjelezte az Istenbe vetett hitét, az Isten létét. Az úgynevezett felvilágosodás időszakában az ember tévesen azt hitte, hogy a világ létrejötte és működése megmagyarázható racionális alapon, a teremtő létezése nélkül.

A következő évszázadokban pedig ezek az ember- és istentelen eszmék tovább erősödtek, és kitermelték magukból a nácizmust és a kommunizmust, amelyek közösen több mint 100 millió ember könyörtelen elpusztításáért, és további százmilliók életének megnyomorításáért felelnek – írta a miniszter.

A kommunizmus megnyomorította ugyan az emberiséget, de megtörnie nem sikerült és mára eltűnőben van a Földről. A kommunista ideológia azért nem tudta elérni a célját, mert megakadályozta benne az emberek mély hite, “Isten és ember iránti szeretete, az egyház, a példamutató vértanúk és szentek” – tette hozzá Kásler Miklós.

Bolberitz Pál a díjazottat méltatva felidézte: Szabó Ferenc nehéz körülmények között nőtt fel, szülei földművesek voltak, de észrevették fiuk tehetségét, aki korán kitűnt irodalmi és a francia nyelv iránti érdeklődésével. Jezsuita szerzetesi hivatása már középiskolás korában kialakult benne, de pont akkor lépett be rendbe, amikor azt feloszlatta kommunista államhatalom.

Szabó Feremc Rómában a vatikáni rádió magyar adásának szerkesztőjeként széles körű apostoli munkát végzett. Az egyházüldözés korában “tartotta a lelket a magyar hívekben a rádió hullámain keresztül”. A díjazott információkkal látta el a magyar híveket a II. vatikáni zsinatról. Kádár János vatikáni látogatása alkalmával ő volt a tolmácsa, és a “szokásos jezsuita ügyességgel töltötte be ezt a tisztségét” – fogalmazott.


Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, miután átvette a Parma fidei – Hit pajzsa díjat Mádl Dalmától, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegyétől (b) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án. | MTI/MTI Fotószerkesztőség/Kovács Tamás

Hozzátette: a rendszerváltozás előtt Szabó Ferenc vezető szerepet töltött be a külföldön megjelenő magyar sajtóorgánumoknál, és “igyekezett tudatformáló szerepet betölteni a magyar értelmiségi körökben”.

Az ünnepség résztvevőit Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.

Szabó Ferenc 1931-ben született a Zala megyei Kálócfán. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, majd egy-egy évet az egri és a szombathelyi papnevelő intézetben tanult. 1953-ban lépett be a jezsuita rendbe, amelyet 1950-ben betiltottak, így novíciusi éveit titokban végezte el Budapesten. Közben az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult francia nyelvet és magyar irodalmat.

Az 1956-os forradalom leverése után a jezsuita elöljárók külföldre küldték a tanuló rendtagokat. Szabó Ferenc így került Belgiumba, ahol a Leuven melletti eegenhoveni jezsuita főiskolán folytatta teológiai tanulmányait. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Doktori fokozatot Párizsban szerzett 1966-ban.

Ezután Rómába került, ahol 1992-ig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. A rádiós munka mellett tanulmányokat, könyveket írt és teológiai műveket fordított magyar nyelvre. 1992-ben visszatért Magyarországra. Főszerkesztője volt a Távlatok című, negyedévente megjelenő teológiai folyóiratnak, emellett tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán.

A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.

– MTI –