Szabad a gazda?

Szabad a gazda?
Úgy tűnik, össznépi egyetértés bontakozott ki szerte e hazában a külföldiek földszerzésére irányuló moratórium meghosszabbítása körül. de mit mondanak az ellenzők?

Miközben úgy tűnik, össznépi egyetértés bontakozott ki szerte e hazában a külföldiek földszerzésére irányuló moratórium meghosszabbítása körül (mondjanak még egy területet, amiről szinte ugyanazt fújja a szaktárca szocialista minisztere, mint a gazdakörök – kormánypártisággal legkevésbé sem vádolható – vezetői), azért talán érdemes némi figyelmet szentelni az ellenvéleményeknek is.

A kormányzat hosszabbításra irányuló törekvéseivel egyet nem értők szerint megduplázódhat a termőföld értéke, ahogy közeledik a külföldiek földvásárlási lehetősége. A földtulajdonosok örülnek, a gazdálkodók viszont rettegnek. A tamáskodók úgy vélik, a mai magyar birtokszerkezet jelentős része alkalmatlan arra, hogy gazdálkodó szervezetek, külföldi cégek vagy magánszemélyek jó áron megvegyék. A négymillió hektár szántó 1,9 millió személy tulajdonában van, egy földterület tulajdonosainak száma sokszor olyan nagy, hogy képtelenség velük tárgyalni. Így ha a külföldiek földvásárlási moratóriumát föloldják, feltehetően azon földek iránt érdeklődnek majd, amelyek egy tulajdonos kezében vannak.

Noha magam csak annyi földdel rendelkezem, amennyi az erélyünkön lévő virágládákban elfér, mégse szívesen törnék pálcát egyik vagy másik tábor felett. Mert igaz ugyan, hogy a magyar gazda képtelen lenne állni az árversenyt a pénzes külföldiekkel egy nyitott piacon, másfelől viszont éppen a fizetőképes kereslet mesterkélt távoltartása az, ami miatt évek óta hibernált állapotban van a hazai földpiac.








hirdetés