SUPER-konferencia – Magyarország az új uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nettó haszonélvezője

SUPER-konferencia – Magyarország az új uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb nettó haszonélvezője
© Illusztráció: AFP
Debrecen, 2015. június 23., kedd (MTI) – Magyarország a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszak egyik legnagyobb nettó haszonélvezője – jelentette ki az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője kedden Debrecenben, egy konferencián.


Szűcs Tamás a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (SUPER) konferenciáján kiemelte: Magyarország az európai strukturális és kohéziós alapokból 25 milliárd euró támogatást kap, ami a régióban elérhető források 11 százaléka. Más forrásokkal – mezőgazdasági közvetlen kifizetések, menekültügy támogatása – együtt összesen 32 milliárd eurót – 12 ezer milliárd forintot – használhat fel 2020-ig az ország – tette hozzá.

A képviseletvezető Magyarország és az Európai Unió közös kihívásának nevezte, hogy a második világháború utáni Marshall-terv összegét jóval meghaladó támogatást hatékonyan használják fel.

Szűcs Tamás szerint az Európai Bizottság fontosnak tartja a konzultációt, a partnerekkel való párbeszédet a támogatások felhasználásáról, s ebbe jól illeszkedik a magyar kormány által kezdeményezett SUPER-rendezvénysorozat.

A nagykövet a fő kérdésnek azt nevezte, mit sikerül elérni a támogatásokkal egy-egy projekten keresztül. Az a cél, hogy a fejlesztés fenntartható legyen, hosszú távon beilleszkedjen a gazdaságfejlesztésbe, hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez és a munkahelyteremtéshez – tette hozzá.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára közölte: százmilliárd forint forrásra már az év elején meghirdették a pályázatokat a 2014-2020 közötti uniós költségvetési keretből.

Hozzátette: a kormány január 1-jétől 870 milliárd forintot fizetett ki a korábbi ciklus lezáruló pályázataira.

A 2020-ig terjedő időszakban az egy személyre eső fejlesztési forrás eléri a 712 ezer forintot – mondta.

Beszélt arról, hogy a kormány a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének javítása érdekében csökkentette a forrásokhoz jutás adminisztrációját, bevezette az elektronikus ügyintézést és az e-információközlést.

A megyei jogú városok és a megyék a Területfejlesztési Operatív Programon (TOP) belül elkerített összegből maguk dönthetik el milyen helyi fejlesztéseket támogatnak.

Debrecen esetében ez az összeg 43 milliárd forint, Hajdú-Bihar megyében további 49 milliárd – tette hozzá Csepreghy Nándor.

Szavai szerint a vállalkozások közül ebben a ciklusban csak akkor juthatnak uniós támogatáshoz, ha két kritérium közül – munkahelyet teremtenek, illetve termékük megjelenik a világpiacon – az egyiket teljesítik.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a konferencián elmondta: az EU-források felhasználásának kiszámíthatósága érdekében a támogatásoknál bevezették az éves fejlesztési keretet.

A jelenlegi költségvetési időszakban a korábbi 15 helyett tíz operatív program áll Magyarországon rendelkezésre – fűzte hozzá.

Kiemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), amelyben 2717 milliárd forintra pályázhatnak a hazai vállalkozások. A szaktárca még a héten kezdeményezi a kormánynál, hogy a GINOP idei éves keretét 830 milliárdról több mint 900 milliárd forintra növelje – közölte az államtitkár.

Ismertetése szerint a Területfejlesztési Operatív Programban (TOP) 1231 milliárd, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) további 285 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

A mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásuk bővítésére 65 milliárd forint forrásra pályázhatnak az idén – közölte az államtitkár.

Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója elmondta: 650 ezer cég működik Magyarországon, és a vállalkozások 80 százaléka tervez valamilyen fejlesztést.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere közölte: a korábbi ciklusban a debreceni vállalkozások mindössze 7 százaléka jutott összesen 72 milliárd támogatáshoz, most az a céljuk, hogy a GINOP-ból legalább 200 milliárdot tudjanak lehívni a helyi vállalkozók.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke szerint a megyének az jelent igazi kihívást, hogy az ágazati operatív programból összességében közel 600 milliárd forint értékű fejlesztési forrást tudjanak felhasználni.

A Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő rendezvénysorozat (SUPER) debreceni állomásának második napján, szerdán kiemelkedő üzletemberek adják át tapasztalataikat a résztvevőknek, miközben a Kölcsey központban kétnapos SUPER fesztivál szórakoztatja a családokat játékokkal, sporttal, koncertekkel.

– MTI –








hirdetés