Struccpolitika Hajdú-Biharban: Nádudvaron még bizakodóak, de van, ahol hatalmasat csalódtak

Akt.:
Tetétlenen három évvel ezelőtt kezdték a strucctenyésztést, közmunkaprogramban
Tetétlenen három évvel ezelőtt kezdték a strucctenyésztést, közmunkaprogramban - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – Közmunka keretében még csak-csak megéri, de mi lesz, ha elzárul az állami pénzcsap?

  • Megyénkben is egyre több településen látnak fantáziát a strucctenyésztésben. Pontosabban a hizlalásban, és abban is csak a közmunkaprogram keretében.
  • Ha ugyanis az önkormányzat az állam kontójára veheti meg a csibét, a takarmányt, sőt, még a gondozók (köz)munkabérét is a központi költségvetés állja, úgy a próbálkozás szinte biztosan hordoz majd némi nyereséget.
  • Persze, ez sincs feltétlenül így, hiszen ha (mint Monostorpályival megesett) a szerződésben szereplő ezer forint plusz áfa kilónkénti felvásárlási ár helyett csupán 730-750 forint üti az önkormányzat markát, úgy szinte garantált a ráfizetés.
  • A megoldás egy olyan korszerű struccfeldolgozó üzem lehet, amilyenre Sáránd pályázott.

Noha a struccnak szinte minden porcikája hasznosítható, mind több termelő (köztük önkormányzat is) értékesítési gondokkal küszködik. Miközben az olasz piac állítólag látványosan visszaesett, cseh vásárlókban például kevesen gondolkodnak, pedig állítólag…

Ők még lelkesek

Beke Imre, nádudvari polgármester lelkendezve mesélte a Naplónak, hogy ötven csibét vásároltak úgy egy hónapja, ezeket meghizlalják és értékesítik. Növendék struccokról van szó; nagyobbak már, mint egy pulyka, de tíz hónap után a vágósúlyuk jóval száz kiló felett lesz majd.

st2

Fotó: Matey István

„Egyelőre tapasztalatcserét folytatunk másokkal, olyanokkal, aki nagyban csinálják. A gondozóink valamikor a Nagisz pulykatelepén dolgoztak, és tényleg úgy kezelik a fiatal állatokat, mint ha azok a sajátjaik lennének. Mivel a közmunkaprogramba költségként bele tudtuk tenni magát az állományt, a tápot és a munkabért is, így ez csak jövedelmező lehet. A legfontosabb, hogy értelmes elfoglaltságot adunk az embereknek. Maga a telep hat embernek ad munkát, de ha ide számítom a takarmányt előállítókat is, akkor jóval többnek. Ott még nem tartunk, hogy kinek fogjuk eladni a madarakat, van idő kitalálni. Például a cseh piacról senki nem beszél, pedig figyelmet érdemel. Az 50-es darabszámot jövőre szeretnénk megduplázni” – avatott be távlati terveikbe a városvezető.

Ők már csalódtak

– Nekünk is van még jónéhány struccunk, és bár szabadulnánk tőlük, ez nem egyszerű. Tavaly tavasszal közmunka keretében vásároltunk 50 csibét hizlalásra, és még mindig van belőlük 34 madár. Nagyon csalódottak vagyunk. Egy tenyésztővel kötöttünk szerződést az állományra darabonként 25 ezer forintos áron. Ez mindjárt 45 ezer forint lett, mire a csibék megérkeztek. A szerződésbe azt is belefoglaltuk, hogy felvásárolja tőlünk a meghizlalt madarakat, kilónként 1000 forint plusz áfa áron. Ehhez képest most 730-750 forintnál járunk, de volt még alacsonyabb is a felvásárlási ár – osztotta meg velünk keserű tapasztalataikat Monostorpályi polgármestere. Szabó József utalt arra, hogy valamikor a nyár elején Afrikából hoztak be sok madarat, amelyekről kiderült, hogy javarészt fertőzöttek, de arra jók voltak, hogy lenyomják az itteni madarak árát. Szerinte ezt a traumát a piac máig nem nagyon tudta kiheverni.

st3

Fotó: Matey István

„Ezek a struccok májusra készen voltak, azóta csak esznek, de tovább már nem igazán híznak. Lassan fél éve a hasznunkat élik fel. Úgy számolunk, hogy 45 ezer forint volt egy csibe, másik 45 ezer forint elment a hizlalására, tehát kilónként ezer forint körül kellene kapni érte ahhoz, hogy nullán legyünk. Ráadásul vállaltuk, hogy a haszonból fejlesztjük a telepet és az állományt. Miből? Ha sikerül szabadulni a strucctól, akkor nyulakkal fogunk foglalkozni, annak legalább van hagyománya errefelé” – adott hangot csalódottságának Szabó József.

Megoldást keresve

Szántó József, Sáránd polgármestere kifejezetten bizakodó, amikor a struccprogramjuk kerül szóba. – Száz csibét vettünk, de mi eleve vertikumban gondolkoztunk. Mivel az országban struccfeldolgozó üzem nincs, csupán vágópontok léteznek, ezért húsfeldolgozóra pályáztunk. Tavasszal, kora nyáron lesznek vágásérettek az állataink, addigra szeretnénk felépíteni a létesítményt. Sertés- és strucchús-feldolgozóra pályáztunk, nagyon remélem, hogy nyerünk. Arra alapoztunk, hogy más önkormányzatok is magasabb hozzáadott értéket állíthatnának elő, ha nem élve adnák el a madaraikat neppereknek, hanem feldolgoznánk nekik, és helyben maradna a haszon. Mi kilónként ezer forint körüli felvásárlási árral számoltunk, és ne feledjük hogy a húsa mellett például a tolla és a bőre is kiválóan hasznosítható – mondta érezhető elszántsággal a hangjában Szántó József.

– Petneházi Attila –


Nem érhette meg neki

Czibere Béla, Téglás polgármestere: Nálunk egy vállalkozó foglalkozott hosszú évekig strucctenyésztéssel, de jelenleg úgy sejtem, hogy a telep nem működik. Egy időben hizlaltak, sőt feldolgoztak, később keltettek is, de biztosan nem érte már meg nekik, ezért hagytak fel vele.

Pedig tudomásom szerint külföldi üzlettársa is volt a hazai vállalkozónak.









hirdetés