Stabilan gyenge a forint

Stabilan gyenge a forint
210 feletti szinten állt be pénteken a forint a svájci frankkal szemben, az euró 285 alatt, a dollár valamivel 231 felett volt kora délután.

Az utóbbi időben főként a korábban felvett svájci frank alapú hitelek tulajdonosainak feje fájhat a körülbelül 10 százalékos árfolyamveszteség miatt. A piacon várják, milyen konkrét elképzelésekkel áll elő a kormány a probléma megoldására. A kormány megalakulásakor a hitelek forintra váltásában beszéltek valamilyen közreműködésről, illetve állami eszközkezelő létrehozásáról a bebukott ingatlankölcsönök átvételére. A szakértők egyelőre legfeljebb találgatnak, a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyelőre hallgatnak.

Legalább 10 százalékot gyengült a forint a svájci frankhoz képest az elmúlt körülbelül két hónapban, vagyis ennyivel emelkedhettek a forintban kifejezett frank alapú hitelek törlesztései. Jelenleg a svájci frank az euróval szemben erősödik, miként a közös valuta a dollárral szemben is gyengült, vagyis a forint az euróval szemben kisebb mértékben veszített árfolyamából, mint a frankkal és a dollárral szemben.

A legnagyobb probléma  a munkanélküliség

Nincs konkrét információja a bankok gyakorlatáról, de kizárt, hogy ne terheljék rá az ügyfelekre a frank alapú hitelek árfolyamváltozását – mondta a Független Hírügynökségnek a Pioneer Befektetési Alap alapkezelője. Békési Ilona szerint valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank beavatkozzon a kamat csökkentése érdekében. (Deviza vétellel vagy eladással lehet átmenetileg befolyásolni valamely pénz árfolyamát a piacokon.) Az MNB az euró/forint-árfolyamot tartja fontosnak, a mostani 285 körülinél már volt sokkal magasabb is, tavaly, s a 310-es kurzus felett elterjedt hír sem igazolódott be a közbeavatkozásról – mondta az elemző. A legnagyobb probléma egyébként is a munkanélküliség, ha állásvesztés miatt válik valaki nem fizetővé – tette hozzá.

A kormány elképzeléseiről egyelőre semmilyen részlet sem ismeretes: hogyan akarnak közreműködni a devizahitelek forintra váltásában, illetve hogyan működne az az állami eszközkezelő, amely megvenné a bankoktól a nem törlesztők ingatlanjait. Békési Ilona szerint az előbbi le is került a napirendről. Samu János, a Concorde elemzője szerint nem biztos, hogy letettek róla. Elképzelhetőnek tart egy olyan megoldást, amelyben átvállalják az árfolyamkockázatot, meghatározott kurzuson fizet az ügyfél az államnak, például bérleti díjként.

Ennél bonyolultabb az ingatlanok átvétele. A Concorde-nál azért nem tudják modellezni a konstrukció költségvetési hatását, mert nem ismerik a részleteket. Például azt, hogy mi a célja a kormánynak: megtisztíttatni a bankokkal könyveiket a rossz követelésektől, vagy a kivetendő bankadót is kompenzálnák ezzel – mondta Samu János. Vagyis nem tudni, mekkora hányadon vennék meg az ingatlanokat: teljes értéken, netán 70-80 százalékon. Előbbi esetben a bankok még jól is járhatnak.

Tavaly év végén mindenesetre az érintett lakossági ingatlankör hitelbírálati értéke 300 milliárd forint volt, ami azóta nyilván növekedett. Azt is tudni, hogy körülbelül 100 ezer olyan kölcsön van, amelyikkel már 90 napon túli késedelemben van az ügyfél. Egy ilyen eszközkezelőn keresztüli “hitelmentés” több tízmilliárd forintba biztosan belekerülne Samu János becslése szerint. Az viszont kérdéses, hogy sikerülne-e az Európai Bizottságnál elérni, hogy – mivel piaci ügyletekről van szó – ne kelljen a költségvetés hiányába beszámítani ezt az összeget.

A Nemzetgazdasági Minisztérium eddig nem válaszolt kérdésünkre, hol tartanak az előkészületekkel.

– Független Hírügynökség –








hirdetés