2016.09.27. 09:51
Egységes minimálbér. Ez már a vég?
Debrecen - A Naplónak nyilatkozó vendéglátósok és taxisok komoly fenntartással fogadják az ötletet.
Debrecen - A Naplónak nyilatkozó vendéglátósok és taxisok komoly fenntartással fogadják az ötletet.
Álomszerű bérminimumot hozna Magyarországon, ha valósággá válna az a belga elképzelés, miszerint az átlagkereset 60 százalékára nőhetne az összes uniós tagállamban a minimálbér. A Napló olyan helyi vállalkozókat kérdezett az ötletről, akiknek az ágazatában hagyományosan jellemző a minimálbéres foglalkoztatás, így nem csoda, hogy az érintettek finoman szólva is fenntartással fogadták a magyaroknál sokszorosan jobban élő belgák ötletét.
Jól hangzik
A jelenlegi magyar bruttó minimálbér 111 ezer forint, ami a 240 ezer forintos átlagbérnek a 45,8 százaléka. Ha tehát az Európai Unió valamennyi országában az átlagbér 60 százalékára kellene emelni a legkisebb kötelezően adandó bért, az itthon azt jelentené, hogy 111 ezerről 144 ezer forintra emelkedne a minimálbér összege. Az érintettekre persze nyilván ráférne az emelés, hiszen a magyarországi minimálbér nettója (73 ezer 150 forint) még mindig mélyen alatta van a létminimumnak. Sokan örülnének, ha azt tapasztalnák, hogy 95 ezer 838 forint lapulna hó végén a borítékjukban, hiszen ez nem kevesebb, mint 22 ezer 668 forint különbséget jelentene a munkavállalói zsebek számára. A kérdés csupán az, hogy ilyen drasztikus mértékű béremelést képesek lennének-e kigazdálkodni a vendéglátásban, a fuvarozásban, a mezőgazdaságban vagy éppen az élelmiszeriparban dolgozó vállalkozások.
Ne hasonlítsák megint össze a körtét az almával… (Barabás Zoltán)
Ugyan, miből?
Barabás Zoltán, a debreceni Fanny Line Kft. tulajdonosa meg van győződve arról, hogy az egységes uniós minimálbér mellett sok vendéglátós azonnal lehúzhatná a rolót. – Most beszéltem egy pécsi kollégával, aki már arra panaszkodik, hogy feléjük az éttermek egymás után zárnak be, mert nincs ember, akivel dolgozzanak. Talán nem kell mondanom, hogy mennyire munkaerőigényes ágazat a vendéglátás. Az árréstermelő képessége egyre szűkül, alig van a munkánknak hozadéka. A munkaerőhiány miatt hovatovább ott tartunk, hogy zsarolják a tulajdonosokat a szakemberek, hazai viszonyok között irreális béreket követelve. Jó lenne, ha az EU-képviselők belátnák végre, hogy egy fejlett nyugat-európai és egy feltörekvő kelet-európai országban egészen más viszonyok között és más paraméterek mellett működik a vendéglátás. Míg a németek vagy a franciák hét közben is gond nélkül étterembe járnak reggelizni és ebédelni, nálunk étterembe járni ilyen jövedelmi viszonyok mellett továbbra is luxus. Idehaza a fiatalok és a családi rendezvények tartják el még úgy, ahogy a szakmát. Ha azonban egy kalap alá vesznek mindenkit az EU-ban, abból megint nem mi fogunk jól kijönni – fogalmazott az ismert debreceni vendéglátós vállalkozó.
Emeljék a munkabért, de csökkentsék a járulékokat! (Tisza Tibor)
Rendben van, de…
Tisza Tibor, a Főnix Taxi ügyvezetője az ötlet hallatán úgy reagált, hogy „rendben van, emeljék a minimálbért, de akkor a tb-járulékot hasonló arányban vigyék le, különben tönkremegyünk”. Szavai szerint így is 40-50 százalék az elvonás a munkabéreken. – Nem szabad elfelejteni, hogy a minimálbér emelésének vannak következményei, hiszen természetesen ezzel arányosan a járulékok is nőnek, ami a munkaadó és a munkavállaló számára is teher. Ezért Magyarországnak csak akkor szabad ilyesmire rábólintani az EU-ban, ha az adópolitikában van mód valamiféle kompenzációra. Mi egyébként szívesen adnánk több pénzt a nálunk dolgozó alkalmazottaknak, de ezt a plusz pénzt ki is kell termelni. Hogyan, mikor már így is vérre menő küzdelem megy minden utasért – mondta.
Erdélyi Zoltán, a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója büszke arra, hogy náluk sikerült elérni, hogy senki ne minimálbéren legyen bejelentve, de az ágazatban szerinte sincs tartalék és bizony általános a minimálbéres foglalkoztatás. Úgy gondolja, hogy ha drasztikusan emelnék a minimálbért, akkor az összes többi bérkategóriát is ehhez kellene igazítani. Ez nyilván dominóelvet indítana el és cégek dőlhetnének be országszerte tömegesen.
A papír mindent elbír
Nem vitatom, hogy a minimálbért is emelni kell, de ez nem történhet diktátumszerűen úgy, hogy valakik Brüsszelben kitalálják és a tagállamoknak nem hagynak felkészülési időt – reagált a felvetésre Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezetője. A piacvezető baromfiipari cég igazgatója úgy véli, hogy ha a szalag mellett dolgozó betanított munkások minimálbérét 30 százalékkal emelnék, az intézkedés tovagyűrűzne a bruttó 200-250 ezer forintos bérkategóriáig. Lehet azt mondani, hogy emeljük a béreket és hulljon a férgese, a bedőlő cégek dolgozói úgyis találnak munkát máshol, de ez a teória is csak papíron igaz. Hiszen az egyik helyen nem annyi és olyan képzettségű munkaerő szabadul fel, ahol és amennyire másutt éppen szükség lenne.