Keresztes hadjárat – fojtsd el a konfliktust
Akkor, hát lássunk neki egy olyan játék elemzéséhez, ami egyenlőre csak a két új generációs konzol gépre jelent meg, de ígéretek szerint tavasszal a pc játékosok is kézhez vehetik. Ez a játék nem más mint az elképesztő grafikájú Assassins Creed. Az Ubisoft Montreal, aki olyan játékokat készített már, mint a Prince of Persia és a Splinter cell, most egy olyan kifinomult „látomást” hozott létre, ami már majdnem tökéletesen kihasználja az új generációs gépek technológiáját.
Kezdjünk neki
A történet 1191-ben a harmadik keresztes hadjárat idején játszódik. Altair szerepében a kettészakadt szentföldön kell megállítanunk az ellenségeskedést azzal, hogy elfojtjuk a konfliktust. Főhősünk egy Hashsashin ( orgyílkos). Ez a retteget hírű szekta a valóságban is létezett. Politikai indíttatású gyilkosságokat hajtottak végre a XI-XIII. századig. A játékban megjelenített három várost ( Jeruzsálem, Akkó, Damaszkusz) igazán élethűen és a kornak megfelelően ábrázolták a grafikusok. A küldetések során likvidálandó kilenc karakter a valóságnak megfelelő személyek, akik abban a korban is áldozatokká váltak, vagy rejtélyes módon eltűntek.
Irányítani és kellene – de hogyan?
Altair irányításánál a játék azt az elvet követi, hogy egy gomb egy testrészhez tartozik, vagyis a testrészhez tartozó mozgás típust azzal a gombbal irányíthatjuk. ( ugrások-láb, nézelődés, hallgatózás-fej, kard rántás – jobb kéz ).
A magaslatokban, tetőkön haladni nagyon egyszerű, hiszen high profil módba váltva és nyomva tartva a lábakat irányító gombot, hősünk automatikusan fog haladni előre. Ez ugyan így túl egyszerűnek tűnik, de tapasztalatom szerint nem könnyű eltalálni a megfelelő irányt, ezért sokszor sikerült a mélybe zuhannom egy ugrás során. A mászáshoz kapcsolódik az a különlegesség, melyet ebben a játékban figyelhetünk meg először. Nevezetesen, hogy a falakon megjelenített gerendák, vízköpők repedések és kifogyhatatlan díszek segítségével tudunk felkapaszkodni a magasba.
Mint egy profi falmászónak, úgy kell haladnunk előre. Amikor sikeresen felérünk a kilátók tetejére félelmetes panoráma tárul a szemünk elé. Innen figyelhetjük meg a város lüktető életét, valamint a kiszemelt áldozatainkat is. A végrehajtandó küldetéseknél mindig egy nyomozás kell, hogy megelőzze a tetteket. Minden áldozatunkhoz minimum hat embert kell leinformálnunk. Az információ szerzés közben mini küldetésekkel darabolják fel a játékmenetünket. (valaki kihallgatása, kizsebelése stb.)
Miután összeszedtük az értékes információkat, melyek lehetnek térképek, szokások, őrök elhelyezkedése, lehetséges helyszínek a merénylethez, már talán bele is fáradtunk az Assassins Creed gyenge pontjába, miszerint rengeteg hasonló pitiáner dolgot kell egymás után cselekednünk , ahhoz, hogy előrébb jussunk. Nem túl felemelő, főleg egy nyughatatlanabb ifjoncnak a játék során karakterével a padokon ücsörögni és hallgatózni. Amikor azonban elérkezik a cselekvés ideje és kellően feltüzelt minket az a kis bejátszás melyben tudatják velünk, hogy az aktuális célpont milyen egy gazember és rászolgált a halálra, akkor választhatunk a lopakodás és a rajtaütés között. Lopakodni persze csak a legtapasztaltabbak fognak tudni. A többiek előbb utóbb valószínűleg egy adok- kapokban találják magukat.
Miután végrehajtottunk egy merényletet, az adott célpont őrei üldözőbe vesznek bennünket. Természetesen addig a kijelölt orgyilkos bázishoz nem juthatunk el amíg le nem rázzuk Őket. Ezt legkönnyebben egy szalmakazalban elrejtőzve tehetjük meg. Érdemes figyelemmel kísérnünk azt a kijelzőt, ami a képernyő bal felső sarkában található és azt jelzi nekünk, hogy mennyire keltettük fel a városi őrség figyelmét. Fehér színné nem foglalkoznak velünk, sárgánál a gyanú árnyéka vetül ránk és a piros színnél, fújnak riadót. Ha piros szín van érvényben, akkor bárhol is vagyunk a legkisebb mozgásunkra is felfigyelhetnek és akkor kénytelenek leszünk elhagyni még a legjobb rejtekhelyünket is, hogy kergetőzzünk velük.
Nézz bele a játékba:
Megnyugtatásul közölhetem, hogy a gép mesterséges intelligenciája valami pocsék, így nem kell hozzá túl nagy fejtörés hogyan vágjuk ki magunkat a legnagyobb fokú riadóból. Ha azonban harcra kerülne a sor, a különlegesen szép grafikai élmény mellett megtapasztalhatjuk azt is, hogy a sikeres küzdelemhez egyfajta ritmust kell elkapnunk. Ha ez nem sikerül, mint ahogyan Nekem sem az első időben, csak esünk és kelünk. A védekezéshez és a támadáshoz elegendő egy- egy gombot nyomva tartani. Amikor ráérzünk erre a ritmusra akkor könnyedén végezhetünk ellenségeinkkel.
Külcsín és belbecs
Összességében a kiváló grafika és látvány mellett Nekem egy kicsit egysíkú és unalmasan ismétlődő volt a történet. Emlékeztetett egy korábbi játékra a Vampire the masqurade redemtion – re. Ez a játék egy mérföldkő lehetett volna a játék alkotás történelmében, ha a sztorira és a küldetések megoldására nagyobb figyelmet fordítanak. Nem minden a látvány és persze nem minden a sztori! PC-n a megjelenés várható ideje 2008 tavasza!
Forrás: Camelotplaza.hu
Korábbi tesztjeink
