Sokan lehetnek büszkék a volt debreceni egyetemistákra

Németh György, Bodorik Janka és Madarász Tamás
Németh György, Bodorik Janka és Madarász Tamás - © Fotók: unideb.hu
Debrecen – Mi köti össze a hazai gyógyszergyár orvostudományi igazgatóját, a világjáró természetvédőt és a sokoldalú cselgáncsozó olimpikont? A Debreceni Egyetem!

Sikeres üzletemberek, tehetséges művészek, korszakalkotó tudományos eredményt leíró kutatók, lelkes pedagógusok, segítőkész orvosok, innovatív ötleteket megvalósító mérnökök, agrárszakemberek, informatikusok… És még hosszan sorolhatnánk, kik kaptak diplomát az elmúlt évszázadban hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményében. Sorozatunkban egykori hallgatóink mesélnek legkedvesebb egyetemi emlékeikről.


Németh György Németh György ©

Betegágytól a nemzetközi gyógyszeripar élvonalába

Debrecenben sajátította el az alapokat, Németországban szerzett nemzetközi tapasztalatokat, melyeket az egyik legjelentősebb hazai gyógyszergyár, a Richter Gedeon orvostudományi igazgatójaként kamatoztat. Több gyógyszer születésénél is bábáskodott már, melyek közül egy olyan szerre a legbüszkébb, ami magyar szellemi tőke felhasználásával Amerikában már forgalomba került.

Németh György 1980-ban kapta meg diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Annak a hat évnek nemcsak barátokat és a feleségét köszönheti, hanem az életre szóló hivatástudat kialakulását is. Jó szívvel emlékszik vissza Gergely Pál professzorra, egykori csoportvezetőjére, míg abban, hogy a diplomaszerzést követően ideggyógyász szakvizsgát tett, nagy szerepe volt Csécsei György idegsebésznek és Hegedűs Katalin neurológusnak, akik már orvostanhallgatóként kollégaként kezelték. Első munkahelye így lett a debreceni Neurológiai Klinika, ahonnan külföldi ösztöndíjak segítségével eljuthatott Németországba, Amerikába és Svédországba is sok tapasztalatot hozva haza. A klinikumot később egy német gyógyszeripari cég hívására hagyta ott. Karrierében jelentős állomásnak bizonyult Németország, a ranglétrát megjárva ott lett felelős a klinikai és törzskönyvezési folyamatokért világszerte. A Richter csapatát 2002 óta erősíti, orvostudományi igazgatóként 170 kutatót koordinál. Munkáját mintegy ívként úgy írja le, hogy a kielégítetlen orvosi igények feltárásától, a portfólió kialakításán, a gyógyszerfejlesztésen, a klinikai vizsgálatok hatékonyságának ellenőrzésén át a gyógyszertörzskönyvezés folyamatáig tart Európa határain is túllépve.

Németh György számára az adja az igazán jelentős szakmai kihívást, hogy magyar szellemi tőkével, hazai vállalatnál, ugyancsak hazai know-how-val hozhat létre kézzelfogható terméket. Gyógyszeripari és orvostudományi mérföldkőnek tartja a skizofrén betegek egyik alcsoportjának első terápiás lehetőségeként itthon felfedezett hatóanyagot, a cariprazine-t, amelyből készült gyógyszert az USA-ban forgalomba hozták tavaly. Ezt tekinti eddigi legnagyobb eredményének, remélve, hogy nem ez az utolsó.

– Az akadémiai és az ipari szféra csak kéz a kézben lehet sikeres. Erre kiváló példa a Richter legújabb 15 milliárdos biotechnológiai beruházása. Örömmel tölt el, hogy egykori debreceni egyetemistaként életpályámnak mintegy keretet adva, éppen Debrecenben, az egyetemi tudásbázisra épülve valósul meg ez a jelentős fejlesztés új munkahelyeket is teremtve, és néhány egykori évfolyamtársammal kollégaként dolgozhatunk újra együtt – tette hozzá az igazgató.


Bodorik Janka Bodorik Janka ©

Világjáró természetvédő

Teljesen másképp alakult volna az élete, ha nem a Debreceni Egyetemre jelentkezett volna – ez meggyőződése Bodorik Jankának. Természetvédelmi mérnök diplomával a kezében olyan helyeken járt, melyekről sokan csak álmodoznak. Egy kutatócsoport tagjaként lepkéket monitorozott Ghánában, majd alkalmazott ökológiát tanult Portugáliában, Japánban pedig állatokról, növényekről, környezetszennyezésről beszélt gyerekeknek három éven át.

– A Debreceni Egyetem természetvédelmi mérnök szakán igazán szerteágazó képzésben volt részem, ami nagyon megfogott: matematikától, jogtól, zoológiától kezdve toxikológián át szinte mindent érintettünk, egészen a politikáig. Rendkívül élveztem minden egyes terepgyakorlatot, főleg, hogy nem csak Debrecen környékét jártuk be, hanem többször eljutottunk Somogyba, sőt határon túli területetekre is: Romániába, Szlovákiába, Horvátországba – idézi fel a mezőtúri lány.

Utolsó évesként Országos Tudományos Diákköri Konferencián vett részt, ott szerzett tudomást arról, hogy a Butterfly Conversation Ghana nevű civil szervezet önkénteseket keres afrikai kutatásához. Bekerült a programba, aminek révén olyan vidékekre jutott el, ahol a természet még érintetlen, járt az esőerdőben, számos lebilincselő nemzeti parkban, és tanulmányozott eddig nem látott lepkéket.

– A debreceni éveim alatt számos olyan kapcsolatot építettem ki, melyek meghatározóak az életemben. Bár elkerültem onnan, dolgoztam már többször is együtt akkor megismert szaktekintélyekkel: a Hortobágyi Nemzeti Park és az egyetem karcagi kutatóintézetének vezetőivel. Azt mondhatom, hogy a mostani munkahelyemet is az egyetemi éveimnek köszönhetem, hiszen akkor jártam először Somogyban, ahova terepgyakorlatra érkeztünk. Ma a Dráva Szövetség projektmenedzsereként dolgozom: a nemzetközi kapcsolatokért felelek, önkéntes programokat szervezek, a vizes élőhelyek védelme és a környezeti nevelés tölti ki a mindennapjaimat – mondja Bodorik Janka.

Világéletében víz- és tengermániás volt – ahogy magáról mondja -, szívügye a veszélyeztetett élőhelyek megmentése. Somogyban, a lápok, láperdők, mocsarak és égerlápok vidékén úgy érzi, kiteljesíti önmagát.


Madarász Tamás Madarász Tamás ©

Tanár úr a tatamiról

Maradandót alkotni – talán így jellemezhető leginkább Madarász Tamás minden megmozdulása. Legyen szó sportról, zenéről vagy tudományról, melyek mára egy egységgé fonódtak össze a Debreceni Egyetem cselgáncs világkupa győztes PhD-hallgatójának életében, aki Thomas Apollo néven DJ-ként is ismertté vált.

– Eddig minden akkor történt az életemben, amikor kellett. Hét éves korom óta a cselgáncs a nagybetűs sport a számomra, és egyértelműen a 2012-es Londoni Olimpiai játékokon való szereplésem jelenti a csúcsot a sportpályafutásomban. Büszke vagyok arra, hogy a felkészülésem során azok az emberek vettek körül, akikkel a kezdetek-kezdetén is dolgoztam. Hihetetlen pillanat volt, amikor kiderült, hogy én is kvótát szereztem, minden gyermek erről álmodozik, amikor elkezd sportolni – mondja mosolyogva a csaknem két méter magas sportoló.

2009-ben végzett testnevelő tanárként Nyíregyházán, majd az ötkarikás játékokon elért kilencedik helyezése után sportmenedzser mesterszakos diplomát is szerzett a fővárosban. Csak azért hagyta el a cívisvárost, mert akkor még nem létezett olyan sporttal kapcsolatos képzés a Debreceni Egyetemen, amely kellően elnyerte volna a tetszését.

– Debrecenben születtem, nagyon szeretem ezt a várost, és nagy vágyam volt, hogy a Debreceni Egyetemre járhassak. De ami késik, nem múlik. Nagyon felemelő érzés, hogy doktorandusz hallgatóként taníthatom a harmadéves sportszervezőket, itt írhatom meg a disszertációmat, és talán egy apró szeletében én is részese lehetek a sporttudományi oktatás meghonosításának és fejlődésnek a Debreceni Egyetemen – árulta el Madarász Tamás, aki esténként is szeret a hallgatók között lenni, csak éppen egy egészen más munkakörben.

– Tinédzser korom óta szerettem volna DJ lenni, hogy a zenén keresztül is tudjak adni valami fontosat az embereknek, a sport mellett ez azonban elképzelhetetlen volt. Azt gondolom, hogy nem sérül egy oktató tekintélye azzal, ha a diákjai is részesei a közönségének. Főleg úgy, hogy én másnap is boldogan megtartom az előadásomat, inkább ők bóbiskolnak olykor a fáradtságtól – meséli a sikeres DJ, hozzátéve: egyszer ez a korszak is lezárul majd az életében, hogy egy új fejezet kezdődhessen. Reméljük, hogy az is a Debreceni Egyetemen íródik majd.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés