„Sokaknak bizony büdös a munka”

Akt.:
„Sokaknak bizony büdös a munka”
© Illusztráció
Hajdú-Bihar – A cégvezetők szerint hiába a magasabb bér ígérete, ha azért keményen dolgozni kell.


„Nagyon jól hangzik, hogy mostantól a mezőgazdaságban is végezhetnek idénymunkát a közfoglalkoztatottak, de könyörgöm, eddig ki akadályozta meg őket abban, hogy az utca seprése helyett elszegődjenek almát szedni, vagy a szalag mellé baromfit feldolgozni?! Kétszer annyiért, mint a közmunkásbér” – kérdezett vissza Bárány László, a Master Good Cégcsoport ügyvezetője.

Menekülnek vissza…

Az ország piacvezető baromfi-feldolgozójának vezetője szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a jelentkezők zöme egy-két nap vágóhídi munka után leszámol és gyakorlatilag visszamenekül a közmunka világába. „Inkább megelégednek a 60-70 ezer forint közmunkabérrel, mint, hogy vállalják a korán kelést, és a feszített munkatempót havi nettó 130-140 ezerért. Ez a négy-öt hónapos intervallum arra jó lehet, hogy az embereket megpróbáljuk visszaszokatni a versenyszférai körülmények közé, de különösebb illúzióim nincsenek. Ha két jelentkezőből egy nálunk maradna, az már hatalmas eredmény lenne. Gondolom, azért a kormány se orrolna meg ránk, ha az illető többé nem térne vissza a közmunka világába” – jelentette ki Bárány László, aki szerint ezzel a társadalom is jól járna, hiszen a munkába visszatérő embernek a családi élete is megváltozik.

Módos Imre, Bihartorda polgármestere annak ellenére is hasznosnak tartja a kormányzati kezdeményezést, hogy náluk a faluban aligha lesz módja a közmunkásnak mezőgazdasági idénymunkára. „A szántóföldi növénytermesztés a településen és a környékén ugye gépesítve van, nálunk, a meggyesben pedig ugyancsak gép rázza le a termést, mivel a kézzel szedett gyümölcsre nem mutatkozik fizetőképes kereslet” – fogalmazott a polgármester-vállalkozó.

Feladat van bőven

Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója is gyakran szembesül azzal, hogy sokaknak bizony „büdös a munka”. Pedig megfizetnék, hiszen a gyümölcsszüret idején egy ügyes napszámos naponta akár hétezer forintot is kereshet náluk. „Ha a jövőben válogathatunk a közmunkások között, attól a gyümölcstermesztés gazdaságosságának a javulását reméljük. Az a cél, hogy a nem étkezési minőség arányát 30-ról 20 százalék alá szorítsuk, ehhez pedig megbízható, a célunkkal azonosulni képes emberekre van szükségünk. A betakarítás idején 100-150 főt, a munka dandárjában pedig még ennél is több embert tudunk foglalkoztatni, a minimálbért feltétlenül meghaladó fizetésért. Júniusban indulunk a gyümölcsszedéssel, ez betart október végéig, november közepéig, majd jönnek az utómunkálatok, január közepén pedig már kezdődik a metszés” – feladat tehát van bőven, csak vállalkozó szelleműek is legyenek hozzá – vetítette előre a vállalatvezető.

A Kabai Burgonya Szövetkezetben olyan szinten gépesített a munka, hogy ami marad (egy kis kapálás, meg hasonlók), azt a saját embereikkel bőven el tudják végezni – tudtuk meg Riskó Mihály ügyvezetőtől, aki úgy fogalmazott, hogy ha a jövőben mégis szükségük lesz kézi munkaerőre, akkor élnek a lehetőséggel és keresik a települési önkormányzatot.

– Petneházi Attila –


Aki nem fogadja el…

Szabó Miklós, az évi ötmillió kacsát és libát előállító Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója szerint érdemi megoldást az jelentene az égető munkaerőhiányra, ha ezt az intézkedést a kormány a teljes versenyszférára kiterjesztené. „A munkaadó kapja meg a közmunkás után egy vagy két évre a közfoglalkoztatásban érvényes bruttó bért, amit a saját bérszínvonalára kiegészít. Ennek feltételeként vállalja továbbá a munkavállaló egy vagy két évig tartó továbbfoglalkoztatását” – osztotta meg velünk megoldási javaslatukat az üzletember, aki szerint ha a közmunkás ilyen feltételek mellett is nemet mond a versenypiaci foglalkoztatásra, akkor egy ideig ne kaphasson közmunkásbért sem.



Sporthírek






hirdetés