Sok százezer forintba fáj Ágostonnak a „hollókamuzás”

Akt.:
Ágoston Tibor ügye a Debreceni Törvényszéken
Ágoston Tibor ügye a Debreceni Törvényszéken - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Jogerősen is bűnösnek mondták ki Ágoston Tibor debreceni jobbikos önkormányzati képviselőt szerdán a Debreceni Törvényszéken a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadása miatt. Az első fokon kiszabott 750 ezer forintos pénzbüntetés mértéke nem változott, de annak megfizetését 15 hónapra 50 ezer forintos részletekben engedélyezte a bíróság. Egy hónapi elmaradás esetén viszont a meg nem fizetett rész fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változik.

Debrecen. Az első fokú bíróság nem kellő súllyal vette figyelembe, hogy Ágoston Tibor 2014 januárjában önkormányzati képviselőként követett el bűncselekményt – egyebek mellett ezért fellebbezett az ügyész a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásával vádolt képviselő ügyében hozott első fokú ítélet ellen (Ágoston felmentésért fellebbezett). Akkor a Medgyessy sétányon található katonai emlékműnél, ahol a Donnál elhunyt magyar katonák előtt hajtottak fejet az emlékezők, úgy fogalmazott, „Magyarország 2014-ben két nagy rendezvényre, megemlékezésre készül. Az egyik a magyar áldozatok, a hősök, az elesettek, a másik pedig a »hollókamu«, bocsánat »hollókaszt«. Még mindig nem jó. A »holokaszt« – szándékos volt, elnézést kérek érte – és annak áldozataira való megemlékezés”. A beszédét azonban felvették, és felkerült az internetre, az országos médiumok is foglalkoztak vele.

Ágoston Tibort szerdán jogerősen is bűnösnek mondta ki a bíróság. A képviselő azzal védekezett, hogy mondatait kiragadták a szövegkörnyezetből, félremagyarázták. A kettős mérce jelenségére is felhívta a figyelmet, és arra is emlékeztetett, hogy bocsánatot kért szavai miatt. Kemecseiné dr. Hársfalvi Klára bíró tanácsa az ítélet indoklásában elmondta, bár beismerte, hogy elhangzott a mondat, védekezése ellentmondásos volt, hozzátéve, hogy a törvény előtt az áldozatokat tekintve sem összehasonlításnak, sem az egyéni meggyőződésnek nincs helye. A vádlott viszont egyiket a másik rovására hangsúlyozta. Megfogalmazása alkalmas volt arra, hogy felháborodást, megbotránkozást váltson ki; szándékosan csinált szóviccet a tragédiából, amivel bűncselekményt követett el.

Érdekes pontja volt az indoklásnak, hogy a tanács – az első fokon eljáró bírósággal szemben – úgy ítélte meg, statisztikai adatok nem igazolják az ilyen bűncselekmények elszaporodását.

HBN








hirdetés