Sok munka árán végül kiépült a bizalom

Sok munka árán végül kiépült a bizalom
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Szemléletváltás, megelőzés, képzés és csapatmunka – ezek a kulcsszavai annak az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramnak, mely négy év után befejezéséhez közeledik, s melyről csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.

A 3,6 milliárd forintos programhoz a svájci állam 85 százalékos támogatást biztosított, a többi költséget hazai forrásból fedezték. A részt vevő kilenc konzorciumi partner (a négy orvosegyetem, valamint állami egészségügyi és civil szervezetek) egyike a Debreceni Egyetem; a projekt négy hátrányos helyzetű kistérség (köztük a berettyóújfalui) lakosságának, abban a helyi roma közösségek tagjainak egészségi szűrésére, a krónikus betegségben szenvedők gondozására irányult. Keretében segéd-egészségőröket képeztek, módszertani anyagokat dolgoztak ki és informatikai fejlesztéseket is végeztek, például olyan program készült, melynek segítségével a háziorvos nyomon követheti, elment-e betege a javasolt szűrésre. – A projekt sikeres, és mivel a tapasztalatok a népesség már rétegeiben is hasznosíthatók, az egészségügyi kormányzatnak javasoljuk a program kiterjesztését, természetesen gazdasági elemzésekkel alátámasztva – mondta el Margitai Barnabás, a programmenedzsment vezetője.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

– Nem a betegek jönnek hozzánk, hanem mi szólítjuk meg a lakosságot! – így foglalta össze röviden Papp Magor, a projekt szakmai vezetője a lényegét az Alapellátás-fejlesztési Modellprogramnak, melynek célja az egészségügyi alapellátás szolgáltatásainak kibővítése és kereteinek megújítása volt. Az eredményeiről sajtótájékoztatón számoltak be csütörtökön a Klinikán. Papp Magor hangsúlyozta: a létrejött élő praxisközösségekben a háziorvosok új minőségben látják el feladataikat: érdemi prevenciót tudnak végezni, javult a krónikus betegek gondozási színvonala, a munkát pedig gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus és egyéb szakemberek segítik. – Az érintett területeken 15 százalékkal csökkent a szakellátásba utalások száma és a lakosság 70 százaléka részt vett állapotfelmérésen – tett hozzá.

A programot az észak-magyarországi és észak-alföldi régió 16, társadalmilag és gazdaságilag elmaradott településén indították, ahol a roma lakosság aránya magas, együttműködési készségük pedig – mint elhangzott – nem túl jó. Ahhoz, hogy kellően bevonják őket a programba, segéd-egészségőröket alkalmaznak, akik többsége maga is roma; a projekt keretében egyrészt mediátori képzést kaptak, másrészt ápolási asszisztens vagy szociális gondozó OKJ képesítést szereztek. 48-an dolgoznak így, a sajtótájékoztatóval egyidőben éppen továbbképzésen vettek részt.

Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

Horváth Lászlóné Borsodnádasdon elsősorban gyermekekkel foglalkozik, védőnőnek segít, Rézművesné Papp Gyöngyi pedig Hencián a felnőtt lakosságot igyekszik szűrővizsgálatokra „beszervezni”. Mindketten arról számoltak be, hogy kezdetben nagyon nehéz volt megértetniük az emberekkel, miért is van szükség arra, hogy az egészségükkel törődjenek, mára már azonban kiépült a bizalom, hallgatnak rájuk. – A gyerekeknél kicsit hamarabb ment, hiszen a gyerekének mindenki jót akar. Mára már sokan jönnek hozzám tanácsért – idézte fel Horváth Lászlóné, aki egyik legnagyobb sikerének tartja, hogy körzetében – a kezdeti merev elutasítás után – végül nagyon sok lány szülője hozzájárult a méhnyakrák elleni oltáshoz. Rézművesné Papp Gyöngyi valóságos toborzást tartott a lakosság szűrése (szív-, érrendszeri betegségek, cukorbetegség, stb.) érdekében, mint felidézte, mindig személyesen adta át az értesítőket, és gyakran többször is beszélt egy-egy emberrel. Olyanokat is sikerült megnyernie, akik „évek óta nem láttak orvost”. Mint mondta, ehhez rengeteg félelmet és tévhitet kellett eloszlatnia.

HBN








hirdetés