“Soha nem viszem be a nagypolitikát a testületi ülésre”

Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere
Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere - © Fotó: Matey István
Hajdúdorog – A jövő évben fontos feladatuk lesz az iparterületek feltárása – tudtuk meg a város vezetőjétől. Interjú Csige Tamással, Hajdúdorog polgármesterével.

Erős küldetéstudatom van – mondja magáról a hajdúváros első embere, mert folyamatosan mintaértékű programokon gondolkodik. E misszió eredménye az is, hogy megteremtették az öngondoskodás alapjait.

Szocialista vezetője egy olyan településnek, mely képviselő-testületében több a jobboldali politikus. Alpolgármesterei a jobb- és baloldalról érkeztek. Ebből a sajátos felállásból adódik-e hátrány?

Csige Tamás: A klasszikus felosztás köztünk nem működik, ehelyett ügyek mentén történő együttműködés, feladatátvállalás van. Amikor alpolgármestert kerestem, minden képviselővel komoly beszélgetést folytattam. Arra voltam kíváncsi, mennyire érzik fontosnak, hogy a településen béke legyen, és a döntéshozói nagyjából egyfelé húzzák a szekeret. Igen, sajátos a helyzet, mert a hajdúdorogi választók (a helyi részvétel duplája volt a megyeinek) 60:40 százalékos aránnyal választottak meg engem, tehát a polgármesteri társadalmi legitimitásom megkérdőjelezhetetlen. Azt viszont, ahogy eddig is, most is tudomásul vettem, hogy akaratuk értelmében a testület összetételében többségében kormánypárti színekben induló képviselők vannak. Ez volt a harmadik ilyen választás, nekem ez sem jelentett problémát. A képviselő-testületnek pedig azt kellett tudomásul venni, hogy bár a teremben ők fideszesként többségben ülnek, a választók a megyei pártlistán a szocialistákat gondolják a legerősebb pártnak; az MSZP-re megyei szinten leadott szavazatok közel 14 százaléka Hajdúdorogon született.

Sokszor mondták azt, főleg a kampány idején, hogy fejlesztési forrás nem érkezik majd nem kormánypárti városba. Aztán a frissen megválasztott megyei közgyűlés elnöke mégis kiemelte, hogy ez nem lehet befolyásoló tényező. A korábbi ciklusban is nyertünk 300 milliót csapadékvíz-elvezetésre, és szintén ugyanennyiből négy település, köztük a miénk közösségi közlekedése is fejlődött. Több pályázatnak voltunk motorja, sőt többször kaptunk belügyminiszteri dicséretet a jó gyakorlatainkra. Főtérfejlesztésre tényleg nem nyertünk, de nem is pályáztunk! Úgy vélem, a településen meg kell próbálni kizárni a pártpolitizálást. Soha nem „viszem be” a nagypolitikát a testületi ülésre.


Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

A közelmúltban egymillió forintot ért egy jó gyakorlatot bemutató pályázatuk. Télvíz idején hogyan, mivel tud segíteni az önkormányzat a rászorulóknak?

Csige Tamás: Ötezres lakosságszám feletti településként idén sem kaphattunk a tűzifa-támogatásból, mintha azt vizionálnák, hogy ezen határ felett nincs szegénység… De a probléma ettől ugyanúgy élő, szükség van a segítségünkre. Azt találtuk ki, hogy a dűlőutak, önkormányzati fasorok karbantartását célzó közfoglalkoztatási programjaink során felhalmozódó fát ajánljuk fel a szociálisan rászorulóknak. A kivágott fákat kategorizáljuk, a legvastagabbakat gyűjtjük, a vékonyabbakat kuglizzuk, előbbiek képzik a tüzelőtámogatást. A gallyakat pedig ledaráljuk, ez lesz az alapja a brikettgyártásnak, amit jó gyakorlatként emelt ki a Belügyminisztérium. Ehhez további anyagokat (papírt, kartont, fűrészport, napraforgóhéjat) is felhasználunk, elkérve a vállalkozóktól a papírhulladékukat. Már van olyan cég, amelyik visszavásárolná tőlünk a kész papírbrikettet. A településen így a szemét is láthatóan kevesebb és a tüzelőproblémán is tudunk segíteni.

Ez a projekt miniszteri elismerő oklevelet is hozott a városnak. De hogyan lesz ebből öngondoskodás?

Csige Tamás: Az öngondoskodás, amelynek még csak az alapját teremtettük meg, ott lép be, hogy azt mondja valaki: én otthon összegyűjtöttem a hozzám bedobált újságokat, hétvégére pedig elkérném a város présgépét, hogy brikettet készítsek vele. Hiszen mindenki mellett ott lehet a tüzelőanyag, csak meg kellene találnia! Másrészt azt kellett figyelembe vennünk, hogy a közfoglalkoztatási programok 80-90 százaléka közepesen nehéz fizikai munka, az abban résztvevők 60 százaléka pedig nő. Nekik olyan feladatot kell találni, amit bírnak. Ezért jó ötlet az elektronikai bontó is, ami 4-5 emberrel „üzemel”. Lomtalanításkor összeszedik a kihelyezett gépeket, eszközöket, sőt már a környező településekről is odahozzák ezeket egyes cégek. Még spórolnunk is sikerült, mert nálunk a lomtalanításból származó fagyasztóládákban ázik a brikettált papírhulladék… Újra értéket képviselünk. A napokban, amikor festés volt a hivatalban, én is beültem az asszonyok közé, szétszedtem egy tévét. Hihetetlen, hányféle anyagot lehet kiválogatni a réztől kezdve a lemezen át a csavarig. Kiemelném, hogy az öt nő közül kettőnek elektronikai műszerész a szakmája, így ahhoz közeli elfoglaltságot sikerült találni nekik. Erre alapítva, tovább foglalkoztatással és pályázatíró tevékenységgel kiegészítve töltjük meg tartalommal a szociális szövetkezet keretét is.


Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Nagy élmény, hogy több más programunkról is a jelenlegi kormányzat állított ki bizonyítványt. Így 2016-ban minisztériumi központi ajánlásban szerepel a romos épületek bontását célzó programunk, mely szerint lebontjuk a düledező házakat, a felhasználható építőanyagokból új dolgokat építünk, a visszamaradt kerteket pedig megművelheti, aki szeretné. Így a tulajdonosnak sem kell aggódnia, egyúttal a bűnmegelőzés is megoldott, hiszen az elhanyagolt kert nem válik a bűnözés melegágyává. Hiszem, hogy a föld mint vagyonelem nem újrateremthető, ezért bízom abban, hogy a hajdúdorogi állami tulajdonban lévő földekből sikerül tulajdonba kapni néhány hektárt. Erős a missziótudatom, mindig mintaértékű programokon gondolkodom. Például azt tervezzük, hogy úgy öthektárnyi területen paradicsompalántákat ültetünk. A családok 2-3 sor leszedését (akár gondozását) vállalhatják. Nem bérmunkában, hanem maguknak szedik le, és értékesítés után csak a növényvédelem és a palánta árát vonjuk le. Tavaly fél hektár koktélparadicsomot ültettünk, ami az év végén 1,5 millió forint értéket, az elszámolások végén közel 1 millió forint hasznot hozott. Gondolkodjon csak 2-3 sorban egy család, akkor is meglehet 200-300 ezer forint bevételünk.

A következő fejlesztési időszakban milyen célokat tűztek ki?

Csige Tamás: Olyan komplex fejlesztési programunk van tervezés alatt, ami az elsődleges és másodlagos munkaerőpiac közötti átmenetet fogja segíteni. A megyei önkormányzat indukátorként vállalta 80 hektárnyi terület iparteleppé való fejlesztését. Ez még nem ipari park, ez az önkormányzati szektor saját tulajdonú fejlesztése. Mi ebből 9 hektár iparosítására, iparterület feltárására fogunk pályázni. Mellette egy olyan inkubátorházat kívánunk létrehozni, ami komplett képzési program helyszínéül szolgál, benne a tantermekkel, s az azokhoz közvetlenül csatlakozó tanműhelyekkel. Ezt olyan tevékenységgel felruházva, ami a szociális szövetkezet tevékenységét bővítheti. A kiképzett munkaerő egy része be tud lépni az elsődleges munkaerőpiacra, a tanműhelyekkel pedig szerződést lehet kötni bérmunkára.

– Barak Beáta –


Névjegy

Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere

  • Debrecenben született 1971-ben
  • Tanítóként a Budapesti Tanítóképző Főiskolán (1994), majd a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem közoktatás-vezetői szakán diplomázott (2006)
  • 2006 óta Hajdúdorog polgármestere, előtte önkormányzati képviselőként is dolgozott (1998-2002); ország­gyűlési képviselő az MSZP színeiben (2004-2006), a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés tagja (2002-2014)
  • Tavaly óta a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) alelnöke
  • A 2014-es önkormányzati választás során szocialista színekben a szavazatok 59 százalékát megszerezve lett polgármester

Kérnek a földbirtokokból

Hajdúdorog önkormányzata a közfoglalkoztatással és a szociális földprogrammal összefüggésben egy éve jelezte föld iránti igényét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél. Ugyanis – érvelt Csige Tamás – ha az állam részéről elvárás az öngondoskodás, úgy ennek feltételeit meg kell teremteni.

Akkor azt a választ kapták, hogy nincs tervben földértékesítés. – Azóta tudjuk, hogy az ország legnagyobb egybefüggő földterületét értékesítik Hajdúdorog mellett. A közelmúltbeli a képviselő-testület úgy határozott, ismét kéri az ingyenes tulajdonba adást, mert az nemcsak a dorogi érdekeket, hanem a nemzeti vagyon védelmét is szolgálja. Az MSZP törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy az állam után az önkormányzatoknak is elővásárlási joguk legyen a földek eladása során – mondta a polgármester.









hirdetés