Sikertörténet az elektronikai hulladékok visszagyűjtése

Sikertörténet az elektronikai hulladékok visszagyűjtése
A jogszabályok által előírtnál 65 százalékkal több, összesen 16,5 ezer tonna háztartási elektronikai hulladékot gyűjtöttek be tavaly a hazai kereskedők.

A visszavétel mennyiségének az idén már el kell érnie a 18 ezer tonnát, a tervek szerint azonban 30 ezer tonna e-hulladék hasznosítása sem elképzelhetetlen az év végéig. 2005-ben Magyarországon 140 ezer tonnányi háztartási elektronikai berendezést hoztak forgalomba, a felesleges daraboktól pedig ma már csaknem 4500 boltban szabadulhatunk meg.

 

2005-ben 16,5 ezer tonna e-hulladékot gyűjtöttek be a boltokban, ez több mint hatvan százalékkal haladja meg a jogszabályok által előírt 10 ezer tonnát. Az idén legalább 18 ezer tonnára kell növelni a visszavett készülékek mennyiségét, ám ennek a követelménynek a teljesítése sem okoz majd nehézséget. Ma már 4500 kereskedő fogadja vissza ingyen a régi berendezéseket, így akár 30 ezer tonnányi műszaki cikk szelektív begyűjtésére is lehetőség lesz 2006-ban. Az Európai Unió 40-42 ezer tonna átvételét írja elő 2008. végéig, ez lakosonként négy kilogrammnyi háztartási e-hulladék hasznosítását jelenti majd.

 

Az elektronikai berendezések ingyenes visszavétele tavaly augusztus 13-a óta kötelező az ilyen termékeket forgalmazó boltokban. A kereskedőket a jogszabály szerint azonban csak abban az esetben terheli visszavételi kötelezettség, ha a leselejtezni szándékozott berendezés darabszám és használati cél alapján megegyezik az újonnan vásárolt eszközzel. Magyarul a régi tévét csak akkor gyűjti be az üzlet, ha újat veszünk helyette. A gyakorlat egyébként engedékenyebbnek bizonyult a jogszabályoknál, sok kereskedő és márkaszerviz ugyanis nem köti új termék vásárlásához a régiek leadását.

 

A házhoz szállított nagy háztartási gépek esetében (hűtők, mosógépek) az üzleteknek kell gondoskodniuk a cseretárgy elszállításáról. A kisebb, szállítást nem igénylő termékeket, például a mobiltelefonokat a boltban kialakított gyűjtőhelyen, vagy a hulladékudvarokban és a szervizekben lehet leadni.

 

A 2005. augusztus 13-a után piacra dobott készülékek egy áthúzott szemeteskukát ábrázoló jellel is felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy azokat az életciklus végén ne dobják a szemétbe.  

 

Az elektronikai termékek gyártói és forgalmazói a visszavétellel és a hasznosítással kapcsolatos feladataikat önállóan is megoldhatják, vagy koordináló szervezetet hozhatnak létre. Eddig 5 koordináló szervezet jött létre, amelyek csaknem az összes érintettet, mintegy 500 céget tömörítenek.  

 

A rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében a gyártóknak a hulladékok begyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos költségekre pénzügyi biztosítékot kell képezniük, amennyiben nem csatlakoznak valamelyik koordináló szervezethez. A koordináló szervezetek esetében az alaptőke (75 millió Ft) szolgálja ezt a célt.

 

Az elektronikai termékdíj tavaly januári életbelépése is jótékony hatással volt a berendezések újrafeldolgozásra. Azok a cégek ugyanis, amelyek teljesítik a begyűjtési, hasznosítási kötelezettségüket mentesülhetnek a termékdíj megfizetése alól.

 

Tavaly 180 ezer tonna ipari és intézményi elektronikai berendezést is forgalomba hoztak hazánkban. Jó hír, hogy új termék vásárlása esetén ezeket a készülékeket is kötelesek a gyártók és forgalmazók visszafogadni és hasznosítani.