Sérelmek a bíróság előtt

Akt.:
Dr. Székely László
Dr. Székely László - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – A XX. század leghányatottabb polgárjogi intézménye a nem vagyoni kártérítésé, amit mára a sérelemdíj váltott fel; Magyarországon 1953-ban száműzték a gyakorlatból, mondván, a szocialista elvekkel nem fér össze, majd 1977-ben mégis bevezették, de csak testi sérelmek, egészségkárosodás esetén alkalmazták – többek között ez derült ki a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának pénteki konferenciáján, ahol a személyiségi jogokhoz, a gyűlöletbeszédhez kapcsolódó perekről is szó esett.

A kártérítés esetről esetre való jogalkotás – mondta dr. Székely László, az ELTE adjunktusa a DE jogi karán annak érzékeltetésére, milyen változatos szempontok alapján kell döntést hoznia egy bírónak ilyen ügyekben.

A sérelemdíj tárgyú eljárások esetén a legfontosabb változás, hogy nem kell külön bizonyítani a nem vagyoni károkat; vagyis hogy a felperes „összeomlott, vizelettartási problémái lettek és pszichiátriai kezelésekre jár” – mutatott rá dr. Székely László, hozzátéve, hogy ez egyébként megalázó procedúra volt. Ma a gyakorlat úgy tekinti, hogy ha valakit jogsértés ért (pl. megrágalmazták), az természetszerűleg lelkileg is megviselte.

Elhangzott: nálunk a legmagasabb sérelemdíjat, 7,6 millió forintot Alföldi Róbertnek ítélték meg, akiről egy bulvárlap szalagcímben nagyon durva dolgot állított. Ennek kapcsán az előadó elmondta, hogy a kártérítés célja kettős; a hasonló esetek megelőzését valóban szolgálhatja, ugyanakkor kérdéses, mennyire tudja helyreállítani az eredeti állapotot.

Bírálta az új ptk-t dr. Tóth Gábor Attila, az Alkotmányjogi Tanszék docense abból a szempontból, hogy szerinte indokolatlanul korlátozza a szólásszabadságot, illetve úgy véli, a bíróknak igen kreatív jogértelmezést kell alkalmazniuk, hogy döntéseikben egyenlőséget tudjanak tartani a szólásszabadság és az egyéni autonómia szempontjai között. A Charlie Hebdo szatirikus lapot ért terrortámadás kapcsán rámutatott: míg sokan szolidaritásukat fejezték ki és a szólásszabadság védelmére keltek, nálunk a kormányzópártok képviselői egy vallásgyalázást tiltó törvénytervezet benyújtását jelentették be. Ilyen törvényünk azonban van, a további szigorítás a szólásszabadságot nem védené, hanem szankcionálná – tette hozzá. – A nemzetközi jogban is vita van arról, hogy egy közösség tagjai igényelnek-e védelmet, és hogy mikor kell beavatkozni az érdekükben. Kérdés, kit és mennyire sért egy-egy kijelentés, a jognak ugyanis nincs durvasági mércéje – mondta. Arra is rámutatott, hogy a föld „keleti részén” (beleértve a volt szocialista országokat) a jog elsősorban a többséget védi. Így például amikor egy török író azt mondta, népe a történelem során örményeket és kurdokat irtott, otthon jelentős kártérítést kellett fizetnie a törökök megsértése miatt.

– A rendszerváltás egy sajtó helyreigazítási perrel kezdődött, amit a Fidesz indított egy lap ellen, aki kétségbe vonta, létező szervezet-e. A bíróság meg volt lőve, végül úgy döntött, a felperes nem rendelkezik jogképességgel – ezzel le is zárult az ügy – mondta dr. Pataki Árpád, a Kúria bírája. A személyiségi jogi perek eleinte arról szóltak, kinek az apja volt ávós, majd arról, hogy a miniszter gyereke fegyverkereskedő-e és van-e szállodája (ekkor ítélték meg hazánkban az első, 1 millió forint fölötti összegű nem vagyoni kártérítést). A következő szakaszban a bulvárhírek jöttek – sorolta az előadó. Megjegyezte, bár a politikusok tudomásul vették, hogy másoknál jobban kritizálhatók, T. József egykori miniszter jegyzőkönyvbe mondta: a közéleti személyek mellett van egy extra kategória, Kossuth, Rákóczi meg ő maga…

Pataki Árpád felidézte, hogy 1998 után, a Fidesz-bányák ügyén alakult ki az a fogalom, hogy valamihez „közeli” cég, ezt azóta is használja a magyar sajtó, így már véleményt megfogalmazva.

A perek gyakran hozzájárulnak a jogfejlődéshez, mint például Hajdú Péter és Puzsér Róbert ügy, utóbbit a napokban marasztalta el a bíróság, mert „szarkupacnak” nevezte a tévést. Debrecen egykori polgármestere pedig rekordot tart: néhány éve egyszerre 110 újságcikk miatt indított sajtópert.

HBN


Szakmai konferencia az új Polgári Törvénykönyv kihívásairól
Debrecen – A sérelemdíj volt az egyik központi témája az április 10-én, pénteken a Debreceni Egyetem Jogi Karán tartott konferenciának.








hirdetés