„Segíts, hogy magam csinálhassam”

„Segíts, hogy magam csinálhassam”
Debrecen – A barátságos szobában színes eszközök, a polcokon feliratok, a falakon az évszakok neve és szimbólumai, a szőnyegen betűk, kellemes háttérzene – hét, középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének szolgálatában.

Béres Mária, a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógusa 2006 óta – második éve – foglalkozik ezekkel a gyerekekkel, mégpedig a Montessori-módszert követve. Kis tanítványai közül már többen húsz betűt ismernek – nyomtatott és írott változatukat is –, összeadnak, a tízes számkörön belül különbséget tesznek a páros és páratlan számok között – noha a második évben még nem kellene mindezt tudniuk, sokkal előrébb tartanak, mint amivel a hagyományos tanmenet számol. A betűket például a harmadik évben szokták elkezdeni tanítani az ilyen fogyatékosságú gyermekeknek. A csoportban két autista kisfiú van, ketten Down-szindrómásak, egy kislány pedig mozgássérült is, és összességében mind a heten értelmi fogyatékosok.
Béres Mária általában mindegyikükkel külön foglalkozik, de a gyerekek egymást is segítik – tudtuk meg a gyógypedagógustól, aki az egyéni foglalkozást azért tartja eredményesebbnek, mert a gyerekek eltérő fejlettségi szinten állnak, így az adott ismereteket is különböző időpontokban képesek elsajátítani. Környezetük rendben tartásával – porszívózással, mosogatással – mindenki próbálkozik, kisebb-nagyobb sikerrel – tette hozzá.

Csend és nyugalom

Amíg a szoba egyik sarkában beszélgettünk, a gyerekek meglepően fegyelmezetten, csendben végezték feladatukat. – Maguk szabják meg, mivel szeretnének foglalkozni; a nyitott polcrendszer az eszközökkel rendelkezésükre áll, s szabadon mozoghatnak – mondta el Béres Mária.
E módszert eredetileg sérült gyerekeknek találta ki, később alkalmazta azt ép diákokra Maria Montessori. Béres Mária tehát visszatért a „gyökerekhez”. A pedagógus keveset beszél, a gyermek áll a középpontban, lehetővé téve, hogy önmaga ismerje meg a dolgokat. A módszer alapelve: „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam.” Az, hogy milyen tempóban haladhatnak, és meddig juthatnak el, fogyatékosságuk súlyosságától függ.

A munkája a hobbija

Béres Mária tizenkét esztendeje dolgozik a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, korábban óvónőként tevékenykedett – egészséges gyerekekkel. Ma már cikkeket publikál a Montessori-módszer alkalmazása során szerzett tapasztalatairól, előadást tartott például a Debreceni Pedagógiai Napokon, a hajdúböszörményi főiskolai karon és a gyógypedagógiai főiskolán. Látszik: szereti csinálni. Mint mondta, a munkája a hobbija.


Minél több érzékszervvel

– Már az első évfolyamon is mérhető e módszer hozadéka – jegyezte meg Szabó Imre, a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója. – A Montessori-módszert leginkább óvónők alkalmazzák – folytatta. – Örülök mindenfajta kezdeményezésnek, s az anyagi lehetőségekhez mérten próbáltuk beszerezni a szükséges eszközöket. A fejlesztés annál eredményesebb, minél több érzékszervet meg tudnak „mozgatni”, s a Montessori-módszer lehetőséget kínál erre. Ma már egy másik kolléganő is e módszer szerint foglalkozik csoportjával – fűzte hozzá az igazgató.