Salt ügynök – Sótlanul a film sem ehető

Angelina Jolie
Angelina Jolie
Evelyn Salt CIA-ügynökként tengeti mindennapjait, mikor is egy szovjet disszidens jelenik meg az ügynökségen és közli, hogy Amerika tele van Oroszországban nevelkedett és kiképzett alvóügynökökkel, akik egyike történetesen a már fent említett hölgy, aki titkon épp az orosz elnök életét tervezi kioltani.

Salt azt mondja, nem kém. A CIA-sek azt mondják: hát nem tudom, nem tudom, gyanús! Hallgassuk csak ki, de ízibe! Salt ezt nem hagyja, menekülősre veszi a figurát, a többiek meg utána.

Sokat rohan meg puffogtat, meg van férje is, aki szőrén- szálán eltűnik. Majd jönnek a „váratlan” csavarok, azt hiszem, körülbelül három vagy négy összesen, majd egy befejezés, ami nyitva hagyja a történetet, felcsillantva egy második rész lehetősségét.

 

Valószínűleg, ha Angelina Jolie egy fél pár zokniról tartana másfél órás értekezést, azt is élveznénk mi nézők. Valószínűleg a Salt ügynök készítői is így gondolták ezt, és erre alapozták a film sikerét, mert a főszereplőnő nélkül ez sajnos csak egy nagyon lagymatag B- kategóriás alkotásnak tetszene.

A klasszikus kémfilm műfaját szerette volna Philip Noyce és csapata modernizálni, ami csak részben sikerült neki. Nem arról van szó, hogy nincs benne akció, vagy látványos jelenetek, netán fordulatosnak szánt cselekményvezetés (ami sajnos egy kissé kiszámítható lett), hanem, hogy az egész valahogy összességében nem működik. Nem hatásos, nem eredeti, az emberben kábé nulla feszültséget kelt. Mondhatnánk: sótlan és ízetlen.

Angelina remekül érzi magát a szerepben, persze nem csoda, nem idegen tőle a karakter. Többnyire hiteles, jó a színészi játéka. Még a teljesen nonszensz akciójeleneteket is elhisszük neki (akárcsak a Wantedban, Tomb Raiderben). Valószínűleg, ezért is nézhető a mozi. Bevallom, erőltetem az agyam, melyik jelenetet emeljem ki a filmből, de nem igazán jut eszembe semmi. Az egész történet az ALIAS-ra hajaz, ami egy remek sorozat, és semmi szükség rá, hogy végignézzük most egy másik szereposztásban is.

Talán a legjobbak a visszaemlékezős (esküvőre, megismerkedés a későbbi férjjel) jelenetek, na meg persze Angelina férfivá alakulása, mint NATO- tiszt.

Szívesen írnék még róla akár méltató, akár kritikus szavakat, de nem lenne miről.

-Makai Judit-