Árulkodó jelek

Hétvégén célzottan indultunk bevásárolni a miskolci Corába. Konkrétan azzal a céllal, hogy megnézzük: mi folyik az áruházban, s milyen következtetéseket vonhat le az egyszerű vásárló, s bizony nem töltött el örömmel, amit láttunk.

Uri Mariann jegyzete.

Többfelé üresen árválkodó polcok, máshol éppen csak annyi termék, hogy a polcok széleit megtöltsék, hátul azonban csak az üresség…

Azt már meg sem említem, hogy megint mindent máshol lehet megtalálni, mint ahol megszoktuk, az azonban kirívó volt, hogy azokban a sorokban, ahol nyitástól ugyanazok a termékek kaphatók, s továbbra is azokat hirdeti a tájékoztató tábla, chipsek vették át az üvegek helyét. Sok helyen botlik dobozokba az ember – feltehetően azért, mert nincs annyi termék, amivel megtölthetnék a polcokat, s emiatt az egyébként raktárban helyet kapó nagyobb darabokat kicipelték az eladótérbe.

Az is feltűnő, hogy azok a kis pultok, ahol korábban többek között kávét, teát, süteményt vagy egyéb finom falatokat készítettek helyben és kóstoltattak a vásárlókkal, most ugyancsak üresen árválkodnak. Holott korábban alig lehetett odaférni azokhoz. No és persze a piszok, a rendetlenség – ezek is idegenek voltak néhány hónappal ezelőtt az áruháztól.

S ezek a jelek bizony árulkodnak. Mégpedig arról, hogy valami nagyon nincs rendben a Corában. De úgy is fogalmazhatnék: nem zörög a haraszt, ha…