A beleki táborban készülő Loki előbb a cseh Jabloneccel meccselt vasárnap délután, majd a kazah futball reprezentánsa, az Irtis volt a debreceniek ellenfele.

Vélhetően a csehek már néhány nappal korábban megérkeztek Törökországba, vagyis régebb óta lehetnek távol az otthonuktól és a szeretteiktől, mert az ország labdarúgására egyáltalán nem jellemző módon olykor “pokrócként” viselkedtek. A feszültnek tűnő zöld-fehérek kétszer is kakaskodni kezdtek, egyikük csúnyán vissza is rúgott a DVSC csatárának, Eugene Salaminak – tehette, mert a játékvezető éppen másfelé nézett.

A hajdúságiak becsületére legyen mondva, hogy egyáltalán nem ültek föl az ellenfél provokációinak, de amikor kellett, határozottan felléptek csapattársuk védelmében, nem feltétlenül a gárda legrobosztusabb tagjai…

A lokisták nem hagyták magukat, sem egymást, ami a megfelelő mentális állapot és a csapategység egyik csalhatatlan jele.

Tamás Nándor

Lehangoló, ahogy a színházigazgatói székfoglaló után utcai tüntetéseken vezették le a felgyülemlett feszültséget, elszomorító, amint az őt ért vádakat kerekperec visszautasította az élcelődések céltáblájává vált közjogi méltóság. Még ízlelgetjük, miszerint a 43. Filmszemle politikai felhangoktól sem mentes.

Csak nézünk, mint a moziban. A tehetetlenül sodródó kisembereket nagyon megvezetik.

A fizetések javarésze fájdalmasan kevesebb lett, arcokra fagyott a mosoly a hó elején. Miközben a családi kasszákban tátongó űr keletkezett, lassan, de biztosan és látványosan kúsztak fel az árak, amivel egy szimpla bevásárlás során húsbavágó a szembesülés.

Az ígéretből kifogyhatatlan földet mostanság sűrű hó borítja. Csontig hatoló, fagyos a hangulat az országban. Pusztán az nem vesz róla tudomást, aki nem akarja.

Csak nézünk, mint a moziban. A vetítés megy ezerrel. A csattanót kivárjuk. Addig is a film pereg tovább…

- Ladányi Tóth Lajos -

Ötletesen az m1 misztikus és puritán formát adott az egész hacacárénak. „A Dal” címmel hirdette meg a seregszemlét, s az első elődöntő már mögöttünk is van. A szűkített fogalom persze ez esetben kizárólagosan a „pódiumműfaj” pökhendi megjelölése, holott a témához értők tudják, hogy másról van szó. Mint Kovács Endre, a Világirodalmi lexikon második kötetének remek esszéjében megfogalmazza: „a dal legtágabb értelemben olyan műfaji gyűjtőfogalom, amelynek körébe énekhez-dallamhoz kapcsolódó, illetve énekelhető versek tartoznak.” Heine például egyenesen ilyen címmel tette közzé híres versgyűjteményét: Dalok könyve. Hát a tévé-tolongás nem erre utal.

Nem tisztem a bemutatott művek értékrendje felett tűnődni, megtette azt az érdekesen összeválogatott zsűri. Legjobb tudásuk szerint döntöttek – ami így, első hallásra elég szűk határok között mozog –, s három „dal” általuk, a negyedik pedig a közönség „esemeseinek” a válla hegyén lépett a döntőbe. Biztos ott a helyük, bár engem nem ők, hanem a szaktekintélyek frappáns rögtönzései szórakoztattak leginkább. Már tisztesség ne essék szólván, volt, aki egy egyenes mondatot nem tudott összehozni, más meg a nyertesek – egyelőre – „ivar-arányát” tette szóvá, mondván, hogy a három nyertes közt senki sincs a gyengébb nem képviselői közül. Majd legközelebb – s ezt már én teszem hozzá, bár, ha a második eresztésben is efféle „mesterdalnokokhoz” lesz szerencsénk, aligha térünk haza éremmel Azerbajdzsánból.

Összegzésként: nem rossz móka egy ilyen „sztár-összecsapás” a televízióban. Nemcsak a szuperlatívuszok, de a „kedvencek” is helyükre kerülnek, s lehet némi fogalmunk, hogy mire számíthatunk. S ha netán még Petőfi is hallgatná őket, összerántaná a szemöldökét, s odapörkölné nekik: „Dalaim, mik ilyenkor teremnek – Villámlási haragvó lelkemnek!”

Boda István

istvan.boda@naplo.haon.hu

Különleges tudomány a meteorológia. Művelői bonyolult számításokkal valószínűsítik, hol, mennyi csapadék lehet, hány fokot mutat majd a hőmérő, mekkora szél várható – tehát mindazt ami azt a fizikális közeget jellemzi, amelyben életünket töltjük. A tudományág természetéből adódóan, mivel végeredménye valószínűséget mutat, a jelenlegi tudásszintünkön nem lehet pontos. Hülyeséget nem akarnak mondani, a lakosságot nem szeretnék félrevezetni, sőt, a pánikhangulat keltése is távol áll tőlük. Ezért csak akkor mondják meg, hogy mekkora hó, milyen meleg vagy hideg várható, ha már az a számításaik alapján tudható. Ezzel szemben az önjelöltek között mindig is lesznek olyanok, akik a hasukra csapnak, és megmondják a tutit! Mit megmondják, ki is teszik a világhálóra, ahonnan ez, az, amaz leveszi, leolvassa és terjeszti. És innentől kezdve mondhat bármit a meteorológia tudományának avatott művelője, az csak magyarázkodásnak hat. Legtöbbekben annyi marad meg, hogy a meteorológus nem tudta, gipszjakab meg tudta! Még akkor is, ha gipszjakab igen messze jár a valóságtól.

Több tiszteletet, több alázatot a tudománynak! – ez a minimum, amit kérni lehet. És ez nem csak a légkörtanra vonatkozik. Olyan időt élünk, amikor bizonyos területeken büntetlenül lehet kóklerkedni mindaddig, ameddig abból valakinek, valakiknek káruk származik. Káruk, leginkább anyagi káruk. A tudomány pedig leginkább soha nem az anyagiakról szólt. Mint ahogy nem lehet forintosítani vagy emberéletben mérni a tudást, éppen úgy nem lehet ezt megtenni az erkölcsi rombolással, erkölcsi kárral. És a tudás, a tudomány méltó megbecsülésében és elismerésében mikor lehet előrelépés? Csak akkor, ha egyéb területen is helyükre kerülnek a dolgok.

Kovács Zsolt

Az óceánon túl sem rózsás a politikusok imázsa. Nyugaton is nyomon követik jólétük alakulását, viszont a választók megértőbbek a tehetősebbekkel szemben. Természetesnek tartják, hogy egy ország vezetését nem érdemes olyanra bízni, aki saját boldogulását sem képes megteremteni. Jól hangzó demagógia: a nincstelen politikus őszintén képesebb a polgárokkal való együttérzésre. Mi viszont aligha érjük be a fentről sugárzó szolidáris rokonszenvvel. Osztozni szeretnénk a vagyongyarapodásban is, nem csak a ránk rótt nehézségekben.

Ha ránk nehezül az előrejelzett, vastagsága miatt akár bénító hatással bíró fehér csapadék, akkor tényleg sokat segíthet az idejében megalapozott résen levés.

- Fábián György -