A rendőrség közlése szerint kora hajnalban kérték a szülők a rendőri segítséget a XXI. kerület Óvoda utca egyik társasházi lakásába, mert 31 éves fiuk súlyosan bántalmazta őket. A fiatalember hirtelen jött dührohamában összetörte a lakás bútorzatát is.
    A helyszínre érkezett kerületi járőröknek a negyedik emeleti ablakból a segítséget kérő apa ledobta a kulcsot, és tájékoztatta őket, hogy fia a lépcsőházba ment és kés van nála.
    A rendőrök a szűk lépcsőházban találkoztak egy feltűnően zavartan viselkedő férfival, aki egy kerékpárral a kezében jött le a lépcsőn. A rendőrök intézkedés alá vonták, de a férfi az együttműködés helyett, azonnal, minden látható indok és előkészületi jelek nélkül a járőrökre támadt. A nála lévő kerékpárt a rendőrökre dobta, majd ütni és rúgni kezdte őket. A pillanatok alatt kialakult dulakodás közben megszerezte az egyik rendőr leesett könnygázspray-jét és annak tartalmát a rendőrökre fújta.
    A rendőrség közlése szerint a járőrök testi kényszer alkalmazásával megtörték a felbőszült, önuralmát vesztett férfi ellenállását és megbilincselték. Az őrjöngő férfi az intézkedés után láthatóan rosszul lett, a közben segítségként odaérkező további rendőri erők azonnal mentőt hívtak hozzá, a bántalmazott szülőkhöz és láthatóan sérült kollegáikhoz.
    A zavart férfiról levették a bilincset, ruházatán könnyítettek és megkezdték az elsősegélynyújtást.
    A országos mentőszolgálat kiérkező munkatársai megkezdték a zavart férfi orvosi ellátását, aki a mentőautóban életét vesztette. 
    A további kiérkező mentőegységek egy rendőrt a helyszínen láttak el, két rendőrt sérüléseik miatt kórházba szállítottak, kivizsgálásuk, ellátásuk, sérülésük fokának megállapítása jelenleg is tart.
    A mentőszolgálat munkatársai a zavart fiatalember által bántalmazott szülőket szintén kórházba szállították.
    Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

-MTI-

    Mint mondta: a söralátét méretűnek nevezett adóbevallási nyilatkozat bevezetésével az adózók zöme számára nem lettek egyszerűbbek az adózás szabályai, de még nagyobb baj, hogy az új személyi jövedelemadó rendszer nem teljesítette feladatát: nem élénkíti a gazdaságot, nem növeli a fogyasztást, nem teremt munkahelyeket. 
    Az MSZP szerint az adórendszer “ésszerűtlenségét” fel kell számolni, ezért javaslatuk egyik leglényegesebb eleme az adózás rendszerének, illetve módjának megváltozatása. 
    A párt álláspontja szerint a személyi jövedelemadózásban kétkulcsos progresszív adórendszerre van szükség – mondta Tukacs István, hozzátéve: vissza kell hozni a tőkejövedelem magasabb adózását, a vállalkozások helyzetén pedig nem adóágon, hanem járulékágon kell könnyíteni.     A szocialista képviselő megjegyezte: a kormány azt ígérte, hogy a 2012-es személyi jövedelemadózás rendszere egyszerűsödik és senki számára nem okoz veszteséget. Ehhez képest szerinte a 2012-es adószabályokról kiderült, hogy kétkulcsos, bonyolult, és a gazdaságot gátolja. A kormány egykulcsos adórendszerről beszélt, azonban az adózási szabályok, két kulcsot takarnak 202 ezer forintig 16 százalékos, e felett egy 20,3 százalékos kulcsot.     Ezen felül az új adórendszer bonyolultabb – mondta Tukacs István, kifejtve: a kiskeresetűtől elvett pénzt a vállalkozók útján akarják visszaadni, úgy hogy a vállalkozók kevesebb adót fizetnek. Ez a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy a vállalkozásokat kényszerítik: amennyiben nem emelnek bért, nem indulhatnak különféle pályázatokon. A vállalkozók tanácstalanok, hiszen jelenleg “az üzlet sem megy”, a vállalkozások többsége jobb esetben is csak stagnál.     Az MSZP szerint: ahogy a söralátét szövegben, “benne rejlik az adórendszer minden abszurditása”, úgy a rendszer működtetésében is benne rejlik a “kormány politikai csökönyössége”, hogy ahhoz is ragaszkodik, ami nem működik – fogalmazott a képviselő.     Kérdésre válaszolva a képviselő kifejtette: az MSZP szerint akinek magasabb a keresete, annak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a költségvetéshez. Mint kifejtette: meghúznának egy például évi ötmillió forintos jövedelemhatárt, amely alatt 16 százalékos kulccsal, fölötte pedig sávosan 30 százalék feletti adókulccsal adóznának az emberek. Ugyanakkor nem gondolják, hogy a kétkulcsos adózás önmagában elegendő lenne, ezt a javaslatot a rendszer egészét vizsgáló és kezelő gazdaságélénkítő csomag részeként lehet értelmezni – tette hozzá Tukacs István. 

-MTI-

Az MTI-hez szombaton eljuttatott összefoglaló jelentés szerint a kormánybiztosi hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) közösen 21 vizsgálatot indított, amelyből kettő – a békéscsabai MÁV-csarnok építése, valamint a MÁV Informatika Zrt. jogügyletei – még nem fejeződött be, hat esetében azonban már a feljelentés is megszületett: ezek között van a MÁV Hajdú Kft. üzletrészének értékesítése, a gépészeti üzletág Istvántelekre telepítése, a békéscsabai körfűtőház hőtechnikai munkálatainak kivitelezése, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. átvilágítása, két szolnoki ingatlan értékesítése, valamint három vasútvonal villamosítása. A motorvonatbeszerzés, a budapesti, Andrássy úti ingatlanok értékesítése, valamint a Könyves Kálmán körúti ingatlanbérlés ügyében még további egyeztetések szükségesek, ám ezekkel kapcsolatosan is feljelentések várhatóak – jelezte Budai Gyula.

Az elszámoltatási kormánybiztos szerint bűncselekmény történhetett a PanTel Zrt. üzletrészének, valamint a MÁV Multiszolg Kft. üzletrészének értékesítésével összefüggésben is, ám elévülés miatt ezek esetében már indokolatlannak tartja feljelentést tenni.

Hat ügyben – a Resti Zrt. és a MÁV Cargo értékesítésével, az Eurometro Kft. részvényeinek eladásával, a MÁV Jegynyomda Kft. üzletrészének, valamint a Debreceni Járműjavító Kft. üzletrészének értékesítésével, továbbá a Carpathian Cargo s.r.o. üzletrészének eladásával kapcsolatban – nem állapítottak meg jogi következményeket – tájékoztatott.

Budai Gyula azt írta: az ellenőrzések 15 esetben állapítottak meg olyan lényeges, az egész ügylet gazdaságosságát, illetve célszerűségét is kétségbe vonó szabálytalanságokat, valamint hanyag, átgondolatlan és megalapozatlan vezetői döntéseket, amelyek összességében 14,7 milliárd forint vagyoni hátrányt jelentettek a MÁV-nak. Álláspontja szerint ennek az összegnek a jelentős részét büntető- vagy polgári eljárásban visszakövetelheti és vissza is szerezheti az államkassza.

Hozzátette azt is: hatmilliárd forint esetében a feltárt tények azt mutatták, hogy az ügyletben közreműködők, illetve döntési jogosultsággal rendelkezők a vagyoni hátrányt tudatosan intézték elő, ami megalapozza az érintettek büntetőjogi felelősségét.

Példaként említi a MÁV három vonalának villamosítása ügyében létrejött koncessziós ügyletet, amelyben – mint írta – a koncessziós társaságnak 4,4 milliárd forintot ellenszolgáltatás nélkül fizettek ki. “A megkötött szerződés alapján már annak aláírásakor egyértelmű volt a felek előtt, hogy a koncessziós partnernek tényleges tevékenységet nem kell ellátnia. A felek szándéka valójában egy beruházás megvalósítására, illetve azzal összefüggésben a vonatkozó jogszabályi előírások megkerülésére irányult” – fejtette ki.

Az ingatlanügyekre kitérve a kormánybiztos azt írta: úgy kezdődött meg az alkalmazottak elhelyezésére szolgáló ingatlanok (Andrássy út 66., Teréz körút 62.) értékesítése, hogy az új székház ügyében nem született döntés, így a MÁV az ingatlanok visszabérlésére kényszerült. Összegzése szerint az ingatlanügylet miatt több mint hárommilliárd forintos többletköltség terhelte a MÁV-ot.

- MTI -

A beruházás részben pályázati támogatásból, részben pedig banki finanszírozásból valósult meg. Az Európai Unió 35-50 százalék közötti támogatást biztosított az alapberuházás megvalósításához.

A komplexumban már átadták a 4.000 négyzetméteres üzemcsarnokot, az ezer négyzetméteres irodaházat, valamint egy 240 négyzetméteres inkubátorházat. Utóbbiban a csokoládégyártáshoz szükséges kutatás-fejlesztési feladatok mellett az édesipartól független, ám a környék szempontjából fontos projekteket is végeznek majd, mint például az ivóvíz minőségének ellenőrzését. A területhez kapcsolódó 3-4 ezer négyzetméteres logisztikai bázist nyáron adják át.

Torma Veronika elmondta, hogy a társaság megkezdte a gyártósorok beszerzését, így nyár elején elindulhat a próbagyártás. Az üzem kapacitása napi 50 tonna lesz.

A teljes egészében magyar tulajdonosi körrel rendelkező Happy Chocolates Zrt. célja, hogy a minőségi csokoládégyártás mellett új munkahelyeket teremtsen, és fellendítse a térség gazdasági helyzetét – nyilatkozta a kommunikációs igazgató.

A tervek szerint a társaság a termelés beindításával 100 új munkahelyet teremt.

A Happy Chocolates az idén 1 milliárd forint alatti árbevétellel számol, hosszú távon céljuk a hazai piac teljes csokoládéigényének lefedését követően a sikeres nemzetközi piaci jelenlét.

Torma Veronika elmondta, hogy a meglévő kereskedelmi csatornákon keresztül történő értékesítésen túl terveik között szerepel az ipari park területén belül egy édesipari – csokoládémúzeum megépítése, valamint egy helyi kiskereskedelmi egység megnyitása és egy bemutatóterem létesítése. Saját kereskedelmi lánc kialakítását egyelőre nem tervezik.

- MTI -

Borsa Csaba őrnagy közlése szerint a jobb körülmények reményében sok olyan menekült próbál meg bejutni Magyarországra, majd továbbutazni Nyugat-Európába, aki korábban Szerbia határhoz közeli részén várt kedvezőbb átjutási alkalomra.

Ezek az emberek olyan mértékben el vannak keseredve, hogy minden alkalmat megragadnak, hogy bejussanak az unió területére. Addig rendszerint falvak szélén, temetők mellett húzták meg magukat. A pénzük folyamatosan fogyott, a farkasordító hideg pedig kibírhatatlan megpróbáltatást jelentett a számukra. Nyugaton viszont olyan szociális ellátórendszerbe kerülnek, amely hazai mércével mérve kiváltságos helyzetet kínál nekik – jegyezte meg. Hozzátette: a pénzszűke valamelyest változtatott az illegális migráció eszköztárán.

Az utóbbi hetekben tapasztalták, hogy a migránsok 10-15 százaléka “önerőből” vág neki a határnak. Sokakat kétszer-háromszor már visszaadtak Szerbiának, és nincs pénzük újból megfizetni az embercsempészek szolgáltatásait. A migránsok anyagi forrásainak kimerülését mutatja, hogy sokan nem Bécsig fizetik meg a szállítást, megelégszenek azzal, ha átjuttatják őket az osztrák határon.

A brit, a francia és az olasz bevándorlási politika szigorodása miatt mindinkább Ausztria válik az útra kelők “álomországává”, ahová akár azért is szeretnének eljutni, hogy néhány évig ott éljenek, pénzt keressenek, esetleg abból hozatva maguk után családjukat.

Ez a megoldás olcsóbb is, mint például a Nagy-Britanniába utazás. Szabadkától a Brit-szigetek előszobájának számító franciaországi Calais-ig 6-8 ezer euróért visznek el egy embert a csempészek, míg Bécsbe már 2-3 ezerért el lehet jutni – tette hozzá.

Borsa Csaba megjegyezte: az alacsonyabb árnak azért van jelentősége, mert gyakori, különösen az afgánok körében, hogy egész családok kelnek útra. Ezek pedig sohasem saját erejükből, hanem megfizetett “szakemberekkel” intéztetik nyugatra jutásukat.

Szólt arról is, hogy a szerb-magyar határ vesztett vonzerejéből a menekültek szemében, mivel szeptembertől osztrák határrendészek is részt vesznek az ottani forgalom ellenőrzésében. A migránsok zöme Románia felé “kerül”, de már látják annak jeleit, hogy Horvátország irányába alakulhat ki egy újabb útvonal.

- MTI -

Készültségben a hajók

A szakemberek egyébként folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat és ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén.

ÉM-SZB

A pártelnök beszámolt még róla, hogy a menet tagjai nap közben rövid időre megálltak a 90-es kilométerkőnél, ahol köszöntőt mondtak a most 90. születésnapját ünneplő Göncz Árpád volt köztársasági elnökre.

ÉM-SZP

Mezőkövesd: Fidesz-MSZP hólapátcsata

Mezőkövesd – Az éhségmenet tagjait hómunka várta.

Munkát és kenyeret kaptak a belügyi államtitkártól Mezőkövesden a tiltakozó menet részvevői

Mezőkövesd, 2012. február 7., kedd (MTI) – Munkával és kenyérrel várta Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára kedden Mezőkövesden a “Munkát, kenyeret!” elnevezésű tiltakozó menet részvevőit, akik előző nap gyalog indultak el Miskolcról Budapestre.

Láng István elmondta, hogy a Tiszán kialakult jéghelyzetre tekintettel az irányító törzs utasítására szombat reggel 7 órakor három jégtörő hajó elindult a tokaji téli kikötőből a bordrogkisfaludi révjáróba, ahol a két kisebb jégtörőt a Bodrogból daruval kiemelik, és a partra teszik.

A két “kis jégtörő” haladását egy nagy teljesítményű jégtörő hajó segítette.

Közúti szállítással a tiszacsegei révjáróba viszik a két vízi járművet, hogy ezekkel is biztosítsák a jeges ár elleni védelmet – részletezte a szakember.

Hozzátette: a Tiszán jelenleg nyolc jégtörő hajóval dolgoznak, kiemelten figyelnek a tiszalöki és a kiskörei vízlépcsők üzembiztonságára.

Mint mondta, a jelenlegi intézkedés megelőző jellegű, amellyel felkészülnek egy esetlegesen levonuló jeges árhullám biztonságos levezetésére.

Láng István a dunai helyzet kapcsán elmondta, hogy szombaton 8 órakor a jégtörő VI. és a jégtörő XI. hajók elhagyták Magyarországot. Feladatuk a szerb-horvát közös Duna szakasz felügyelete a déli országhatár és Vukovár között. Erre azért van szükség, mert az ott esetlegesen kialakuló “jégdugó” visszaduzzasztása magyar területen is okozhatna árvízi elöntéseket.

A hajók térségbe vezénylése a magyar-szerb, és a magyar-horvát határvízi egyezményeknek megfelelően történt. A Duna Dunaföldvár-déli országhatár szakaszán szombat délután “áll össze” a jégtörő VII. a Győrből érkező Széchenyi jégtörő hajóval. A jégtörő hajók a szabályzat szerint csak párosan törhetik a jeget, nehogy valamelyik befagyjon és mozgásképtelenné váljon – magyarázta.

Megjegyezte: bevetésükről a helyzet mérlegelése után dönt az Országos Műszaki Irányító Törzs.

- MTI -

Egy 400 milliméter átmérőjű vezeték tört el, a helyreállítást nehezíti, hogy több vízakna tetejét fagyott hókupac borítja, ezek eltávolítása időbe telik – közölte a szóvivő.

- MTI -

    A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján – fűzte hozzá -, ha a Malévnál vásárolták a jegyet, a Malévhoz, ha utazási irodánál vagy jegyértékesítőnél, akkor ott kell bejelenteni az igényt, s ha bankkártyával fizetett, akkor a kártyát kibocsátó bankhoz kell fordulni. 
    Praktikus tanácsként javasolja a szakmai igazgató, hogy a levél röviden tartalmazza, hogy hol, mikor vásárolta az utas a jegyet, mikor, melyik járattal, hová repült volna. Mellékelni kell a jegy és a kifizetés megtörténtét igazoló bizonylat másolatát. Másolatát és nem az eredeti példányát – hangsúlyozta Nagy József. Egyszerűsítheti a visszafizetést a bankszámlaszám megadása. 
    Ha az utast egyéb kár érte a járat törlésével kapcsolatban, például a célállomás helyén már szállást foglalt és ezt kifizette, nem tudja lemondani vagy stornó díjat számítanak fel a lemondásért, akkor az utas ezt az igényét is érvényesítheti. A fogyasztóvédő egyesület azt javasolja, hogy amennyiben utazási irodánál vagy jegyértékesítőnél vásárolt repülőjegyről van szó, akkor a vásárlás helyén jelentse be igényét. Minden egyéb esetben forduljon a Malévhoz. Ezekben az esetekben is a fent már leírt írásos formát javasolja a fogyasztóvédelmi egyesület.
    A repülőjegy árának visszatérítésén kívül az utast az európai uniós szabályozás alapján kártalanítás is megilleti. Ennek mértéke: 1500 kilométerig 250 euró, 1500 kilométeren túl az EU-n belül, azon kívüli 1500-3500 kilométer között 400 euró, minden egyéb esetben 600 euró illeti meg az utast, akinek járatát törölték. Ezt az igényét a légitársasággal szemben tudja az utas érvényesíteni. Ebben az esetben is azt javasolja a Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület szakmai igazgatója, hogy az utas írásban jelentse be igényét.

-MTI-

“Ebben a kontextusban egyáltalán nem hangzott ez el” – cáfolta Kósa Lajos a riporter által felvetett lapértesüléseket, amelyek szerint Orbán Viktor a frakcióülésen puccsról és három lábon álló, őt elmozdítani akaró összeesküvésről beszélt.         ”A miniszterelnök úr arról beszélt, hogy milyen benyomása lehetett az embernek, vagy milyen benyomások érhették akkor, amikor összerakta azt a tényleg meglehetősen markáns támadássorozatot, amelyet a hazai ellenzék, a hazai sajtó szociálliberális része, az Európai Parlament szociálliberális része, az európai sajtónak egy része, az amerikai diplomácia, tehát, hogy így összeállva mit műveltek az ország ellen, nagyon sokszor mindenfajta tény figyelmen kívül hagyásával” – fogalmazott a Fidesz alelnöke.     Arra a kérdésre, hogy ezek szerint mégiscsak volt erről szó valamilyen kontextusban, Kósa Lajos azt válaszolta, arról, hogy “puccs lett volna a kormány ellen”, nem volt szó, “csak arról beszélt a miniszterelnök, hogy milyen benyomásai voltak abban a kontextusban, hogy akár, minthogyha valami komplett világösszeesküvés lenne Magyarország ellen”.     A Fidesz alelnöke egyben kétségét fejezte ki a lapoknak nyilatkozó, meg nem nevezett források hitelességét illetően.     A riporter felvetésére ugyanakkor, hogy ezt az információt több lapnak is – a hvg.hu-nak, a Népszabadságnak, a Magyar Nemzetnek, a Magyar Hírlapnak és az origónak is megerősítették – Kósa Lajos azt mondta: ismerjük azt jelenséget, hogy megjelenik egy bombasztikus hír, és senki nem akar lemaradni a hírversenyben, ezért akkor is ráerősít, ha “halvány fogalma sincs”, hogy így történt-e vagy sem.     Szerinte ez csak arra jó, hogy mindenki “erről a hülyeségről beszél”, miközben az ország életét érintő fontos kérdésekre kevesebb idő marad.     Pénteken Lázár János a Fidesz frakcióvezetője határozottan cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a magyar kormányt és személyét célzó puccskísérletről beszélt volna Orbán Viktor miniszterelnök Egerben, a Fidesz-KDNP évadnyitó frakcióülésén.     Orbán Viktor az ország sorsával foglalkozott beszédében, nem pedig személyes dolgokkal – jelentette ki a politikus.
    A Magyar Nemzetnek és a Népszabadságnak is megerősítették – mint azt pénteki számukban írták a napilapok – a hvg.hu azon értesülését, amely szerint a Fidesz-KDNP háromnapos frakcióülésén szerda éjjel a miniszterelnök beszélt a magyar kormányt és személyét célzó puccskísérletről.

-MTI-

“Nagyon sok, az európaiság iránt elkötelezett ember él, a többségünk ilyen Magyarországon. De az, amit tapasztalunk, az a viselkedés, az a bánásmód, az a nyegleség, az a bántó, sértő, inzultáló hangnem, ahogyan velünk és rólunk beszélnek, az bizony nem barátaivá tesz minket az Európai Uniónak és az európai gondolatnak, hanem inkább ellenfelévé” – fogalmazott a beszélgetés során kérdésre válaszolva a miniszterelnök.
        Vagyis az, amit ma Magyarországgal csinálnak, pont az ellenkező hatást váltja ki – tette hozzá a kormányfő.
        A politikus, aki a Fidesz és a KDNP egri kihelyezett frakcióülése alkalmából nyilatkozott a városi televíziónak, hangsúlyozta: az a helyzet, hogy bele akarnak szólni abba, hogy miként éljünk, de ebből nem kérünk, ezt a kérdést majd 10 millió magyar fogja eldönteni.
        Ugyanis kívülről akarnak nyomást gyakorolni arra, hogy a magyarok hogyan szervezzék az alkotmányukat, hogyan védjék meg a gazdasági érdekeiket, vagy hogy a bankokat is bevonják-e a teherviselésbe.
        Leszögezte, hogy az európai szabályokat betartjuk, de hogy nekünk mi a jó, azt nem tudják megmondani Brüsszelből, de ha meg akarnák mondani, akkor nagyon sokat ártanának az európai eszmének.
        Ezért – folytatta – arra szokta kérni az európaiakat: vegyék figyelembe, hogy ez egy tartással, önbecsüléssel rendelkező büszke nép.
        Gazdasági kérdésekről szólva azt hangsúlyozta: akkor lesz nyugodt, akkor lesz Magyarország biztonságban, ha legalább öt és fél millióan dolgoznak és fizetnek adót, miközben a kormányváltáskor mindössze 2,6 millió volt ez a szám.
        Ennek érdekében növelni kell a teljesítményünket, például a mérnökképzésben vagy az informatikai képzésben. Ugyanis az a “beteges” helyzet állt elő, hogy miközben szakemberhiánytól szenved a gazdaság, sok a munkanélküli.
        Ennek megfordítását szolgálja az a törekvés is, amely az általános- és a középiskolai képzés megújítására irányul. Ezért a jövőben kiemelt figyelemre számíthatnak az olyan tanárképzéssel is foglalkozó intézmények, mint az egri Eszterházy Károly Főiskola – emelte ki Orbán Viktor.
        Kérdésre válaszolva a kormányfő arról is beszélt, hogy nem elsősorban pénzkérdés az Eger és az M3-as autópálya között közvetlen összeköttetést teremtő gyorsforgalmi út megépítése, hanem a tervezés és az előkészítéssel kapcsolatos bürokrácia odázza el a beruházás megvalósítását. A források megvannak erre – mondta Orbán Viktor.

-MTI-

    Kisdi Máté elmondta: az ütközés miatt a személyautó sofőrje és egy utasa beszorult, őket a tűzoltók szabadították ki úgy, hogy még a járműben speciális eszközökkel rögzíteniük kellett a sérültek gerincét és végtagjait.
    A két embert a mentők kórházba szállították.
    A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-nek azt mondta, a jármű feltehetően megcsúszott, és ezért ütközött az oszlopnak.
    Az érintett útszakaszon nagy a torlódás.

-MTI-

    Peiper Károly közlése szerint a rendőrségi helyszenelés befejezéséig az érintett szakaszon szünetel a vonatközlekedés, és a közlekedési rend csak éjszaka áll helyre.

A kártalanítást és segítségnyújtást végzők közé – a Malév mellé – felveszi a Malév Air Tours Kft.-t és a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt.-t. A Malév Zrt. az utasok által viselt költségek elszámolásával, a Malév Air Tours Kft. és a Malév GH Zrt. – a kártalanítás érdekében – az általa harmadik személyekkel történő szerződéskötéssel összefüggő feladatokat látja el.

A módosítás megerősíti, hogy az a kiadás téríthető meg, amely a menetjegyek más járatra vagy járatokra történő átfoglalásával, vagy más járatra vagy járatokra történő menetjegy vásárlásával, illetve alternatív közlekedési mód igénybevételével vagy annak biztosításával kapcsolatosan merült fel. Megtéríthetők az érintett utasoknak azok a kiadásai, amelyek – a várakozási idővel ésszerű arányban – étkezés és frissítők igénybevételével vagy biztosításával, az ott tartózkodás szükséges, szállodai szolgáltatás igénybevételével vagy elhelyezéssel, továbbá az utasoknak a repülőtér és a szálláshely közötti szállításával kapcsolatosan keletkeztek.

MTI

Dr. Fazekas Sándor a sajtónak elmondta: körútjának célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti parkokban megőrzött természeti kincsekre. Ebből a célból minden hónapban más és más nemzeti parkot keres fel. Első állomáshelye az Őrségi Nemzeti Park volt, és most eljutott a Bükki Nemzeti Parkba is, ahol négyezer hektár – természetvédelmi szempontokat is figyelemebe vevő – megművelésére már kiírták a pályázatot.

ÉM-SZP

Gaál Áron elmondta, hogy a déli, délnyugati határvidéken nagyjából 10 centiméter, majd vasárnap újabb 5-8 centiméternyi friss hó hullhat. Az északi területeken csak kisebb hószállingózás valószínű, 1-2 centiméter hó eshet. A fővárosban sem várható jelentős mennyiségű hó.

Szombatra virradóra a vastagabb hóval borított helyeken mínusz 20, de máshol is mínusz 12, mínusz 17 Celsius-fok várható. Napközben mínusz 3, mínusz 10 fok lehet. Vasárnap a legalacsonyabb értékek mínusz 10, mínusz 17 fok körül alakulnak, délután 0 mínusz 8 fok valószínű.

A jövő héten átmenetileg kevesebb helyen lehet csak számítani kisebb mennyiségű havazásra, de borult lesz az ég, kevés napsütés várható. A jövő héten is erős éjszakai fagyokra kell készülni, de a sok felhő miatt némileg enyhébb lesz az idő, éjszaka mínusz 10 fok körül, nappal 0, mínusz 7 Celsius-fok körül alakul a hőmérséklet – mondta a meteorológus.

Az Országos Meteorológia Szolgálat honlapjának információi szerint szombatra Komárom-Esztergom és Veszprém megye kivételével az ország valamennyi megyéjében citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést rendeltek el az extrém hideg, illetve hófúvás miatt.

- MTI -

Az OSA Archívum rendezvényén a történész kiemelte: 1945 után a társadalom konzervatív hagyományokkal rendelkező része tele volt haraggal az előző, pártállami rendszerrel szemben, a történelemmel való szembenézés, “a kibeszélés” azonban elmaradt. Mint közölte, a konzervativizmus és a liberalizmus “búvópatakként élt tovább” a pártállam négy és fél évtizedén keresztül, ezen “búvópatakok” feltárására kutatási programokra van szükség.

Ferge Zsuzsa szociológus arról beszélt, hogy Göncz Árpád azon kevesek közé tartozik, aki megmaradt “igazságot kereső, írástudó” politikusnak, miközben “nem hagyta, hogy a különböző politikai táborok felhasználják”.

Úgy fogalmazott: Magyarország szerencséje, hogy Göncz Árpád államfőként elsőként tanácsolta, hogy a gyermekszegénység ellen tenni kell, a megindított program ellenére azonban 2009 óta folyamatosan romlik a gyermekes családok helyzete. A rosszhelyzetű kistérségekben a gyermekek kétharmada él szegénységben – mutatott rá.

Kis János filozófus arról beszélt, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, a magyar állam számára pedig minden polgára egyenlően fontos kell hogy legyen, a roma és a nem roma, a hívő és nem hívő, a zsidó és keresztény ember.

Kitért arra: Göncz Árpádból “megfoghatatlan és magától értetődő egyszerűség áradt”, aki “1946 és 1956 plebejus levegőjét hozta magával a harmadik köztársaságba”. Göncz volt az egyedüli az 1990 utáni köztársasági elnökök közül, akit a két politikai oldal megegyezésével választottak meg, a szembenálló politikai erők pedig akkor össze tudtak fogni a demokratikus alkotmány érdekében – tette hozzá.

Vásárhelyi Mária szociológus előadásában elmondta: “szembe kell nézni azzal a mentális és morális válsággal, amely a társadalom nagy részét szembeállította a liberalizmussal”. Kitért arra, hogy a társadalom politikailag és szociológiailag is szétszakadt, ennek alátámasztására egyebek mellett felhozta, hogy ma Magyarországon 200 ezer gyermek éhezik, és vannak olyan vidékek, ahol a tartós munkanélküliek aránya meghaladja az 50 százalékot.

Szólt arról is, “Göncz Árpádról elhittük, hogy jobban érzi magát a nép körében, mint a protokolleseményeken”, és népszerűségi indexe leköszönésekor megközelítette a 90 százalékot.

Miklósi Zoltán filozófus kiemelte: a jelenlegi legnépszerűbb politikusok mindössze a társadalom 30-40 százalékának támogatását tudják maguk mögött, ami mintegy a fele annak, amit Göncz Árpád nyert el az emberektől köztársasági elnökségének 10 éve alatt.

Véleménye szerint az 1990 utáni első három köztársasági elnök azért lehetett szélesebb körben elfogadott a társadalom körében, mert az emberek azokkal az eseményekkel kötötték őket össze, amelyek minden demokrata számára elfogadottak voltak – jegyezte meg.

Váradi Balázs közgazdász kitért arra, hogy a jelenlegi kormány az adócsökkentéssel “a gazdagok és a dolgozó felső-középosztály” pozícióját javítja, amitől “rakétaszerű növekedést” vár. Utalt arra is, hogy a kutatások szerint egy nemzetgazdaság teljesítményének növekedése vagy csökkenése nem feltétlenül jelenti egy párt politikai támogatottságának növekedését vagy csökkenését.

Az OSA Archívum szervezésében tartott konferencián a nap folyamán felszólalt mások mellett Kende Péter történész, Majtényi László alkotmányjogász és György Péter esztéta.

- MTI -

A párt pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője örömmel fogadta az MSZP ellene tett feljelentésének hírét, álláspontjuk szerint ez lehetőséget ad arra, hogy a nyilvánosság megismerje a teljes interjút.

Előzőleg az MSZP a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadása miatt feljelentette Gyöngyösi Mártont, a parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnökét. Steiner Pál szocialista országgyűlési képviselő tájékoztatása szerint a XI. és XXII. kerületi ügyészségen törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményeztek a Jobbik ellen, amiért Gyöngyösi Márton a párt politikusaként a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát, azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt.

Az ügy előzménye, hogy Gyöngyösi Márton hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, továbbra is vállalja a folyóiratnak tett kijelentéseit, amelyeket szerinte a The Jerusalem Post manipulálva idézett. Kijelentette, fenntartja, hogy Magyarországon és világszerte is virágzik az “izraeli etnobiznisz”, amely a holokauszt áldozatait használja fel, illetve azt is, hogy a holokauszt magyar áldozatainak számáról “vita van”.

A jobbikos politikus pénteken jelezte: a héten írásban kérte az újságtól az eredeti hangfelvétel nyilvánossá tételét, amit a főszerkesztő elutasított. Reményének adott hangot abban, hogy az ügyészség eléri, hogy a közvélemény megismerhesse az interjú szövegét a maga teljességében, így “lelepleződik a brit zsidó lap újságírói etikával tökéletesen ellentétes gyakorlata”.

A Jobbik az MSZP eljárási kezdeményezéséről szólva azt írta: abszurdnak és felháborítónak tartják, hogy egy olyan párt vádol, “amely a jelenleg hatályos alaptörvény értelmében a kommunista diktatúra minden emberellenes borzalmáért felelős Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja. Ilyen értelemben törvényességi ellenőrzési eljárást a jelenleg hatályban lévő törvények alapján az MSZP ellen kellene kezdeményeznie az ügyészségnek” – zárult a közlemény.

- MTI -

Az ügyészség a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa ügyében ez év januárjában 15 ember ellen emelt vádat, az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádirat szerint a Mal Zrt. egyes munkavállalói felelősek a közveszély előidézéséért és következményeiért.

Bánáti János szerint a médiában az elmúlt hetekben a vörösiszap-katasztrófa ügyében készült vádiratra, vagy “ügyvédi körökből” származó információkra hivatkozva megtévesztik a közvéleményt. A módszeresen kiragadott anyagokkal befolyásolják az embereket és az igazságszolgáltatást egyaránt – fogalmazott.

Az ügyvéd közlése szerint eddig azért nem reagáltak a híradásokban megjelent információkra, mert jelenleg
egyetlen ügyvéd sem ismeri a vádiratot, az egyedül az ügyészségnek és a bíróságnak áll a rendelkezésére.

Bánáti János példátlannak nevezte, hogy a szakértői bizonyítás során, az eljárás nyomozati szakaszában – ahol a védőknek és a terhelteknek lehetőségük van kérdéseket feltenni a szakértőknek – a benyújtott érdemi észrevételeiket “lesöpörték”. Szerinte az ügyészség, mivel meghatározott időre mindenképpen le akarta zárni a nyomozást, “áttolta” az ügy felderítését a bírósági szakaszba.

Korábbi híradások szerint egy eddig nem publikált szakértői vizsgálat kiderítette: a timföldgyár műszerei a vörösiszap-tározónál egy nappal az iszapömlés előtt jelezték a rendellenességet, a gátszakadás előtt másfél órával pedig vészjelzéseket adtak.

Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója erre reagálva a sajtóbeszélgetésen azt mondta: nem ismer olyan szakértői véleményt, amely nem úgynevezett ridegtöréssel – ez műszerekkel előre jelezhetetlen – magyarázza a gátfal tönkremenetelét. Szerinte, ha a nyomozati szakaszban jelezhették volna észrevételeiket a szakértőknek, sok állítás a fizikai, kémiai és matematikai törvényszerűségek miatt nem szerepelne a vádiratban. Példaként a csurgalékvízemelést szabályozó önműködő szivattyúkat említette, amelyek energiafogyasztása a katasztrófa napján 11 órától éppenhogy csökkent az előző órához képest, míg 11:45 és 12 óra között nulla áramfelvétel volt, tehát álltak, azaz nem jeleztek kritikus vízszintet. (A gátszakadás 12:14 órakor történt.) A szivattyúkezelő tanúvallomása tökéletesen egybevág az áramfelvételi görbével, amelyet a cégtől független áramszolgáltató hitelesített real time mérőórája rögzített.

Hozzátette: a szakértői jelentés nem vette figyelembe a téli-nyári időszámítás miatti egyórás időeltolódást. Azaz a szivattyúpár nem 76 perccel a gátszakadás előtt kapcsolt magasabb teljesítményre, hanem csak néhány perccel korábban. Kertai István mérnök szakértői jelentésére hivatkozva Bakonyi Zoltán azt mondta: a rossz helykiválasztás, tervezési hiba, és az előírt résfal duzzasztó hatása által egy speciális agyagtáblában kiváltott kémiai reakció miatt “kicsúszott” a talaj a gáttest alól, és ez okozta a tározó falának ridegtörését.

Kahler Frigyes, a Veszprémi Törvényszék szóvivője az MTI Hírcentrumnak korábban azt mondta: “a vádirat rövid megállapítást tesz arra nézve, hogy a szivattyúk vészjelzést adtak, és ezt követően egy és negyed óra telt el, amikor is bekövetkezett a tragédia. Ezalatt (…) a vádirat szerint nem történt sem riasztás, sem az állami szervek értesítése”.

Közlése szerint várhatóan a nyár végén, az ítélkezési szünetet követően veheti kezdetét a vörösiszap-katasztrófa ügyében induló büntetőper a Veszprémi Törvényszéken, az ügyet legalább egy évig tárgyalják majd.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

- MTI -

Az MTI a Blikk információjával kapcsolatban kereste meg Külügyminisztériumot: a napilap arról számolt be, hogy “busás fizetés ígéretével csaltak ki, majd embertelen körülmények között rabszolgaként dolgoztattak” több tucat magyar férfit egy mongóliai vasércbányában. A lap szerint az újsághirdetésben toborzott magyar munkásokat a hét valamennyi napján 10-12 órában dolgoztatták a Góbi sivatagban, megfelelő ellátás és szakszerű orvosi felügyelet nélkül, és végül nem fizették ki őket. Az újság arról is beszámolt, hogy a munkások közül többen maradandó sérüléseket szereztek, és egyikük egy éjszakai műszak előtt “holtan esett össze”.

Az egyik dolgozó e-mailben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a mongóliai munkalehetőségről az interneten szerzett tudomást. Beszámolója szerint felhívta a megadott telefonszámot, majd személyes találkozón ismertették vele a munkafeltételeket, amelyek – mint később kiderült – nem fedték a valóságot.

Közlése szerint fűtetlen szálláson laktak, ehetetlen ételeket kaptak, és a megfelelő higiéniai feltételek sem voltak adottak. A napi 12 órás munkát “lehetetlen körülmények között” kellett végezniük. Nem kaptak orvosi ellátást, ennek következtében egy kollégájuk meghalt – írta az egyik, Mongóliát megjárt magyar munkavállaló.

A magyar dolgozók kálváriájával kapcsolatban a Külügyminisztérium az MTI megkeresésére azt írta, hogy információik szerint összesen mintegy 40 magyar bányász dolgozott 2011 tavasza óta a mongóliai Altain Khuder bányatársaságnál, és tudomásuk szerint jelenleg is dolgoznak kint magyar munkavállalók. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy előzetesen egyetlen magyar munkavállaló sem jelentkezett a Külügyminisztériumnál a mongóliai munkavállalási, tartózkodási feltételekről érdeklődve, vagy utazási tanácsokat kérve.

Mivel, mint írták, a munkavállalók nem jelentkeztek be a külképviseleten sem, a Külügyminisztériumnak nincs pontos információja a dolgozókról, és arra sem volt módja, hogy az utazással, külföldi tartózkodással, illetve munkavállalással kapcsolatos kockázatokra felhívja a kiutazók figyelmét.

Mongóliában hivatásos magyar képviselet jelenleg nincs (Magyarország pekingi nagykövete Mongóliába is akkreditálva van). A tárca emlékeztet, hogy a honlapjukon is felhívják a Mongóliába utazó magyar állampolgárok figyelmét erre a tényre, hangsúlyozva, hogy a konzuli segítség nyújtása rendkívüli nehézségekbe ütközik.

A tárca tájékoztatója szerint a bányatársaságnál dolgozó magyar állampolgárok elbocsátásáról (és egyáltalán külföldi tartózkodásukról) a pekingi nagykövetség akkor értesült, amikor a munkáltató már meghozta végső döntését a magyar munkavállalók munkaviszonyának megszüntetéséről. Mint felidézték, a pekingi nagykövetség erről az első tájékoztatást 2011. szeptember 23-án kapta telefonon az egyik munkavállalótól. Az akkori hétvégén a nagykövetség ügyeletes diplomatája többször is beszélt telefonon a bejelentővel, aki a 25 magyar állampolgár munkaügyi vitájára vonatkozó bejelentést, az érintett magyar állampolgárok nevét és az ügyre vonatkozó további adatokat két nappal később küldte meg a nagykövetségnek e-mailben. Tisztázódott, hogy a mongol munkáltató cég és a magyar munkavállalók között hosszabb ideje vita volt munkaügyi kérdésekben, amelynek lezárásaként a mongol fél felmondott a munkavállalóknak, és hazautaztatás céljából a fővárosba, Ulánbátorba szállította őket.

A történteket a továbbiakban felelevenítve a szaktárca azt írta, hogy az ügy egyik érintettje e-mailben tudatta a Külügyminisztériummal: a cég indoklás és fizetés nélkül ki akarja őket utaztatni Mongóliából, és a segítségüket kérte, arra hivatkozva, hogy fizetség nélkül nem akarják elhagyni az országot. Kiemelték: sem a nagykövetség, sem a Külügyminisztérium nem tudott arról, hogy bármelyik magyar munkavállaló veszélyben lenne, vagy egészségügyi ellátásra szorulna.

Kitértek arra is, hogy még tavaly szeptemberben, közvetlenül az első bejelentés után a pekingi magyar nagykövetség a korábbi ulánbátori magyar tiszteletbeli konzul magyarul is beszélő munkatársának segítségét kérte a tájékozódásban, a pekingi magyar nagykövetség konzuli részlege pedig tájékoztatta a magyar állampolgárokat, akik a mongol cégnél dolgoztak, a konzuli segítségnyújtás kereteiről, a munkajogi vita megoldási lehetőségéről. A pekingi külképviselet a legcélszerűbb megoldásnak azt tartotta, hogy helyzetük rosszabbra fordulásának elkerüléséért a magyar munkavállalók mindenekelőtt mielőbb térjenek haza.

A magyar állampolgárok végül szeptember 27-én, a munkáltató által finanszírozott repülőjegyekkel utaztak haza.
A hazatérők közül néhányan telefonon bejelentkeztek a Külügyminisztériumnál, és segítséget kérték munkaügyi helyzetük rendezéséhez. A munkaügyi viták rendezésében azonban – írta a tárca – a Külügyminisztérium, illetve a külképviseletek, hatáskör hiányában, nem tudnak eljárni, közreműködni, és jogi képviseletet sem láthatnak el. A munkaügyi viták rendezése – a felek megegyezése hiányában kizárólag a munkaügyi hatóságok segítségével, szükség esetén a bíróságok előtt lehetséges – tették hozzá, kiemelve, hogy erről tájékoztatták a magyar munkavállalókat. A pekingi külképviseletet pedig a tárca megkérte egy mongol ügyvédi iroda felkutatására, amelynek elérhetőségeiről tájékoztatták a munkavállalókat. Javasolták továbbá, hogy – amennyiben indokolt – a magyar munkaközvetítő ellen tegyenek rendőrségi bejelentést, és ügyüket jelentsék a magyar munkaügyi hatóságoknak.

- MTI -

A magyar köztársasági elnök az Arraiolos-csoport pénteken kezdődött kétnapos találkozóján vesz részt, ahol a finn, az osztrák, a német, az olasz, a lett, a portugál és a szlovén államfővel tanácskozik az Európát érintő kihívásokról.

Schmitt Pál magyar újságíróknak azt mondta, az eseményen kollégáival arról beszéltek, mit lehet tenni azért, hogy Európa megőrizhesse erejét. Ehhez az államfő véleménye szerint erős tagállamokra, intézményekre, európai identitásra és hatékony közös politikákra van szükség, továbbá az európai sokszínűséget is tiszteletben kell tartani.

Az államfő arra is kitért, hogy a találkozón beszéltek a demográfiai kérdésről, Európa elöregedéséről is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: Magyarországon az alaptörvény a családok védelmét hangsúlyozza.

A találkozó keretében a köztársasági elnök kétoldalú tárgyalásokat folytatott Danilo Türk szlovén, Andris Berzins lett, Heinz Fischer osztrák és Tarja Halonen finn államfővel.

Vajna Márton, a Köztársasági Elnöki Hivatal külügyi hivatalvezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, Schmitt Pál megköszönte Danilo Türknek, hogy országa támogatta Magyarországot az alaptörvény kapcsán kialakult “európai vitában”. A magyar államfő kiemelte, hogy az alaptörvény “bővíti a nemzetiségek jogait, és a következő választások után a szlovén kisebbség is parlamenti képviselethez juthat” – idézte fel.

A külügyi hivatalvezető kifejtette: Danilo Türk a megbeszélésen úgy fogalmazott, minden ország belügye, hogy megalkossa a “társadalmi szükségleteinek és igényeinek megfelelő alkotmányát”.

A két államfő megállapodott abban, hogy március elején együtt ellátogatnak a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar közösséghez.

Schmitt Pál Tarja Halonen finn államfőt tájékoztatta a magyarországi változásokról, amelyek – mint az államfő mondta – az elmúlt évek “elhanyagolt kormányzása és elhalasztott reformjai miatt váltak sürgetővé”. A köztársasági elnök kiemelte: több mint 350 törvényt és egy új alaptörvényt fogadott el az Országgyűlés másfél év alatt.

A magyar államfő hangsúlyozta: ha az Európai Bizottság szükségesnek tart bizonyos módosításokat, a kormány nyitott azok megvitatására, mivel “a bizalom visszaállítása európai partnereink előtt” mindennél fontosabb.

Heinz Fischer az EU intézményei által kifogásolt magyar törvények felől érdeklődött a kétoldalú tárgyaláson – számolt be Vajna Márton. Kifejtette: Schmitt Pál biztosította osztrák partnerét, hogy amennyiben megalapozottak a kritikák, a magyar kormány kész az érintett jogszabályok módosítására. A magyar államfő hangsúlyozta, mindkét fél érdeke, hogy “mielőbb helyreállítsuk a két ország közötti bizalmat és kiváló együttműködést” – fogalmazott.

Andris Berzins nemrégiben megválasztott lett államfővel folytatott tárgyalásán Schmitt Pál tájékoztatta partnerét “a Magyarország előtt álló gazdasági kihívásokról, az alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel összefüggő európai vitáról” – emelte ki Vajna Márton.

Mint közölte, Andris Berzins “nagyon bátornak nevezte a magyar kormányt”, hogy szembenéz az országra nehezedő kihívásokkal, és azt mondta, Lettország is hasonló problémákkal küzd a gazdaságot, az oktatást, a munkanélküliséget, az elvándorlást és a demográfiai folyamatokat illetően. A lett államfő azt is hangsúlyozta, hogy a két ország álláspontja hasonló az EU-val kapcsolatban is: egyaránt érdekük a közös agrárpolitika és a kohéziós politika fenntartása a 2014-2020 közti költségvetési időszakban.

- MTI -

A Duna Club programból a topbonus programba átjelentkezéssel kapcsolatos információkat az érdeklődők az airberlin.com/dunaclub oldalon találják meg. A regisztrálást követő 14 napon belül a résztvevők postai úton megkapják a Duna Club szintjüknek megfelelő topbonus kártyát.

A topbonus programnak jelenleg több mint 2,8 millió résztvevője van, akik exkluzív előnyökben részesülnek számos topbonus partnernél: szállodákban, autóbérlésnél, biztosítási szolgáltatásoknál vagy folyóiratok esetében. Az összegyűjtött mérföldek ingyenes utazásokra, illetve airberlin Business Class Upgrade (üzleti osztályú felminősítés) céljára lehet beváltani.

2012. február 6. óta az airberlin naponta indít járatokat Berlinből Budapestre, Európán belüli csatlakozásokkal.

- MTI -

Jelezte: a KDNP-nek lesznek saját kezdeményezései, példaként az előrefizetős, kártyás áram-, és gázmérőórákról szóló indítványt említette. Ezt rövidesen benyújtják az Országgyűlésnek, még némi egyeztetésre van szükség a piaci szereplőkkel a gyakorlati alkalmazásról.

A KDNP javaslata alapján minden olyan fogyasztónál, aki hatvan napon túli hátralékba kerül, a szolgáltató kártyás mérőóra felszerelésére lenne kötelezve. Ezzel megakadályozható lenne a további hátralékok felhalmozása, viszont az életveszélyes helyzetek is elkerülhetők lennének. Ha szükség van a fogyasztásra, ezeket az órákat nagyon egyszerűen fel lehet tölteni, a működtetés az önkormányzatok támogatási rendszerébe is könnyen beilleszthető.

A javaslat másik eleme, hogy a hátralékosok minden befizetésének húsz százaléka az adósság törlesztésére fordítódik. A mérőórák úgy működnének, hogy ötezer forintnyi feltöltésből négyezer forint felhasználható lenne, míg ezer forint a fennálló adósságot törleszti.

Harrach Péter elmondta, a közel 2,5 órás tanácskozáson értékelték a KDNP-frakció munkáját is. A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: szakmai szempontból színvonalas munkát végeztek a KDNP-s országgyűlési képviselők. Külön kiemelte a képviselők fegyelmezettségét, mint mondta, kötelezettségeiket a jelenlét, a szavazás tekintetében egyaránt pontosan teljesítették.

Hozzátette: a KDNP fenntartja magának a jogot a jövőben is, hogy a frakciószövetségen belül világnézeti kérdésekben önálló és egységes véleményt képviseljen.

A külön tanácskozás előtt a frakciószövetség szerdától együttes ülést tartott Egerben.

- MTI -

A négy darab Q400-as Bombardier gyártású repülőgépet a Malév pénzügyi lízing konstrukcióban szerezte be. A pénzügyi lízing alapján most kötbért kellene fizetnie, ezért szállítják vissza a repülőgépeket a SAS légitársaság számára.

A korábbi tájékoztatás szerint a Malév 2008-ban négy darab használt Q400-as típusú, turbólégcsavaros repülőgép beszerzésével kezdte meg regionális gépparkját lecserélni.

Az akkor még orosz közvetett többségi tulajdonban lévő Malév vezérigazgatója, Leonov Péter azt mondta, hogy a gépeket a négy 50 személyes CRJ200-as, valamint a 2009-től fokozatosan kivonandó öt 72 személyes Fokker 70-es helyébe állítja be.

Az Airportal.hu számolt be arról pénteken, hogy a nap folyamán elhagyja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret a Malév két, lízingelt Q400-as repülőgépe is.

A magyar légitársaság február 3-án szüntette be működését, a Malév 18, az International Lease Finance Corporationtől (ILFC) bérelt Boeing 737-ese közül 14 még aznap visszarepült a cég európai központjába, Shannonba. Magyarországon még egy Boeing van; a HA-LOB lajstromú gép az első Next Generation Boeing volt, amely megérkezett a Malév flottájába.

- MTI -