Rózsalekvár, zakuszka, örökzöldek – Mintagazdaságot építenének Folyáson

Akt.:
A smaragdtujákat novemberben ültették el a műanyag cserepekbe
A smaragdtujákat novemberben ültették el a műanyag cserepekbe - © Fotó: Szabó Zsolt László
Folyás – Hat fővel kezdtek, ma huszonöt embernek ad munkát a helyi közmunkaprogram.

Szociális szövetkezetet hozna létre Folyás önkormányzata, amely a növénytermesztés mellett az állattenyésztésbe is belevágna. A 314 lakosú, Újszentmargita és Polgár között fekvő településen a helyben termett gyümölcsöt felvásárolják, amit feldolgozva a piacon kívánnak értékesíteni.

– A közfoglalkoztatási program részeként mintagazdaságot szeretnénk felépíteni. Egy passzív ház jellegű parasztházat, illetve egy ólrendszert építenénk, ahol baromfit és sertést nevelnénk. A közmunkában megtermelt zöldséget, gyümölcsöt is helyben dolgoznánk fel. Azt szeretnénk megmutatni, hogy a családok a földművelésből, az állattartásból és a termények feldolgozásából képesek boldogulni. Hosszabb távon a tojást tésztakészítéshez használnánk, a hússal pedig a község rendezvényeinek igényeit elégítenénk ki – magyarázta Magyar Sándor polgármester, akitől megtudtuk: három éve próbajelleggel vágtak bele a mezőgazdasági termények feldolgozásába, s saját célú felhasználásába. Több mint egy hektáron termelnek konyhakerti növényeket (burgonya, sárgarépa, vöröshagyma, cékla, paradicsom, paprika), sőt, a helyi kertészkedőktől felvásárolják és feldolgozzák a gyümölcsöt. A közmunkában termelt növényekből zakuszkát és paprikakrémet, illetve olyan kuriózumokat készítenek, mint a rózsa-, vagy a zöldparadicsomlekvár, a felvásárolt gyümölcsökből pedig ugyancsak lekvár készül, több ízben. A termékeket „Folyási finomságok” néven értékesítenék.

Dísznövények a földben

Az önkormányzat földterületein örökzöldeket is nevelnek. Ottjártunk idején az asszonyok a polgármesteri hivatal mellett felállított fólia­sátorban smaragdtujákat ültettek, összesen 6 ezer került a műanyag cserepekbe.


Fotó: Szabó Zsolt László Fotó: Szabó Zsolt László ©

A dísznövénytermesztéssel szintén három évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni. – A rosszabb minőségű földeket is szerettük volna hasznosítani. Mivel azok konyhakerti termesztésre nem alkalmasak, kínálták magukat a rosszabb talajviszonyokat is tűrő örökzöldek. Több mint kétezer ezüstfenyő-csemetét és ezer smaragdtuját telepítettünk. A növendékekből az idei évben a lakosságnak és vállalkozásoknak is tudtunk értékesíteni, emellett pedig a községben is ültetünk ki – mondta. A gombabetegségre érzékeny borókákból pusztult el néhány egyed.

2015-ben több mint 300 konténeres facsemete volt a díszfaiskolában, ebből 200-at értékesítettek és 80 került ki a faluban az utcákra, terekre. A három éve ültetett, szabad földben nevelt ezüstfenyő-csemeték még nem elég nagyok, a tujákat viszont már értékesítenék, egy vállalkozó tavasszal egyben elvinné az állományt.


Fotó: Szabó Zsolt László Fotó: Szabó Zsolt László ©

Ha így lesz, visszahozza a befektetett pénzt és munkát – állítja Magyar Sándor.

HBN–SZZSL








hirdetés