Rövidebb ideig élnek a romák – Egészségügyi konferencia kezdődött a Debreceni Egyetemen

Megnyílt „A romák egészségi állapotával kapcsolatos kutatások Közép-Kelet Európában” című nemzetközi konferencia
Megnyílt „A romák egészségi állapotával kapcsolatos kutatások Közép-Kelet Európában” című nemzetközi konferencia - © Fotó: Matey István
Debrecen – A világon elsőként a Debreceni Egyetemen végeztek a romák egészségével kapcsolatos felmérést.

– A romák várható élettartama akár 10 esztendővel kevesebb, mint az általános populációé. Etnikai alapú adatgyűjtési rendszerek híján ez csak laikus vélekedés, a reprezentatív minták alapján azonban biztosan állítható, hogy rövidebb élettartamra számíthatnak, ugyanis míg a 65 felüliek részesedése az általános népességben 20 százalék, addig a roma populációban 3 százalék – fogalmazott dr. Ádány Róza, a Társadalmi Sebezhetőség és Egészség Együttműködési Központ vezetője szerdán, „A romák egészségi állapotával kapcsolatos kutatások Közép-Kelet Európában” című nemzetközi konferenciájának a megnyitóján.

Kritikus állapotok

A világon elsőként 2004-ben a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán végeztek a romák egészségmagatartására vonatkozó felmérést, melyet 2015-ben ismételtek meg. Mint azt dr. Ádány Rózától megtudtuk, a cigányok körében a legnagyobb problémát a dohányzás jelenti, ugyanis a romák 70 százaléka cigizik. Sajnos a terhes nők is szívják, közülük, mindössze 12 százalék hagyja abba legalább a várandóság időszakára, ezzel szemben a nem roma nők, – akiknek sokkal kevesebb hányada is dohányzik – több mint fele beszünteti a cigizést a terhesség ideje alatt. – A második felmérésből jól látszik, hogy a roma közösségekben csökkent a dohányzók arány, mely változás egyértelműen a politikai döntésekkel hozhatók összefüggésbe. A dohánytermékek árának növelése a romák esetében ugyanis a cigarettázás visszaszorulásához vezetett. Nem úgy, az alkoholfogyasztás tekintetében: 2004-hez képest kevesebb az absztinens és több a rendszeres alkoholfogyasztó. Ez az alkoholtermékek előállításának liberalizálásával függ össze. 2010 óta otthon is lehet pálinkát főzni, ezáltal vidéken – ahol a roma lakosság első sorban él – olcsóbban és nagyobb mennyiségben lehet hozzáférni – fejtette ki a szakember.


egy (1)

Fotó: Matey István | Kattintásra galéria nyílik


A betegség megelőzése céljából végzett gyógykezelések tekintetében javulásról számolt be dr. Ádány Róza: 2004-ben a romák között elvétve voltak, akik koleszterin szint csökkentő gyógyszereket kaptak, holott vizsgálatok bizonyítják, hogy az érelmeszedés szempontjából a cigányok veszélyeztetettebbek, mint az általános magyar populáció. Ennek ellenére a 40 éven felüli romák 1,8 százaléka szedett koleszterincsökkentő gyógyszert, míg ez a szám az általános magyar népességben 8 százalék körül volt. 2015-re a cigányoknak is több mint 4 százaléka szedi már a gyógyszert, melyből jól látszik, hogy az egészségügyi ellátás is jobban odafigyel és reagál a romák kockázati státuszára. A szakember hangsúlyozta: gondoskodnunk kellene arról, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a legjobb egészségügyi állapot. Ettől az alapvető joguktól nem szabad megfosztani a cigányságot sem. Javítanunk kell a cigányság iskolázottságát, a munkaerőpiacon való megjelenésük lehetőségeit, hiszen ezen keresztül elkerülhetetlenül javulni fog az életkörülményük, ezáltal az egészségi állapotuk.

HBN–PÁTZ​








hirdetés