Rothadó ételmaradékok a debreceni játszótereken

Rothadó ételmaradékok a debreceni játszótereken
Olvasónk a játszóterekre, közterületekre kitett ételmaradékoktól félti az állatok és az emberek egészségét is.

“Az öregek szánt szándékkal teszik ki az ételmaradékokat maradékokat (nyers hús, főtt étel, penészes kenyér stb), mondván az állatoknak szánják… Csak arra nem gondolnak, hogy a játszótérre, járdára öntött moslék bomlik egy idő után, így terjesztve ki tudja milyen baktériumokat. A játszótéren játszó gyerekek/ kutyák lépnek bele, ne adj isten, feleszik.

Amikor egy ilyen kupacot próbáltam némiképp eltávolítani a Kandia utcán a járdáról, az egyik öreg elkezdett velem kiabálni, hogy miért nem hagyom ott. Kérdeztem, hogy ezt a hányadékot? (mert zöld színe volt és nem hasonlított normális ételre).
Közölte, hogy az főzelék és a galamboknak van! Azóta is a környék számos játszóterén láttam hasonlóan kigórt maradék-halmokat.
Jó lenne valamit tenni, mert eljön a jó idő, és akkor nem a H1n1-től kell majd félni, hanem a bomló maradékok baktériumaitól…”

Az említett eset közterületszennyezésnek számít, és aki a földre önti- még jószándékkal is a romlott vagy romlandó ételt, az köztisztasági szabálysértést követ el.

Tőzsér Gyula, a Debreceni Közterületfelügyelet hatósági osztályvezetője elmondta, évente 4-5 alkalommal kapnak lakossági bejelentést ilyen ügyben. Általában rendelkezésükre áll az információ, hogy ki helyezi ki az ételt.

Először figyelmezetik a jó avagy rossz szándékú elkövetőt, mjad amennyiben ez hatástalannak bizonyul, később szabálysértési feljelentést is tehetnek ellene, amely 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújtható.

A közterületfelügyelőnek jogában áll azonban már az első alkalommal 3-20 ezer forintos helyszíni bírság kiszabására is.
Mivel a kóbor állatok etetése feltételezi, hogy gazdátlan jószág kószál a környéken, ezért a gyepmesteri szolgálatot is bevonják az intézkedésbe, hogy befogják az állatot.








hirdetés