Romlik a magyar fiatalok egészsége

A felsőoktatási törvény rendelkezik
ugyan a hallgatók
egészségéről, ezáltal az
intézmény lehetőséget
biztosíthat a testmozgásra, de a bolognai
rendszerben már nem diplomafüggő a
testnevelés tárgyhoz rendelt kurzusok
elvégzése.

Míg a felsőoktatási
intézmények
eldöntik, hogy kisebb
vagy nagyobb szerepet vállalnak-e a fiatal
felnőttek egészségre
nevelésében, addig a 18-25 éves
korosztály egészségügyi
mutatói egyre rosszabbak.


Az intézmények felelősség-
és szerepvállalása a
testnevelési órák
tekintetében meglehetősen
változatos.


Vannak intézmények, amelyekben a
testnevelés továbbra is kritérium
tantárgy maradt, és arra is van
példa, hogy a hallgatók csak bizonyos
szolgáltatási díj ellenében
vehetik igénybe ezt a lehetőséget.


Magyar Egyetemi-Főiskolai
Sportszövetség
(MEFS) szerint
már készül a felmérés
azokról az intézményekről,
akik egyáltalán nem foglalkoznak a
hallgatók egészségre
nevelésével.


A Nemzeti Sport által megrendelt
kutatások szerint az ország
lakosságának 69 százaléka
egyáltalán nem sportol, a maradék
20 százalék mozgásszegény
életet él.


Magyarországon a legfiatalabb korosztály,
a 18-25 évesek harmada szenved valamilyen
krónikus betegségben. Az
Egészségügyi
világszervezet
(WHO) által kiadott
hivatalos adatok szerint a krónikus
betegségek, mint magas vérnyomás,
a diabétesz vagy a keringési zavarok,
világszerte megelőzik a fertőző
betegségeket és a haláloki lista
élén állnak.


A krónikus betegségek
kialakulásában döntő szerepe
van a mozgásszegény
életmódnak.


A Magyarországon működő
felsőoktatási intézmények
sporttevékenységét
koordináló érdekképviseleti
szövetségének alelnöke,
Dr. Honfi László
elmondta, hogy a felsőoktatási
törvény rendelkezik ugyan a
hallgatók
egészségéről, ezáltal
az intézmény lehetőséget
biztosíthat a testmozgásra, de már
nem diplomafüggő a testnevelés
tárgyhoz rendelt kurzusok
elvégzése. Azzal, hogy
intézményfüggővé
tették a testnevelést, leginkább a
“mindenki azt csinál, amit akar, és az
sem kötelező” elv
érvényesül a
felsőoktatásban a testnevelés
tekintetében – mondta a szakember.


Gyakori, hogy a felsőoktatási
intézmények maguk is
próbálkoznak a sportolás
népszerűsítésével
és életmódszerűvé
tételével: sportág-ismertető
napokat, sportágbemutatókat,
évfolyambajnokságokat szerveznek.


A kiemelkedő sportélettel rendelkező
Dunaújvárosi Főiskola
például február elején
Primász Ágnes és
Ferling Bernadett
vezetésével egy délelőtti
Olimpikon Tornával hívja fel
környezete figyelmét arra, hogy a sport
minden életkorban az egészséges
életmód fontos része. “A sport
minden életkorban az egészséges
életmód fontos része,
ráadásul a szellemi aktivitást is
befolyásolja. 


A Dunaújvárosi Főiskolán
valljuk, hogy minden a hallgatókról
szól, így fontos feladatunk, hogy
sportolási lehetőségek terén
is támogassuk őket. Ennek
ismeretében talán nem véletlen,
hogy a Dunaújvárosi
Főiskolának több élvonalbeli
csapata van, és az sem, hogy 2004-ben, az
Athéni Olimpia résztvevői
közül tizenegy, a 2008-as Pekingi
Olimpián öt sportoló volt a
Dunaújvárosi Főiskola
hallgatója. Most velük együtt
hívjuk fel a figyelmet a rendszeres
testmozgás fontosságára” – mondta
el Lak Gyöngyi, a Dunaújvárosi
Főiskola kommunikációs
igazgatója.


Honfi szerint példaértékű a
DUF kezdeményezése, és
támogatni kell minden olyan eseményt
és rendezvényt, ahol a
felsőoktatási intézmény
felvállalja a sportolás
népszerűsítését.
Ők maguk mindent elkövetnek ennek
érdekében: a MEFS rektori
konferenciákat,
intézményvezetőket keres meg a
sportprogramok
népszerűsítésével.
Bár az intézmények
részéről érkező
visszajelzések többnyire pozitívak,
a szakember szerint a szemléletbeli
változás mellett azért
gazdasági-pénzügyi okai is vannak a
mozgásszegény életmódnak.


Pedig hosszú távon takarékos
befektetésnek bizonyul a sportolás: a WHO
2003-ban kiadott dokumentumában
megállapította, hogy minden egyes fizikai
aktivitásba, sportba fektetett dollár,
3.2 megtakarítást jelent az
egészségügyben.


Forrás: Hírszerző