Romlandó a nyelvünk, pedig egyedülálló

A Belvárosi Beszélgetések programsorozat első vendége, Ozsváth Sándor
A Belvárosi Beszélgetések programsorozat első vendége, Ozsváth Sándor - © Fotó: Matey István
Debrecen – Nem tanítják meg beszélni, előadni a jogászokat, a papokat, a kommunikáció szakosokat, még a tanítókat sem.

Nem készültem beszédtanárnak – különös kezdőmondat ez olyasvalaki szájából, aki ma a közmédiában dolgozókat oktatja szép magyar beszédre. Egy rossz irányba dőlő kosárpalánk és a gyermekkori raccsolás mutatott irányt Ozsváth Sándor életpályája felé, aki a Belvárosi Beszélgetések programsorozat első vendégeként hívta fel a figyelmet, hogy nyelvünk romlékony és csak kevesek kezében van jó “tartósítószer” annak ellenére, hogy egykor a szónokok országa voltunk.

Raccsbölcsőjű karrier

– A Református Gimnázium tanulójaként sportban és a versmondásban voltam erős, aztán egy rámdőlő kosárpalánk döntött helyettem. Versenyeken figyeltem meg, hogy a legkomolyabb témájú költemények alatt is elmosolyodnak néhányan a hallgatóságból, mígnem valaki felvilágosított: raccsolok. A nyelvművelésről annyit tudtam, hogy élt egykor egy Démoszthenész nevű szónok, aki hibáit kavicsokkal a nyelve alatt igyekezett javítani, miközben túlkiabálta a tenger moraját. Az akkoriban megjelenő Amodent fogkrém gömb alakú kupakja épp alkalmasnak tűnt az “r”-betűim tökéletesítésére – kezdte élettörténetét a Tanár Úr, aki később az felsőfokú tanulmányai kezdetén döbbent rá, hogy nincs Magyarországon beszédoktatás.

Nyelvünk romlékony és csak kevesek kezében van jó "tartósítószer". Nyelvünk romlékony és csak kevesek kezében van jó “tartósítószer”. ©

 

– Tehát nem tanítják meg beszélni, előadni a jogászokat, a papokat, a kommunikáció szakosokat, még a tanítókat sem, pedig a gyermekek tiszta beszédét alapozhatná meg a szavakat kimérten és szépen ejtő, változatosan használó osztályfőnök. Ahogyan az állatok alkalmazkodnak környezetükhöz, úgy mi emberek is fölvesszük mikroközösségünk stílusát. Szabolcsiként én aztán tudom milyen állat a “láu”, a hajdúságba kerülve pedig gyorsan rögzült a “szíparcú” jelző is – mondta.

A példaképek sem jók

Ilyen irányadók a médiában hallottak is. Sajnos kivetnivalót nem csupán a viszonylag gyorsan cserélődő kereskedelmi médiamunkások kommunikációjában találunk, tisztelet a kivételnek. Hangfelvételek nyomán kiderült: 760 “mikrofonforgatóból” 500 teljesen vagy majdnem alkalmatlan munkájára. Amíg éltek és az oktatásban tevékenykedtek Montágh Imréhez vagy Fischer Sándorhoz hasonló világító oszlopok, addig volt mihez igazodni – vélekedik Ozsváth Sándor.
Az MTVA megalakulásakor végzett vizsgálat arra is rávilágított, hogy alig van hadra fogható tanító – emelte ki – végül 14 társammal együtt kezdtük meg az oktatást.

Nem tanítják meg beszélni, előadni a jogászokat, a papokat, a kommunikáció szakosokat, még a tanítókat sem. Nem tanítják meg beszélni, előadni a jogászokat, a papokat, a kommunikáció szakosokat, még a tanítókat sem. ©

Romlik a nyelvünk, pedig erre Kodály Zoltán, már 76 éve felhívta a figyelmet. A magyar nyelv rengeteg magánhangzójával, többjelentésű szavaival és dallamosságával európaszerte egyedülálló, amit többek között az okoz, hogy míg a legtöbb népnél a bal agyfélteke irányítja a jobbat, addig nálunk ez épp fordítva van. Ezt a különleges nyelvet érdemes megtisztelni azzal, hogy megtanuljuk helyesen és tisztán használni.

HBN-HaBe