Romagyilkosságok – Kúria: jogerős a három tényleges életfogytiglan

Akt.:
Budapest, 2016. január 12. Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Csontos István negyedrendű vádlott (j-b) a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalásán a Kúria dísztermében 2016. január 12-én. A Kúria jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot
Budapest, 2016. január 12. Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Csontos István negyedrendű vádlott (j-b) a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok harmadfokú büntetőperének tárgyalásán a Kúria dísztermében 2016. január 12-én. A Kúria jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot - © MTI Fotó: Máthé Zoltán
Budapest – Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte a romák ellen elkövetett gyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot kedden a Kúria.

Az eljárás adatai szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre Molotov-koktélos, fegyveres támadást romák otthona ellen. Hat embert, köztük egy gyereket, megöltek, öt áldozatuk megsérült, összesen ötvenöt ember testi épségét veszélyeztették.

A három vádlottat korábban első és másodfokon egyaránt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték többszörösen minősülő emberölés és más bűncselekmények miatt. A Kúria harmadfokú eljárásában a vádlottak és védőik új eljárást kértek.

A Kúria szóbeli indoklásában kitért az ügyvédek által felvetett eljárási szabálysértésekre, amelyek szerintük a nyomozás során, például a házkutatásokon, a helyszíni szemléken, a bűnjelkezelés, a DNS-mintavételek során történtek. A legfelsőbb bírói fórum álláspontja szerint előfordultak hibák, de azok korántsem olyan súlyúak, hogy a hatályon kívül helyezést és az új eljárás elrendelését indokolttá tennék.

Mészár Róza tanácselnök úgy fogalmazott: a Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság több eljárási szabálysértést is elkövetett ugyan, ezeket azonban nagyobbrészt maga is észlelte és kiküszöbölte eljárása során. A ki nem küszöbölt szabálysértéseket a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban megvizsgálta, és arra az álláspontja helyezkedett, hogy feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem történt. Az úgynevezett relatív szabálysértések nem voltak olyan súlyúak, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolták volna – mondta.

A Kúria szerint a tényállás megalapozottságát ért védői támadások sem vezethettek eredményre.

A büntetéskiszabásról szólva a Kúria tanácselnöke leszögezte: a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak és kedden a Kúria helybenhagyott, jogerőre emelt.

A kúriai döntés rendelkező részének kihirdetése után, a szóbeli indoklást meg sem várva őrök kíséretében elhagyta a tárgyalótermet az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak közül Kiss Árpád és testvére, István.

Csontos István negyedrendű vádlott a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő 13 éves fegyházbüntetése már korábban, másodfokon jogerőre emelkedett.

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. májusi döntése – amelyet kedden jogerőre emelt a Kúria – bűnösnek mondta ki a vádlottakat ötszörösen minősülő emberölésben és más erőszakos cselekményekben. Eszerint a három vádlott az emberöléseket aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követte el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

Az eljárás adatai szerint a vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és a menekülés útvonalát. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.

2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án pedig Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott le, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor a férfi a kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről kivégezték őket. A kislétai támadáskor szintén éjjel a család otthonában az alvó nőt agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfélszáz sörét csapódott az arcába, a mellkasába, a karjába.

Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében.

Korábban a másodfokú bíróság a támadások egyértelmű indítékaként a rasszizmust, a cigányellenességet jelölte meg.

A vádlottak közül egyedül Csontos István tett magát és társait terhelő, feltáró jellegű vallomásokat. Állítása szerint kezdetben nem is tudta, miben vesz részt sofőrként, később pedig azért nem fordult a hatóságoktól, mert félt társaitól.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés