Romagyilkosságok – Április 15-én kezdődik a másodfokú büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán

Akt.:
Romagyilkosságok – Április 15-én kezdődik a másodfokú büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán
© MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Budapest, 2015. április 7., kedd (MTI) – Április 15-én kezdődik a másodfokú büntetőper a romák sérelmére több mint fél évtizede elkövetett sorozatgyilkosságok ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán, döntés májusban várható.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

Az akkor 42 éves Kiss Árpád érettségizett, zenét tanult, a 33 éves Kiss István korábban szakács, a 34 éves Pető Zsolt cukrász volt, a 27 éves Csontos István pedig hidegburkoló, majd szerződéses katona, ám mentális problémák miatt leszerelték. Előzőleg csak Pető Zsolt volt büntetve egyszer, garázdaság miatt.

A Kiss testvérek fiatalon elvesztették édesapjukat, Pető Zsolt és Csontos István szülei elváltak. Kiss István és Pető Zsolt szélsőséges nemzetiszocialista eszméket vallott, szkinhedcsoportosulásokban vett részt, Kiss István fiatalon összetűzésbe került romákkal Debrecenben. A 2000-es évek második felében Kiss Árpád döntött úgy, hogy kezdeményezően fog fellépni a szerinte cigányok által elkövetett bűncselekmények miatt.

A vádlottak alaposan előkészítették a támadásokat, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a helyszínekről, megtervezték a megközelítési és a menekülési útvonalat. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.

A vádlottak 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.

A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor az apa két kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről, egyik gyerekével együtt kivégezték. Ezek után a helyszínre érkező tűzvizsgáló és orvos idegenkezűséget nem állapított meg, nyomozás akkor indult, amikor a rokonok megtalálták a lőszerhüvelyeket.

A kislétai támadásnál éjjel agyonlőtték a család otthonában alvó édesanyát, kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették, mintegy százötven sörét csapódott az arcába és a testébe.

Három vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekménynél, Csontos István azonban magára és társaira is terhelő vallomást tett.

Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból – rasszista indítékból -, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

A három vádlott terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást is, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. Ott egy mindeddig ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért az elsőfokú ítélet kihirdetése után újra nyomozást rendeltek el.

A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében. Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

A Honvédelmi Minisztérium korábban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a KBH korábbi főigazgatója és helyettese súlyos szakmai és erkölcsi hibákat követett el, például amikor elhallgatta a tárca, a nyomozó hatóság és a parlament illetékes bizottsága elől, hogy Csontos István a KBH titkos kapcsolata volt. Időközben a Központi Nyomozó Főügyészség a romagyilkosságokhoz kapcsolódó katonai büntetőeljárásban négy ember ellen emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt.
Az első fokon eljárt bírói tanács elnöke ellen fegyelmi eljárás folyt, mert a jogszabályban előírt legfeljebb hatvan nap helyett hozzávetőleg egy évbe telt míg a 880 oldalas ítéletet írásba foglalta.

– MTI –








hirdetés