Jó az exportnak, rossz a vásárlónak

– A forint gyengülése nem új keletű, már lassan tíz éve tart, kisebb-nagyobb kilengésekkel. A 2008-as válság előtt még kevesebb mint 250 forintot kellett adni egy euróért – idézte fel Fülöp Gyula, az OVB pénzügyi tanácsadó cég területi igazgatója, amikor arról kérdeztük, miért gyengült meg fizetőeszközünk mostanra (az euróhoz, de más devizákhoz képest is). – Az utóbbi hónapokban a forint elszakadt a régiós devizáktól, ezzel alulteljesítjük 2,5-3 százalékkal azokat, például a román lejt, a lengyel złotyt vagy a cseh koronát. Az elmúlt napokban azonban valamennyi régiós deviza jelentős gyengülésnek indult a koronavírus várható negatív világgazdasági hatásai miatt. Ettől függetlenül

Magyarország az utóbbi években nagyon alacsony kamatot kínál a befektetőknek, vélhetően emiatt erősebben gyengül a forint, mint más ország pénznemei.

Ami azt jelenti, hogy hazánkban jelenleg az infláció és a kamatok relatív viszonya kedvezőtlenebb, mint a régió más országaiban – mutatott rá a közgazdász.

Annak kapcsán, milyen lehetőségei vannak a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a forint gyengülésének folyamatába beavatkozni, Fülöp Gyula hangsúlyozta: először azt kell megvizsgálni, miért nem avatkozott be eddig.

– A lakosság adósságállományán belül – itt leginkább a jelzáloghitelekre gondolok – a különböző devizákban (jellemzően svájci frank és euró) felvett hiteleket forintosították, valamint a vállalatok is csökkenthették a devizakitettségüket. Emellett Magyarország eladósodottsága is csökkent a GDP-hez viszonyítva (mintegy 15 százalékkal az európai átlag alatt vagyunk ezzel), és ezen tartozások csupán 20 százaléka devizaforrás. Ezek miatt a lépések miatt csökkent a lakossági és vállalati devizakockázat, és az állami szektorban is hasonló helyzet tapasztalható – magyarázta az OVB pénzügyi tanácsadó cég területi igazgatója, hozzátéve, mivel ez a kialakult helyzet pozitív hatással volt eddig a gazdaságra (hitelezés, építőipar, export, turizmus stb.) a jegybank nem érezte szükségességét a komolyabb beavatkozásnak.

Infláció

– A lakosságra gyakorolt egyik legfontosabb hatását szeretném kiemelni a gyenge forintnak, ez pedig az infláció.

A pénz vásárlóértékének a romlása érinti leginkább az embereket.

– Az MNB például a jegybanki alapkamat növelésével mérsékelni tudná az inflációt, azonban ez kétélű fegyver. Ha növelné az alapkamatot, akkor a gazdasági növekedés lassulna, valamint a hitelek költségei is megnőnének, melyek a havi törlesztőrészleteken látszanának meg először. Így ezzel az eszközzel óvatosan bánik a jegybank. Az MNB-nek számos más módszere is lehet az árfolyam kordában tartására, például egy kevésbé drasztikus szóbeli intervencióval is próbálkozhat – mondta a közgazdász.

Több bevétel

A gazdaság egésze szempontjából a gyenge forintnak számos előnye van.

– Megállapítható általánosan, ha egy ország valutája gyengül, akkor egy bizonyos pontig az ország versenyképessége nő. Tehát azok a magyar vállalatok, amelyek elsősorban külföldre termelnek (exportálnak), több bevételre tesznek szert. Például ha valaki 100 eurót kap az előállított termékéért, akkor jelenleg ez 33 ezer 800 forintot jelent, tavaly ugyanezen időszakban a 100 euróért 32 ezer forintot kapott volna. Tehát áremelés nélkül több bevételük fog származni – fejtette ki.

Hazautalók

– A másik fontos szempont, hogy

az olcsó forint vonzó lehet a külföldi tőkebefektetőknek.

Például a jelenleg Debrecenben is gyárat építő BMW-nek kedvező ez a helyzet, ugyanis a vállalat euróban értékesít, ezzel szemben az alkalmazottakat és dolgozókat forintban fogja fizetni (tehát kevesebb eurót kell erre elkülönítenie). A turizmust is felpörgeti a jelenlegi forintárfolyam, ugyanis a külföldi turisták Magyarországon több terméket és szolgáltatást kaphatnak a pénzükért. Emellett szót kell ejtenünk arról is, hogy a magyar állam az európai uniós kifizetéseket is euróban kapja, és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai is jellemzően fontban és euróban érkeznek, így jelenleg ezen összegek átváltása itthon több forintot eredményez – sorolta Fülöp Gyula.

A fogyasztók érzik

Természetesen hátrányai is vannak a folyamatnak.

A gyenge valuta csökkenti a hazai vásárlóerőt.

– Az árversenyt végül is a fogyasztók fogják leginkább megérezni az importáruk drágulásán keresztül. Például, ha valaki egy prémiumkategóriás mobilkészüléket vásárol, könnyen tapasztalhatja, hogy az akár 400 ezer forintba is kerülhet, és ez köszönhető annak is, hogy több forintot kell adni a beszerzőnek az adott termékért. De ez az árváltozás a mindennapi fogyasztási cikkeket sem kíméli, tehát ez a hatás a teljes lakosságot érinti – magyarázta a szakember.

Import

– Azt se felejtsük el, hogy a magyarországi exportnak jelentős az importigénye, a hazai hozzáadott érték körülbelül 50 százaléka. Ami azt jelenti, hogy ezeket a félkész termékeket nekünk is magasabb áron kell beszereznünk a gyenge forint miatt, ez egyébként el is nyelheti az árfolyamkülönbségből származó hasznunkat. Szót kell ejtsünk a külföldre utazókról is, akik mostanában a pénzváltóknál az eddig „megszokott” árfolyamokhoz képest egy 6-8 százalékos növekedést fognak tapasztalni – mondta Fülöp Gyula, aki úgy véli, a közeljövőben nem várható fordulat e folyamatban.

– Az MNB kifejtette, hogy nincs konkrét árfolyamcélja, csak inflációs célja. Mivel szeretné fenntartani az alacsony kamatszinteket, ez járhat azzal (bár nem törvényszerű), hogy folytatódik a forint gyengülése nagyobb kilengések nélkül. Természetesen emellett a jegybank is kiemelten figyel a gazdaság stabilitására és Magyarország versenyképességére, ezért ha kell, be fog avatkozni a szükséges lépésekkel – tette hozzá.

SzT