Rigmusokra zendítettek a debreceni regösök

Debreceni regösök köszöntötték az újévet
Debreceni regösök köszöntötték az újévet - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A debreceni regösök húsz éve minden esztendőben felelevenítik ősi népszokásunkat.

– A regölés vélhetően jóval ősibb népszokás, mint a betlehemezés, amennyiben utóbbit Jézushoz való odamenetelként tekintjük. A regölés szavunkban az első három betű, illetve az énekekben indulatszóként használt „haj” a reggelre utal. A beköszönő szöveget is úgy kezdik, hogy „Kelj föl gazda, kelj föl”, tehát hajnalban mentek „felverni” a még alvó házat, és vittek lakóiknak bőségben gazdag, boldog új év kívánást. Nem rontottak be, hanem megálltak a ház előtt, elmondták a maguk énekstrófáit, majd mikor a lakók közül kijött valaki a verandára, a regösök bekérezkedtek. Végül mondtak egy komoly áldást az új évre, mely általában emberre, családra, nemzetre is vonatkozott – ismertette a hagyományt Buka László festő-tanár, a debreceni regösök vezetője, aki csapata tagjaival a Homokkerti Közösségi Házban elevenítette fel a népszokást szombaton.

Mint kérdésünkre elmondta, a hagyományhoz némi hiedelem is kapcsolódik, hiszen annyira szentnek tartották a rítust, hogy a földet, melyet a regösök láncos bottal felvertek, a háziak összegyűjtötték és kivitték az állatokhoz. Ezzel is mintegy jelölve, hogy a feltört föld hozzon szerencsét.


Áldást mondanak | Fotó: Derencsényi István Áldást mondanak | Fotó: Derencsényi István (galéria) ©

Elfeledett hagyományok

Sokan úgy tudják, hogy a regölés Dél-Dunántúlról származik, ám ez csak részben igaz – hangsúlyozta. Mint mondta, Sebestyén Gyula által 1899-ben összegyűjtött 101 énekből 95 valóban Vas-Zala-Baranya-Veszprém– és Somogy megyéből származik. A gyűjtés tehát alapvetően tényleg a Délnyugat-Dunántúl régióra tevődik át, de ez nem jelenti azt, hogy csak annak a régiónak az anyaga kizárólagosan.

Délvidéken is van regös énekünk és úgy tudja, Szlovákiában is találtak. – Mindezt azonban a történelem is befolyásolta, hiszen a török 150 éves uralkodása az Alföldet eléggé elpusztította. A 16. századi magyarság elmenekült olyan helyekre, ahol nem a török volt az úr, így az Oszmán Birodalom területein jó időre megszűnt, pont emiatt el is felejtődött a magyar néphagyománynak ez az ága (is). A visszatérő kevert lakosság a hagyományok gyökerét már nem találta meg, tehát ilyen értelemben sok-sok anyagunk el is veszhetett – vélte Buka László, hozzátéve: az 1899-es gyűjtés követően ezidáig körülbelül 30 új regös énekre bukkantak. – Érdekesség, hogy sokszor találnak olyan regös szöveget, ami átmegy a farsangba. Ez annak köszönhető, hogy ennek a népszokásnak január 6-án vízkeresztkor van vége, vagyis akkor, amikor hivatalosan elkezdődik a farsang – jegyezte meg. Hazánkban körülbelül 3-5 regös csapat van; a Buka László által vezetett debreceni együttes 20 éve tartja életben a lassan elfeledett népszokást.

HBN—PÁTZ



Sporthírek






hirdetés