Otthonra leltek a székelyek

Debrecen, Hajdúnánás - Debrecen és a hajdúváros vezetőit, illetve polgárait nem kellett kérni a székely menekültek befogadására, mert 24 órával a 420 ezres román hadsereg támadása után már megindult a gyűjtés a megsegítésükre a háborútól megviselt országban. Erről Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke beszélt vasárnap a székely befogadás centenáriumi ünnepségén Hajdúnánáson. Emlékeztetett arra, hogy 1916. augusztus 27-én a korábban semleges Románia támadására nem volt az ország felkészülve, mindössze 32 ezer fős magyar hadsereg próbálta meg az ellenállást az ellenséggel szemben. Ekkor kellett több mint 200 ezer székely menekültnek ideiglenesen új hazát keresni, Hajdú megyébe 20 ezren, ebből Hajdúnánásra 3200-an érkeztek.

Arról eddig nagyon keveset lehetett hallani, hogy az 1916. augusztus 27-én este indított román támadás miatt több mint 200 ezer erdélyi, szinte kivétel nélkül székely honfitársunknak kellett elmenekülnie otthonából. A magyar történelemkönyvekből kimaradt, nem úgy a románból, így nem csoda, ha bevonulásukat a mai napig ünneplik a románok – ahogyan ezt a székely menekültek napján Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke elmondta. Hozzátette, a székelység történet című tankönyvben már benne van, így már megyéjük diákjai nem csak otthoni elbeszélésekből tudhatnak róla, mint korábban.

Megyei ünnep lett

A magyarság összetartását bizonyító száz évvel ezelőtti befogadásról először Hajdúnánáson emlékeztek meg 2011-ben. A városban azóta is minden esztendőben megtartják a székely menekültek napját, melyhez – mint arról beszámoltunk – a megyei önkormányzat is csatlakozott. A centenáriumi ünnepség a város református templomában kezdődött, majd a katolikus templom előtt folytatódott, hiszen a Hajdúságba menekült csiki és Maros-Torda megyei székelyek itt is zavartalanul gyakorolhatták vallásukat, mint ahogyan a gyerekek oktatását is megszervezték a befogadó települések. A hálaadó istentiszteletet dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek mutatta be és közreműködött Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke is.

A gyulafehérvári érsek, dr. Jakubinyi György, előtte a Napba öltözött Boldogasszony, Babba Mária | Fotó: Molnár Péter

A katolikus liturgia után dr. Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Derencsényi István református lelkészi főjegyző is megemlékezett a 100 évvel ezelőtti eseményekről.

Párhuzam a mával

Az ünnepség további részében a világi személyek köszöntői következtek. Először a vendéglátó város polgármestere, Szólláth Tibor beszélt arról, hogy a hajdúk és a székelyek kapcsolata már Bocskai István fejedelem egy feljegyzésében előrevetítődött. Azt írta ugyanis, hogy az előbbiek nemesítését az utóbbiak mintájára kell elvégezni. Végrendeletében pedig azt fogalmazta meg, hogy mindig tekintsék egymást testvérnek. Ezek után akár sorsszerűnek is mondható, hogy az „oláhok” betörésekor a 82-es székely gyalogezred és a hajdúlegényekből álló 39-esek védik majd veszik vissza Erdélyt – folytatta a polgármester. Eközben Csík megye otthonra talál Hajdú vármegyében, amiért köszönet jár az akkori embereknek.

Oklevél a polgármesternek

Pajna Zoltán nem hallgatta el a párhuzamot az akkori és a mai helyzet között, hangsúlyozva, hogy a székely menekültek azonnal integrálódni akartak, az alatt a maximum két év alatt dolgozni akartak, a gyerekeiket iskolába járatni, nem pedig csak a segítségért, a segélyért nyújtották a kezüket. S ahogyan a háborús helyzet megengedte, vissza akartak menni szülőföldjükre, pedig az ő házaikat, intézményeiket is lerombolták a betolakodók, de ők újra akarták építeni azokat. Most nem ez a helyzet, ezért nem kell mindent elhinnünk, amit Brüsszel sugall nekünk – tette hozzá. Beszéde után a megyei közgyűlés köszönő oklevelét adta át Szólláth Tibornak, amiért elsőként felélesztették a befogadás emlékét, és reményét fejezte ki, egyre több településen meg fognak emlékezni a 100 éve történtekről.

Borboly Csaba szintén megköszönte a város polgármesterének, hogy ápolják a közös emléket, hangsúlyozva számukra még hitelesebb ez a rendezvény, mert a nánásiaknak sikerült Áder János köztársasági elnököt fővédnöknek felkérni. Nem volt az rendjén, hogy évtizedekig nem lehetett erről a magyarságnak nagyon fontos történelmi eseményről beszélni, de most már minél szélesebb körben kell megismertetni, mert csak így lehet együtt hitében erős Magyarországot építeni.

Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert arról beszélt, hogy a Jakab Antal Keresztény Kör alapító-vezetői, Varga Gabriella és Vencser László elhozták a csíki székelyek legféltettebb kincsét, a Napba öltözött Boldogasszonyt, a Babba Máriát. Ennél nemesebb üzenetet magában hordozó jelet, nem lehetne találni a hálára Székelyföldön – tette hozzá, majd köszönetet mondott székely ősei nevében a hajdúk őseinek. Bár egy nemkívánatos rendszer végigsöpört rajtunk, attól még a gyökereink erősek, és vannak új hajtásaink, melyek kemény közös erdővé tudnak nemesülni a jó szándék és fennvaló vezérletével – fogalmazott az eseményhez illő emelkedettséggel.

- Égerházi Péter -