Részben hó formájában érkezett

Részben hó formájában érkezett
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – Utolsó téli hónapunk a sokéves átlagnak megfelelő, télies napokkal vette kezdetét.

Február első hetében is folytatódott a változékony, gyakori frontátvonulásokkal tarkított idő, ám a korábbiakhoz képest már több fokkal hűvösebb napokon az említett frontok csapadéka már legalább részben hó formájában érkezett.

Kevés maradt meg

Elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakult ki tartósabb, 4-6 napon keresztül is megmaradó hótakaró, ennek vastagsága azonban sehol sem érte el a 10 cm-t. Hajdú-Biharban csupán 1-2 napon keresztül volt mérhető, összefüggő hóréteg, ám az eső mellett itt is több ízben hullott szilárd, vagy vegyes halmazállapotú csapadék. A heti csapadékösszeg általában 2-7 mm között szóródott, mindkét megyében inkább északon, északnyugaton fordult elő a nagyobb mennyiség. A gyakori felhősödés és csapadék ellenére sokat sütött a nap, az ilyenkor megszokottnál körülbelül 20-30%kal volt magasabb a napfényes órák száma az időszakban. Ennek ellenére nem emelkedett túl magasra a hőmérséklet a nappali órákban sem, hiszen északi, északkeleti áramlással több hullámban is érkeztek hideg légtömegek a Kárpát-medencébe. Ennek megfelelően a napi csúcsérték általában 1-6 fok között alakult, míg hajnalra 0-5 °C közé hűlt le a levegő. A többnyire szeles időben még a hóval borított tájakon sem fordult elő keményebb fagy, az időszak legalacsonyabb hőmérséklete is csupán -6,8°C fok volt, melyet Nyírbátor közelében mértünk.

Fagypont közelében

A napi középhőmérséklet fagypont közelében, vagy kissé afelett mozgott az időszak legnagyobb részében, mely megfelel az ilyenkor szokásos értéknek. A telelő növényállományokat nem károsították tehát extrém hőmérsékleti viszonyok, ugyanakkor az éjszakai fagy és a nappali olvadás mindennapos váltakozása próbára teheti különösen a fás szárúak ellenálló képességét. Az 5 cm-es mélységben mért talajhőmérséklet jobbára 0-+3 fok között mozgott, csak a lazább homoktalajokon süllyedt egy-egy éjszakára kicsivel fagypont alá.

Talajainknak általában csupán a legfelső 1-3 cm-es rétege volt fagyos az időszak egy részében, ennél mélyebbre sehol sem terjedt tartósabban a talajfagy. A tél végi időszakban előforduló viszonylag enyhe, napsütéses, sőt, gyakran szeles napokon már érezhetően fokozódó párolgás vízigényét növényeinknek késedelem nélkül tudnia kell pótolni. Ezt a fagyott, a rövid nappalokon teljes kiolvadásra még nem képes talaj nagymértékben akadályozza még kifejezetten magas nedvességtartalom esetén is. Emiatt lényeges a talajfagy kiterjedését is figyelemmel kísérnünk elsősorban a sekély gyökérzetű mezőgazdasági kultúráink esetében.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés