Karüsszellel Hódmezővásárhelyen

Hódmezővásárhely, Debrecen - A Debreceni Egyetem ménesgazda hallgatói különleges programmal szerepeltek az ország legrangosabb állattenyésztési kiállításán.

A szakmaiságot, a megbízhatóságot és a hagyományt is képviselték a hétvégén a huszonegyedik alkalommal megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, Hódmezővásárhelyen. A három napos rendezvényen a hazai állattenyésztés genetikai értékeit mutatták be, valamint szakmai programokkal várták az érdeklődőket.

A hivatalos megnyitó ceremónia után 16 méltóságteljes gidrán ló és lovasa foglalta el a bemutatóteret, hogy egy látványos karüsszellel szórakoztassák az ünnepi megnyitó közönségét, számot adjanak a lovas tudásukról, valamint bizonyítsák az egykori kiváló katonai hátas alkalmasságát a lovastudás elsajátítására. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ménesgazda hallgatói ennek az attrakciónak voltak részesei – mondta el Mihók Sándor, az Állattenyésztéstani Tanszék egyetemi tanára.

A karüsszel francia eredetű szórakoztató lovasprogram, egy harmonikusan felépített koreográfia, amelynek lényege, hogy a lovasok különböző alakzatokban, együttesen mozogva, díjlovas elemeket mutatnak be. A hangulatos, fülbemászó zene és a lovak összehangolt mozgása, a lovasok egységes öltözete nagy látványosság.

- A programhoz nyilvánvalóan hasonló típusú, felkészültségű lovak és lovasok kellenek. Rendkívül fontos a ló-ember kapcsolat, amit színesebbé tesz a többi lovas egymáshoz való viszonyulása. A karüsszelben lovaglók egy csapat összetartó, egyenrangú tagjaivá válnak, akikben a magas szintű egyéni teljesítményt éppen a csapat sikerének vágya ösztönzi. Így történt Hódmezővásárhelyen is, hiszen a 16 gidrán ló és lovas közül 8 volt debreceni, a többiek Vörös József gyűrűsi tenyészetéből került ki – magyarázta Mihók Sándor.

A lovasok a programot Boross Sándor és Kacor Krisztián vezetésével lakóhelyükön gyakorolták, majd a kiállítás előtti napon kezdték meg egységgé gyúrását.

- A debreceni hallgatók és a gyűrűsi lovasok figyelmét teljesen lekötötte a jó lovaglás, a sikeres bemutatkozás vágya, kizárták magukból a mindennapi gondokat. A zenére történő, társakkal való együttlovaglás szinte eufórikus állapotba hozta őket. A program azért is valósulhatott meg, mert a lótenyészállat-kiállításon belül a gidrán fajta volt a kiemelt. Amikor elkezdtük a hallgatóinkkal megismertetni a karüsszel-lovaglás adta semmivel sem összehasonlítható élményt, akkor az európai léptékkel is nagyvonalú szakmai rendezvénynek részesévé szándékoztunk tenni őket. Nem akartuk elhallgatni a Debreceni Egyetem nyújtotta lehetőséget, inkább a külvilág felé is be akartuk mutatni az itt folyó munka minőségét – fejtette ki a professzor.

A Debreceni Egyetem különleges lehetőséget teremt a ló és a lótenyésztés iránt érdeklődőknek. Az országban elsőként indította el az érettségi vizsgára épülő, 4 féléves képzési idejű ménesgazda felsőoktatási szakképzést. Debrecen egyik legszebb helyén, a Nagyerdőn megépült lovas oktatási központban a hallgatók lovaglásoktatására 12-14 gidrán kanca áll rendelkezésre, de összesen mintegy 50 lóból áll az állomány, így ez egy nagyobb méretű lovas helynek számít.

A hallgatók lovaglásoktatását kitűnően felkészült, sikeres edzők, országosan is ismert lótenyésztési szakemberek végzik. A ménesgazda szak nem belovaglót vagy versenyzőt, nem szakoktatót vagy edzőt képez, hanem olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket, akik ismerik a lótenyésztés, a takarmányozás, a tartástechnológia, a lovassportok, a lóversenyzés és az egyéb lóhasználat szakmai kérdéseit. A tavaszi félév vizsgafeladatát a karüsszel-lovaglásban részt vevő hallgatóink sikeresen teljesítették.

unideb.hu