„Remélem, hogy én vagyok a jövő”

Balogh és az a bizonyos mez, amelyet sokszor szeretne viselni a jövőben
Balogh és az a bizonyos mez, amelyet sokszor szeretne viselni a jövőben - © Fotó: uspalermocalcio.it
Debrecen – A Lokiból a Palermóba elszerződött Balogh Norbertnek agresszívebbnek kell lennie, ha játszani akar.

Fél éve annak, hogy a debreceni csatár, a húsz esztendős Balogh Norbert 2,2 millió euróért a DVSC-től az olasz élvonalban szereplő Palermóba szerződött. A tavasszal a csapat a kiesés elkerüléséért harcolt, végül sikerrel, a támadó pedig a csapatba kerülésért – kevesebb sikerrel. Baloghot az itthon töltött szabadsága alatt faggatta ki a Napló.

Mennyire váltotta be az elmúlt félév az itáliai reményeidet?

Balogh Norbert: Úgy vélem, nagyon sokat tanultam ez alatt az idő alatt, a tanulság, hogy erősebbnek kell lennem mentálisan. Az elején előfordult, hogy mélyen voltam lelkileg, amiért nem játszottam. De később összeszedtem magam, több játékostársammal is beszélgettem erről, fejben összeraktam, hogy ez most egy tanulási időszak. Figyeltem a többiek játékát, a csatárok mozdulatait, igyekeztem ellesni, mit várnak el a csapat érdekében tőlem. Úgy vélem, a tavasz végére, ha nem is csúcsra járattam magam, de kezdtem elkapni a ritmust és a nyári felkészülés arra fog szolgálni, hogy odakerüljek a kezdőcsapat közelébe.

Hogyan érzed, miben volt a legnagyobb a lemaradásod az olasz futballistákhoz képest?

Balogh Norbert: Olaszországban nagyon szeretik az agresszív játékot, s az olyan fokú agresszivitás, amelyet kint elvárnak egy focistától, bennem eddig nem volt meg. Ezen próbálok változtatni, de nyilván nem minden játékos egyforma, mindenkinek van saját stílusa, nekem most ezt a keménységet kell fölvennem elsősorban. Más téren nem lógtam ki a többiek közül, véleményem szerint.

Egy nagy rajongód már biztosan van kint, ugyanis a Palermo elnöke, Maurizio Zamparini szinte folyamatosan dicsért. Olyat nyilatkozott rólad többek között, hogy Európa legjobb centere leszel.

Balogh Norbert: Az elnök urat nagyon tisztelem és nem azért, mert ilyen nagy szavakkal illetett. Azért nagy szavak ezek, mert korábban olyan futballisták is megfordultak a klubnál, mint Edinson Cavani vagy Paulo Dybala. Mindketten a Palermóból indultak el a világhírnévig. Nagyszerű csapat a szicíliai gárda, annak ellenére, hogy most csak nagy küzdelemben sikerült kiharcolnunk a bentmaradást. Amikor télen kiszerződtem, nem volt jó passzban az együttes, élet-halál harcot vívott, ez is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb lehetőséget kaptam. Remélem azonban, hogy én vagyok a jövő, folyamatosan játszani fogok majd és akkor talán be tudom váltani azokat a reményeket, amelyeket hozzám fűzött az elnök.


bn

Fotó: Archív


Miben más az ottani közeg mint a magyar, és milyenek a szicíliai szurkolók?

Balogh Norbert: Mentálisan jobban „egyben vannak” a futballisták. Mindent alárendelnek a focinak, látom ahogyan étkeznek, ahogyan elegendő pihenést biztosítanak maguknak. A szurkolók rendkívül fanatikusak, meg vannak őrülve a labdarúgásért, az ötéves kisfiútól az ötvenes, hatvanas hölgyekig. Elképzelhetetlen, ott mennyire odavannak a csapatukért! De ez ellenkező előjellel is működik: ha a gárdának nem megy, akkor keményen megkapjuk a magunkét, tehát elvárások is vannak. Ha rosszul szerepel a csapat, akkor nem azt mondják: á, én nem megyek ki ezek miatt, hanem kijönnek és kapunk hideget-meleget.

Ezek szerint nehezen viselték a fanatikusok, hogy a kiesés szélén táncolt a társaság…

Balogh Norbert: Nagyon. Egy hosszabb vereségsorozat után nem volt tanácsos kimennünk egyedül az utcára, mert durva atrocitásba is belefuthattunk volna.

Hogyan tetszik Szicília?

Balogh Norbert: Gyönyörű helyen élek. A bajnokság végén, amikor bent maradtunk, kicsit felszabadultabban vághattam neki a városnak. Előtte feszült volt a hangulat a klubnál, edzőváltások követték egymást, nem nagyon jutott idő semmire. Nem mondom, hogy túl jó fél év volt, de tanuló időszaknak fogom föl. Úgy vagyok vele, ezt rendelte nekem a Jóisten, ezen az időszakon is át kellett esnem. Ha visszamegyek júliusban, egy remek felkészülést akarok elvégezni és onnantól már csak rajtam múlik, miként tudom magam beverekedni a csapatba.

A társak közül kivel vagy a legjobb viszonyban?

Balogh Norbert: A légiósokkal vagyok együtt a legtöbbet. A legjobb barátom a macedón csatár, Aleksandar Trajkovski, vele megyek mindig edzésre, esetleg vásárolni, kávézni. Mellette a horvát Mato Jajalo és Josip Posavec az, aki közelebb áll hozzám. Az olaszokkal még nem tudok olyan jól kommunikálni, hogy szorosabb barátság szövődjön köztünk, a nyelvet még tanulnom kell, eddig ugyanis angolul érttettem meg magam. Most idehaza sem sok időm van az olaszra, hiszen január óta nem voltam itthon, nem győzöm bepótolni azt az időt, amit a családom nélkül töltöttem el az idén.

Van egy világbajnok csapattársad, Alberto Gilardino személyében. Gondolom, testközelből is érezhető, hogy egy klasszissal van dolgod.

Balogh Norbert: Minden megmozdulásán látszik, hogy mekkora karriert futott be. Olyan helyzetekből is betalál, ami előtt én már megfordulok a pályán, hogy ebből már úgysem lesz gól, mégis a hálóban köt ki a labda. Rendkívül rutinos és még mindig benne van a gól. A rutint én is szeretném megszerezni, de az nem megy egyik napról a másikra.

– Tamás Nándor –


Névjegy

  • Név: Balogh Norbert
  • Születési idő: 1996. február 21.
  • Születési hely: Hajdúböszörmény
  • Magasság: 197 cm
  • Súly: 80 kg
  • Klubjai: DVSC–DEAC, Létavértes, Debreceni VSC, US Palermo








hirdetés