Rekordnagyságú OTP-profit

A piacvezető hazai pénzintézet, az OTP
csoport 2008-ban rekordnagyságú, 303,5
milliárd forint nyereséget ért el,
igaz ebben 121 milliárd forint volt a Garancia
Biztosító eladásából
származó bevétel.


Az összes egyszeri tételtől
megtisztított profit 219
milliárd lett, ami nagyjából
megfelel a célkitűzésnek –
jelentette be pénteken Csányi
Sándor

elnök-vezérigazgató.


A tavalyi utolsó negyedévi 45
milliárdos, az előző
évitől 14 százalékkal
elmaradó profiton már tetten
érhető a válság
hatása. Ez a bank eddigi legnehezebb éve
volt – mondta Csányi. Az
OTP csoporton belül tavaly
folytatódott a külföldi
érdekeltségek térnyerése:
egy év alatt 25-ről 31
százalékra nőtt a leánybankok
részesedése a nyereségből.
Idén jelentősen romló
nyereséggel számol a
bankcsoport.


Az OTP tőkehelyzete, likviditása
stabil, a válságot kezelni tudják,
mert időben megtették a
szükséges intézkedéseket –
hangsúlyozta Csányi
Sándor
. A bank ügyfelei
körében a problémás hitelek
aránya 4,2-ről 5,4 százalékra
növekedett, aminek következtében
jelentősen megemelték az ezek miatt
szükségessé váló
úgynevezett céltartalékot.


Sőt, a biztonságos működés
érdekében nagyobb összeget tettek
félre, aminek jelentős szerepe van a
harmadik negyedévi nyereség
alakulásában – derült ki
Csányi és
Urbán László
vezérigazgató-helyettes
értékeléséből.


Az OTP üdvözli a kormány azon
tervét, hogy átmeneti időre
megsegíti a lakóingatlanjukkal
hiteltörlesztési nehézségbe
kerülteket – mondta Csányi
Sándor
. A devizahitelükkel
fizetési gonddal küszködőket
pedig az OTP első embere arra bíztatja,
hogy ne várjanak, haladéktalanul
keressék fel őket, mert a bank eddig is
rugalmasan kezeli az ügyeket.


A nem fizetés miatt úgynevezett
BAR-listára kerültek aránya a
bankszektor egészében 55
százalékkal nőtt 2008
végére, az OTP-nél csak
16 százalékkal. A
pénzintézet vezetői szerint ez is az
ő megfontolt gyakorlatukat igazolja.


Az egyoldalú banki
szerződésmódosítások
lehetőségét szűkítő
javaslatokról az OTP
elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy
felelőtlenség olyan
intézkedést hozni, ami a bankok
betétei és hitelei közül csak
az egyiket veszi figyelembe.

Csányi Sándor
beszélt az ország számára
rendelkezésre álló
IMF-hitelből a bankok előtt nyitott
tőkeerősítésre és
garanciavállalásra szánt keret
igénybevételéről. Az
OTP – más bankokhoz hasonlóan –
eddig elutasította a lehetőséget.
Csányi – ismét
hangsúlyozva, hogy “bankmentésre”
Magyarországon valószínűleg
semmi szükség – most úgy
fogalmazott, hogy a magyar gazdaságnak
szüksége lenne erre a 600 milliárd
forintra. Az OTP keresi annak
lehetőségét, hogy hozzájusson
a pénzhez, hogy növelhesse
hitelezési aktivitását, azt a
feltételt azonban változatlanul nem
tartják elfogadhatónak, hogy az
állam tulajdonrészt szerezzen a
bankból.


A hitelezési helyzet nehézségeinek
jellemzésére az OTP két
vezetője elmondta, hogy 2009-ben a kihelyezett
kölcsönök
összállománya a tervek szerint nem
növekszik tavalyhoz képest. Ezen
változtatna, ha megfelelő
feltételekkel juthatnának friss
pénzhez, például az
IMF-keretből. Nem járna viszont
pótlólagos tőkebevonással, ha
az Európai
Újjáépítési!
és Fejlesztési Bank beszállna az
OTP-be, amelyről folynak a
tárgyalások – mondta
Csányi.


A Független Hírügynökség
kérdésére Csányi
Sándor
elmondta, hogy a
magyarországi pénzintézetek
külföldi anyabankjai között
bizonyosan lesz konszolidáció, vagyis
felvásárlás,
összeolvadás, és a
külföldi tulajdonosok nyilván
végiggondolják, érdemes-e
fenntartani itteni működésüket,
különösen egy bizonyos méret
alatt. Csányi
számít konszolidációra
Magyarországon is, és “van olyan bank,
ami izgalomba hozná” az OTP-t – mondta
erről.